A humán papilloma vírusfertőzésről egyre többet hallani, ám sokaknak nem világos, hogy mennyi válfaja is van ennek a kórokozónak. A kutatók kétszáznál is több altípusát ismerik, az alábbi felosztásban:
Magas rizikójú (nagy valószínűséggel rákot okoz): 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68 típusok.
Nem azonosított, vagy átmeneti kockázatú: 2a, 3, 7, 13, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 40, 51, 53, 54, 61, 62, 69, 71, 72, 73, 77, 82, 83, 84, 86, 87, 89, 90, 91 típusok.
Alacsony kockázatú (nem okoz rákot): 6, 11, 42, 43, 44, 55 típusok.
Jó tudni, hogy a több mint 33 ezer európai méhnyakrákos eset csaknem hetven százalékáért a HPV-fertőzés 16-os és 18-as alfaja tehető felelőssé, ugyanakkor egy pozitív HPV-teszt nem jelenti automatikusan a méhnyakrák jelenlétét. Ezen túl azonban a méhnyaki elváltozások kialakulásában fontos szerepe van az immunrendszer állapotának éppúgy, mint a dohányzásnak.
Dr. Tisza Tímea, a Belvárosi Orvosi Centrum igazgató-főorvosa szerint a legfontosabb a prevenció: „Elsődlegesen az oltás, az óvszerhasználat, és persze a védekezés egy formája az is, ha valaki nem szexel.”
A humán papilloma vírus elleni oltást a hetedik osztályba járó gyerekek ingyen kaphatják meg – azok, akiknek a szülei írásban jelentkeznek rá. Korábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ főosztályvezetője elmondta, hogy az érintett női populáció 80 százalékos átoltottsága nem rossz eredmény, de az igazi kihívás az, hogy elérjük a 90 százalékos arányt.
Bár a méhnyakrák-szűrésen ma Magyarországon elsősorban a 21 év feletti nők vesznek részt, és a 30 éves korosztálynál vezetik be a HPV-tesztet, arról folyamatosan zajlik a vita szakmai körökben, hogy kiket is érdemes igazán szűrni, csökkentsék-e a korhatárt. A HPV-fertőzés kockázatát növelheti a genetikai hajlam éppúgy, mint a korábban kapott immunszupresszív kezelések. De befolyással van rá a korán megkezdett nemi élet, a fertőzés esélyét pedig növeli a szexuális partnerek magas száma.
Tudni kell, hogy a statisztikák szerint az aktív szexuális életet élő magyar nők 80%-a az élete során legalább egyszer megfertőződik a HPV egyik alfajával, a férfiak 64 százaléka pedig valamikor hordozta a vírust. Sokan nem is tudják, hogy a HPV jelen van a szervezetükben, másoknál látható annak jelenléte, hisz a bőrön, a garat, a gége, a nyelőcső vagy a genitáliák nyálkahártyáit és a végbélnyílás környéki területet is megtámadhatja a kórokozó.
Egyes embereknél nem csak egy altípus jelenik meg egyszerre, többszörös fertőzés is előfordulhat, a fiatalabb korosztályban akár négy-öt válfaja is megjelenhet egyidőben. Jó hír, hogy az esetek 80-90 százalékában a szervezet magától – vagy némi immunerősítéssel – leküzdi a vírust, és csak a fennmaradó résznél van rá esély, hogy komolyabb bajt okoz.
A méhnyakrák kialakulásán túl előfordulhat, hogy a humán papilloma vírus fejnyaki rákot okoz, azaz HPV-fertőzés állhat egyes szájüregi, garat-, gége- és nyelvdaganatos megbetegedések mögött is.
„Az oltás és a szűrés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ugyanakkor a citológiai vizsgálat során a méhnyak sejtjeiből vett kenetminta csak a HPV jelenlétének valószínűségét tudja jelezni. Ezután van szükség azokra a vizsgálatokra, amelyek során meghatározzák, hogy melyik HPV-típus van jelen a szervezetben, és a rizikómarker tesztek teszik világossá, hogy a humán papilloma vírus beépült-e a sejtekbe. Egy ilyen komplex vizsgálat után kap csak tiszta képet az orvos és a beteg, hogy merre induljanak tovább, szükségesek-e más vizsgálatok, esetleg műtét.”
Tisza doktornő olyan eseteket is említ, amikor a HPV-teszt pozitív eredménye mellett negatív lesz a citológia. Ilyenkor megvizsgálják, hogy a vírus melyik altípusa van jelen, és ha alacsony kockázatú, akkor nincsen fokozott rákkockázat. Ennek ellenére a rendszeres nőgyógyászati kontroll továbbra is szükséges.
Legjobban: