Létezik arra vonatkozóan adat, hogy hány ember szenved alvászavarban (inszomniában) hazánkban?
Igen, készítettek már Magyarországon alvászavar témában tanulmányokat, amelyekből arra lehet következtetni, hogy hazánkban minden harmadik felnőtt szenved az alvászavar valamelyik formájában. Az alvászavaroknak van átmeneti és tartós formájuk. Tartós vagy idült alvászavarról akkor beszélünk, ha legalább egy hónapon keresztül fennáll az elalvásnak vagy az átalvásnak a nehezítettsége. Ha az ágyban töltött és alvásra fordított időnek egyhetedét töltjük elalvási próbálkozással, akkor elalvási nehezítettségről beszélünk. Ha tehát hét órát szánunk alvásra, és ebből egy órán át kínlódunk az elalvással, akkor az már elalvási nehezítettséget jelent. Az átalvási nehezítettség pedig az, ha valaki éjszaka felébred, és nem tud visszaaludni, forgolódik, hánykolódik az ágyban. Ha ez az állapot egy hónapon keresztül tartósan fennáll, akkor átalvási zavarról beszélünk.
Milyen tényezők állhatnak az alvási elégtelenség (inszomnia) háttérében?
Az alvászavarok 96 százaléka ún. szekunder inszomnia, vagyis az érintettnek van valamilyen alapbetegsége, aminek a tünete az alvászavar. Ilyen alapbetegség lehet az agyi vérkeringés betegsége, a vérnyomás-ingadozás, de belgyógyászati betegség - pajzsmirigy-működési zavar - is állhat a háttérben csakúgy, mint pszichiátriai betegségek, pszichés kórállapotok, depresszió és szorongás.
Mivel az alvás az agyműködésének része, alvászavar esetén az elsők között kell megvizsgálni, hogy az agy vajon ép-e, hiszen súlyos következménye lehet, ha az agy vérkeringése nem optimális.
Alvászavarok és a stroke milyen mértékben függ össze egymással?
Ha változik az agy kapilláris keringése, az erek struktúrája és az agy vérellátása, akkor komoly működési problémák alakulhatnak ki. Így például az alvászavar az agy véráramlási problémájának korai tünete lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az agy véráramlásának van egy optimális és egy piros mezős értéke. Ha a páciens ez utóbbiba kerül, akkor bénulásos, beszédképtelenséggel járó stroke alakulhat ki, de az optimális agyi vérátáramlás és a stroke között széles a mezsgye.
A vérátáramlás hullámzásával olyan jellegű tünetek figyelhetők meg, amelyeknek az emberek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget: ilyen a rövidtávú memória csökkenése, a hangulati labilitás vagy elalvási, illetve átalvási nehezítettség. Ezen tünetek mellett azonban nem szabad csak úgy elmenni. Érdemes kivizsgálni, hogy mire vezethetők vissza.
Alvászavar esetén mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a hátterében nem bújik-e meg valamilyen agyi vérkeringési zavar. Lehetne a bénulással járó betegségek megelőzésén javítani, ha figyelünk a bajt megelőző tünetekre. Természetesen nem minden inszomnia jelenti azt, hogy a vérkeringéssel gond lehet.
Hogyan lehet kivizsgálni az alvászavarban szenvedő betegeket?
Először is ki kell deríteni, van-e neurológiai eltérés a betegség hátterében, majd meg kell vizsgálni, ép-e az agy szervileg és funkcionálisan.
Ennek eldöntésére transzkraniális Doppler ultrahang (TCD) vizsgálatot kell végezni. Ilyenkor a halántékra rögzített két ultrahang-szonda segítségével a koponyacsonton keresztül tudunk az agyi erekről információt nyerni.
Ezzel az egyszerű vizsgálattal még a tünetet nem okozó szakaszban ki tudjuk mutatni a vérben keringő aprócska rögöket, melyek előbb-utóbb tönkretehetik az erek keringését, és apró infarktusokat idézhetnek elő. Ez a folyamat ilyenkor még megállítható, hiszen a beteg a vérrögök képződését gátló kezelésben részesülhet.
A másik vizsgálat a koponya CT, amely az agyat mint szervet tudja feltérképezni.
Készítettünk néhány hónap alatt egy átfogó felmérést, amelynek keretében 1200 beteget vizsgáltunk meg. Minden negyedik betegnél valamilyen kórós véráramlási eltérésre bukkantunk, és minden kilencedikben már kimutatható volt legalább egy agyi infarktus. Ez az agyi infarktus néhány milliméteres, színes gombostűfejnyi nagyságú eltérést jelent az agyállományban. Ez azt mutatja, hogy már elkezdődött a kisérbetegség. Ezen betegek között sok olyat is kiszűrtünk, akiknek magas volt a vérnyomásuk, koleszterinszintjük és a vércukorértékük is. Ezek pedig komoly rizikófaktorai az erek tönkremenetelének.
Azt lehet tudni, hogy a hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint milyen százalékos arányban oszlik meg a rizikófaktorok között?
Az agyi érbetegek mintegy 70%-ánál kimutatható a hipertónia, a magas koleszterinszint a 40 százalékuknál. Hogy a cukorbetegség is hajlamosító tényező, azt az bizonyítja, hogy az agyi érbetegek 20-25%-ban a cukorbetegség kimutatható.
Hányan halnak meg évente Magyarországon stroke miatt?
Mintegy 40-50000 stroke eset van évente Magyarországon, és 18-20000 ember hal meg stroke következtében. Az is elgondolkodtató adat, hogy ha az egész magyar populációt szemléljük, akkor több százezerre becsülhető azoknak a száma, akiknek a stroke-ra való rizikójuk az átlagosnál nagyobb.
Melyik korosztály veszélyeztetett leginkább?
Az 55 év alattiak stroke-halálozása hatszorosa a korábbi EU-tagországok átlagának. A munkaképes, tevékeny, több állást is hajszoló emberek sokkal esendőbbek. Talán azért is van így, mert kevesebb idejük van magukra figyelni, fájdalmat nem éreznek, és ha olykor-olykor probléma merül fel az egészségükkel kapcsolatban, akkor arra "fogják", hogy fáradtak és indiszponáltak. Ilyen esetekben azért ajánlatos egy alapos kivizsgáláson túlesni.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a férfiak nagyobb arányban kapnak agyi érkatasztrófát (stroke), mint a hölgyek. Azt fontos leszögezni, hogy a stroke nem az időskor betegsége, tehát nem gerontológiai kérdés, hanem neurológiai, hiszen a fiatal- és középkorúak is kaphatnak nagyon súlyos tüneteket okozó agyi vérkeringési zavart.
Stroke esetén mi a teendő?
Ha hirtelen elgyengül valamelyik végtag, vagy beszédzavar, nyelési nehezítettség lép fel, vagy a száj félrehúzódik, akkor azonnal riasztani kell az orvost, és mihamarabb be kell kerülni a legközelebbi ideggyógyászati központba. Hiszen ha vérhiányos állapot előzi meg az agyi vérkeringési zavart, akkor a stroke-centrumokban kaphat a beteg vérrögoldó (trombolízis) kezelést.
Ha a beteg 3 órán belül ezt a kezelést megkapja, akkor jó esélye van rá, hogy a tünetek visszafejlődnek, és újra munkaképes lehet. Sok mindennek kell összhangban működnie ahhoz, hogy a stroke-os betegnek jó esélyei legyenek a felépülésre, a háziorvostól a mentőszolgálaton át a fogadó sürgősségi osztályig. Ilyenkor nagyon fontos a CT-vizsgálat, mert az egyből eldönti, hogy agyvérzés áll-e fenn, vagy nem. Ha a beteg alkalmas vérrögoldó kezelésre, akkor azt azonnal el kell végezni.
Léteznek speciális stroke-központok Magyarországon, és ha igen, elegendő-e a számuk?
Stroke beteg-ellátás hazánkban valamennyi neurológiai osztályon történik, de még nincs elegendő számú stroke-centrum az országban. A fővárosban és valamennyi vidéki megyeszékhelyeken szükséges, hogy megfelelő kapacitással tudjanak trombolízis-kezelést végezni, és így ezek a kezelések három órán belül megtörténhessenek.
Hol tart a betegedukáció stroke-ügyben hazánkban?
Országos program kellene a megfelelő edukációra, a betegek iskolázására. Fontos, hogy a beteg tudja, melyek azok a tünetek, amelyeket nem szabad félvállról venni, és mikor kell egyből orvoshoz fordulni, mert a várakozással romlanak az esélyei. A betegedukációban nagyon fontos szerepet kap az internet. A webfelületek jó lehetőséget biztosítanak az egészségügyi ismeretek terjesztésére, a XXI. században ezt a kommunikációs csatornát muszáj jól kihasználni.
A szóróanyagok elhelyezése a háziorvosi rendelőkbe szintén nagy segítséget jelenthet, hiszen ezeket az egészségügyi intézményeket keresi fel először a páciens.
Hogy áll az ország szakember-ellátottságban? Több ideggyógyászra (neurológusra) lenne szükség, mert egyre jobban érzi a terület a szakemberhiányt. A neurológia az orvoslás egy igen nehéz területe, ezért is vált hiányszakmává. Arra kell törekednünk, hogy az orvostanhallhatók minél jobban megismerhessék ezt az egyre gyorsabban fejlődő szakterületet és érezzenek késztetést arra, hogy neurológusokká váljanak.
Ez is érdekelhet
