A nyár sokak kedvenc évszakja, hiszen a meleg idő egy sor olyan kedvtelésnek megalapoz, amelynek az év többi részében, lássuk be, nincs igazán lehetőségünk hódolni. Vannak, akik szabadságukat egy hűs erdei kirándulásra tartogatják, míg mások már előző télen megtervezik, hogyan fognak kikapcsolódni a Balaton partján. Ahány ember, annyi szokás, ami azonban közös, hogy bizony a nyár nemcsak a vakáció időszaka, de a pollenallergiások nagy részénél a kínzó szénanáthás tüneteké is. A melegebb hónapokat ugyanis rajtunk, embereken kívül más élőlények is igyekeznek jól kihasználni, beleértve olyan növényeket, amelyek virágporára rengetegen érzékenyek. Különösen igaz ez az augusztusra. Hagyományosan ekkor erősödik meg ugyanis a legjelentősebb allergén, a parlagfű pollenszórása, és szintén ekkor tetőzik például a csalánféléké.
Orrfolyás, -dugulás, tüsszögés, könnyezés, orr-, szem-, fül- és szájviszketés. Már a pollenallergiás reakció potenciális tüneteinek puszta felsorolása is érzékletesen bemutatja, miért érdemes érintettként előre felkészülnöd, hogy a nyaralást ne egy csomag zsebkendőt szorongatva kelljen átvészelned, hanem tényleg meg tudd élni mindazt a sok élményt, amelyet az utazás tartogat számodra. Arról nem is beszélve, hogy a pollenek a felsorolt panaszokon túl további problémákat idézhetnek elő asztmásoknál, akiknek tehát különösen ajánlott a gondos előkészület, mielőtt útra kelnének. Érdemes megemlíteni, hogy a pollenallergia nem gyógyítható, úgynevezett deszenzibilizáló kezeléssel viszont akár tünetmentességet is el lehet érni. Fontos azonban, hogy ez a típusú immunterápia hosszú távon, évek alatt fejti ki jótékony hatását. Nyilvánvaló tehát, hogy egy-két héttel a nyaralás előtt már nem jelenthet megoldást. Éppen ezért az alábbiakban olyan tanácsokat adunk, amelyek rövid távon is segítenek mérsékelni az allergiás tüneteket.
Tudd, hogy mivel állsz szemben
Akár már január-februártól egészen az ősz közepéig jelen lehetnek növényi pollenek a levegőben. Persze ez nem azt jelenti, hogy aki pollenallergiás, szinte egész évben szenved majd annak tüneteitől. Nagyon sokféle növény virágporával szemben kialakulhat ugyanis érzékenység a szervezetben, így aztán egyénileg eltérő, hogy kinél mikor jön el szezonálisan az az időszak, amikor a pollenek megnehezítik a mindennapjait – függően attól, hogy az adott növény virágpora mikor kerül nagy mennyiségben a levegőbe. Akik például a mogyoróra vagy az égerre allergiásak, jellemzően annak tavasz eleji virágzását szenvedik meg, miközben a parlagfűallergiásoknál csupán a nyár végén, ősz elején kezdődnek a problémák. Amennyiben tehát úgy tapasztalod, hogy mindig az év egy adott időszakában jelentkeznek visszatérően légúti tüneteid, akkor érdemes allergológushoz fordulnod, aki az általad leírt panaszok alapján és a megfelelő diagnosztikai tesztek segítségével meg tudja állapítani, pontosan mely allergén állhat a háttérben. Ez hasznos, hiszen a kiváltó ok ismeretében akár eleve megtervezheted úgy a nyaralást, hogy az lehetőleg ne a legerősebb pollenszórás idejére essen.
Persze ez nem minden esetben életszerű. A pázsitfűfélék, csalánfélék, az útifű és a parlagfű például a nyár egy igen jelentős részében tüneteket okozó mértékben szórhatja pollenjét, ennél fogva nem feltétlenül tudjuk ezt kikerülni a nyári tervek összeállításakor. Ez sem jelenti ugyanakkor azt, hogy teljesen eszköztelenek lennénk, azaz ne tehetnénk semmit a kellemetlenségek megelőzése, enyhítése érdekében.
Egyszerű praktikáktól az úti patikáig
Érdemes röviden kitérni arra, hogy miből erednek az allergiás panaszok. A levegőben szálló növényi pollenek önmagukban teljesen ártalmatlanok az emberi szervezetre. Mégis, amikor belélegezzük azokat vagy a szemünkbe kerülnek, kiválthatnak tüneteket. Ennek oka, hogy az immunrendszer tévesen betolakodóként azonosíthatja a polleneket, majd támadást indítva azok ellen, gyulladást generálhat. Vannak, akiknél egyáltalán nem jelentkezik ilyesfajta immunrendszeri túlkapás, és vannak, akik viszont érzékenyek egy-egy meghatározott pollenre. A lényeg mégiscsak az, hogy a probléma az allergénnel való érintkezésből ered, és ez az a pont, ahol többé-kevésbé közbe tudsz érintettként lépni.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) napi pollenjelentése révén bármikor tájékozódhatsz arról, hogy éppen mely pollenek és milyen koncentrációban találhatók meg itthon a levegőben. Ezért is fontos ismerni, mely növény virágporára vagy érzékeny, mert így az előrejelzés hasznos támpontot nyújthat annak eldöntésében, hogy mikor kell kicsit elővigyázatosabbnak lenned. Általában véve igaz, hogy erős pollenszórás idején javasolt kerülni a szellőztetést a kora reggeli órákban, még ha amúgy a hőség miatt szívesen ki is használnád, hogy ilyenkor kicsit lejjebb megy a hőmérséklet. Hozzátartozik még ehhez, hogy a pollenek terjedése és koncentrációja szempontjából a szél átok, az eső áldás. Ezt érdemes akkor is figyelembe venni, ha azon tanakodsz, belevágj-e valamilyen szabadtéri tevékenységbe, legyen az akár sportolás, kirándulás, kutyasétáltatás stb. Ha éppen erős az allergén növény pollenszórása, akkor meleg, száraz, szeles időben inkább keress más, beltéri elfoglaltságot. Mivel a pollenek a hajadra, ruhádra tapadva is bejuthatnak a lakásba, ezért fontos a gyakori hajmosás, ruhamosás, illetve portörlés, porszívózás. Végezetül segítheti a fizikai védekezést, ha a szabadban napszemüveget viselsz.
Már a nyaralás megtervezésekor előnyös, ha olyan helyszínt választasz, ahol várhatóan kevesebb a pollen. Ez elsősorban a hegyvidékeket és tengerpartokat foglalja magában – persze külföldi utazás esetén is érdemes tájékozódni a helyi pollenhelyzetről indulás előtt. Ha viszont ez nem megoldható, vagy eleve belföldi vakációban gondolkodsz, akkor különösen fontos, hogy megfelelően felszerelt úti patikát állíts össze, hogy amennyiben fellépnek az allergiás tünetek, legyen mivel úrrá lenned azokon. Allergológussal egyeztetve már a pollenszórás kezdetétől segíthet egy szájon át szedhető antihisztamin alkalmazása. Emellett vény nélkül kapható szemcseppekkel és orrspray-kkel, orröblítőkkel is mérsékelheted a panaszokat. Utóbbiak közül érdemes tartósítószermentes, az orrnyálkahártyát védő készítményeket keresni a gyógyszertárakban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
