Az abortusz kérdése régóta megosztja a társadalmat és számtalan vita tárgyát képezi vallási, demográfiai, erkölcsi és egészségügyi megközelítésből is. Legutóbb Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom politikusa helyezte reflektorfénybe a témát, a nemzeti radikális párt képviselője ugyanis az abortusztörvény módosítását szorgalmazza. Hogyha a javaslatát elfogadná a parlament, úgy a művi vetélést fontolgató nőknek kötelező lenne meghallgatniuk a méhükben fejlődő magzat szívhangját, mielőtt a beavatkozást elvégeznék rajtuk. Egy abortuszon átesett nő, illetve egy gyermekvédelmi szakember is kifejtette a véleményét a javaslatról.
"Látni akartam, hogy kitől búcsúzom"
Anitát (kérésére a nevét megváltoztattuk) egy nagyon nehéz időszakában érte a hír: babát vár. Az egyetem elvégzését követően éppen a próbaidejét töltötte az első munkahelyén, ahol rengeteget kellett dolgoznia, hogy sikerüljön megvetnie a lábát. Párja is rengeteg pluszmunkát vállalt, így jóformán csak este, lefekvéskor látták egymást. Ráadásul alvászavarok is kínozták, ami miatt hosszú ideje nem tudott két-három óránál többet pihenni egyhuzamban. A gyermekvállalás tervben sem volt nekik, így minden együttlétkor védekeztek - ők voltak az a sokat emlegetett 1 százalék, akiknél az óvszer használata mellett is megtörtént a teherbeesés.
Miután 9 napot késett a menzesze, elvégzett néhány terhességi tesztet, és mivel ezek mind pozitívak lettek, felkeresett egy magánorvost. Ő nagyon kedves volt, bár a beszélgetésük alapján úgy tűnt, fel sem merült benne, hogy a páciense esetleg nem akarja ezt a terhességet. Mivel ekkor még a magzatból szinte semmi nem látszott, Anita egy hét múlva ismét visszament, ezúttal egy másik orvoshoz. Itt már sokkal rosszabbak voltak a tapasztalatai.
"A helyzet kényessége miatt fontosnak tartottam, hogy elolvassam az orvos bemutatkozását. Mikor megláttam, hogy az életrajzát a 'Hiszek abban, hogy az élet a fogantatással kezdődik' mondat indítja, egy kicsit megijedtem" - emlékszik vissza Anita. Nem akart azonban sokat válogatni az orvosok között, ezért úgy döntött, felkeresi a szakembert. "A vizsgálaton a petezsák látszott már, de szívhang még nem volt. A doktornő megkérdezte, hogy meg akarom-e szülni ? Azt feleltem, hogy még nem tudom és ekkor az amúgy sem kedves orvos kimondottan lekezelő lett. Elhadarta, hogy mi lesz a teendő, ha lesz szívhang és mi lesz, ha nem. Kérdezni se engedett, csak elhajtott azzal, hogy egy hét múlva jöjjek vissza" - mondta.
Rossz tapasztalatai miatt harmadszorra már egy másik magánrendelőbe ment vissza, ahol a fiatal orvos már az elején megkérdezte, hogy kívánt terhességről van-e szó? Annak ellenére, hogy nemleges választ kapott, a rövid vizsgálatot követően kérdés nélkül megmutatta a szívhangot. "Tárgyilagosan közölte, hogy szép, erős a szívhang, és hogy élő terhességről van szó. Akkor ez annyira még nem érintett meg, csak túl akartam lenni rajta. Aztán mikor hazamentem, kezemben a folyamathoz szükséges papírokkal, akkor kezdtem el felfogni, hogy mit is hallottam. Nagyon sokáig a fülemben csengett és sokszor hason fekve azt képzeltem, hogy még érzem is a szívdobbanásokat. Habár a döntésemtől nem tántorított el, de az biztos, hogy hozzájárult, ahhoz az ürességhez, amit a beavatkozás után éreztem" - mondta el Anita.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miután nyomatékosította, hogy nem szeretné a terhességet, a magánorvos már tapintatosabb volt, azt is megkérdezte, hogy elfordítsa-e a monitort a vizsgálatkor. "Nem kértem ezt, mert látni akartam, hogy kitől búcsúzom. Az összes lehetőséget milliószor átrágtam és az elejétől fogva beszéltem a magzathoz. Elmondtam neki mindent a műtét előtti este és aznap arról, hogy jöhet majd hozzám, csak egy kicsit később. Megígértem, hogy addigra szuper anyukája leszek. Ekkor azonban ez volt az egyetlen járható út. Nem érzem úgy, hogy egy szörnyeteg vagyok, de persze hibáztatom magam azért, mert a felkészületlenségem miatt ki kellett hagynom egy lehetőséget egy szuper életre" - emlékezett vissza a nehéz döntésére a nő.
Szerencsére az abortuszt végző klinika lelkileg is első osztályú ellátást biztosított. "Senki nem éreztette azt velem, hogy bűnt követek el, sőt még a szülésznő el is mondta, hogy nyugodtan kérjek fájdalomcsillapítót, nem követtem el semmi rosszat, nem kell szenvednem" - tette hozzá.
A szívhang meghallgatása tehát nem változtatta meg a döntésében Anitát, csak ahhoz járult hozzá, hogy sokkal nehezebben dolgozza fel a beavatkozást. Szerinte, aki nem engedheti meg magának a gyermekvállalást, annak az anyagi problémáit sem oldhatja meg varázsütésre a szívhang bejátszása. Aki pedig olyan gyakorisággal jár abortuszra, mint más szűrővizsgálatokra, abból a szívhang semmilyen komoly érzelmet nem fog kiváltani" - mondta interjúalanyunk.
A legkiszolgáltatottabbaknál jelenti a legnagyobb gondot
Az abortusz elsősorban erkölcsi és demográfiai aspektusban forog a közbeszédben, és bár az előbbi kapcsán valóban szükséges az érdemi párbeszéd, népesedési szempontból ez a tényező már jóval kisebb jelentőséggel bír, mint korábban. Az abortuszok száma ugyanis töredékére csökkent az utóbbi évtizedekben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legtöbb ilyen beavatkozást 1969-ben végezték el, ekkor majdnem 207 ezer abortuszon estek át a magyar nők egyetlen év alatt. Hatékony szerek hiányában a rendszerváltás előtti évtizedekben az abortuszra egyfajta fogamzásgátló eszközként gondoltak, ami miatt a beavatkozások száma még a születésekét is jócskán meghaladta. Azóta kisebb-nagyobb mértékben, de ez a szám folyamatosan csökken, a 2018-as évben már kevesebb, mint 27 ezer ilyen beavatkozást regisztráltak.
Bár összességében valóban csökken az abortuszok száma, társadalmi és korcsoportonként óriási eltérés figyelhető meg, és a tendenciák is komoly problémát vetítenek előre - hívta fel a figyelmet Dr. Herczog Mária szociológus, gyermekvédelmi szakember. A KSH adataira mutatott rá, melyekből kiolvasható : 1990-ben a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, 10 évvel később a 22 éveseknél, 2016-ban pedig a 20 éves nők körében. Az elmúlt 15 évben stagnál a tinédzserterhességek száma is, évente mintegy tízezer 18 év alatti magyar lány esik teherbe.
Iskolai végzettség alapján is markáns különbségeket lehet megfigyelni. A statisztikai hivatal 2016-os adatai alapján a 8 osztályt sem végzett nők 48,8 ezrelékes és a felsőfokú végzettségű nők 4,3 ezrelékes abortuszgyakorisága között tizenegyszeres a különbség, de a 8 osztályt végzettek körében is hét és félszer gyakoribb volt a terhességmegszakítás, mint az egyetemi, főiskolai végzettségű nőknél. A számok tehát azt mutatják, hogy a beavatkozások legnagyobb arányban a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegekhez köthetők.
A "szívhangtörvény" ötlete nem a Mi Hazánk berkein belül fogant, a Szlovák Nemzeti Párt éppen ugyanezt a javaslatot próbálja áttolni a parlamenten, Észak-Macedóniában pedig ez már meg is valósult, ami Dúró Dóra szerint az abortuszok számának jelentős visszaesését hozta. Utóbbi országban viszont amúgy is jelentősen szigorították az abortuszhoz való hozzáférést egy 2013-as törvénnyel, a helyi ortodox egyház támogatásával pedig országos abortuszellenes kampányt is indítottak. Ez ellen több civil szervezet is tiltakozott, mert úgy vélték, hogy sérti az emberi jogokat és stigmatizálja a beavatkozáson átesett nőket.
Nem lesz rendezettebb az élete, ha hallja a szívhangot
Dr. Herczog Mária szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a mai napig nincsen általános szexuális felvilágosítás , a gyerekek nincsenek tisztában a testük működésével és a biztonságos nemi élet fontosságával. A tantervben jó esetben is csak említés esik róla, a családban tabutéma, a gyerekek így egymástól és az internetről szerzik be a sokszor kétes hátterű információkat.
Nagyon sok magyar család még a közelmúltban hozott (elsősorban a tehetősebb rétegek családvállalását ösztönző) intézkedések ellenére sem tud élhető körülményeket biztosítani a gyermeküknek. A gyermekvédelmi szakember hangsúlyozza: a szegényebb családoknak nagy segítséget jelentő családi pótlék összege 2008 óta nem változott, az adókedvezmények pedig inkább a tehetősebb rétegeknek kedveznek. Ráadásul az utóbbi években a fogamzásgátló eszközök is jelentősen megdrágultak, a kormány pedig levette a közgyógyellátásról az egyetlen ingyenesen elérhető fogamzásgátló szert is. Az óvszerhasználat is alacsonyabb Magyarországon az átlagosnál, pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elsődlegesen ezt a védekezési módot javasolja, hiszen ezzel a nemi úton terjedő betegségek is jelentősen csökkenthetők.
Elfogadhatatlan és embertelen ezért a szívtörvényként emlegetett intézkedés, amely nem számol azzal, milyen hatása van a gyerekre, sőt az egész közösségre, ha egy nő úgy vállalkozik egy gyermek világrahozatalára, hogy nem tudja tisztességesen felnevelni. Az élete pedig senkinek nem lesz rendezettebb azáltal, hogy hallja a magzat szívhangját - hangsúlyozta Dr. Herczog Mária.
A nők nagy része nem bánja meg az abortuszt
Az abortusz nőkre gyakorolt érzelmi hatásait egy közelmúltban végzett kutatás is vizsgálta. A Social Science & Medicine című lapban közzétett tanulmány szerint a nők inkább megkönnyebbülést éreznek egy beavatkozás után, mint megbánást. A tanulmány öt évig követte közel ezer, abortuszon átesett nő életét. Az eredmények szerint öt évvel a beavatkozást követően a vizsgált nők 6 százalékában keltett még mindig valamilyen negatív érzelmet az abortusz, túlnyomó többségükben - 84 százalék - semleges, vagy pozitív érzések maradtak meg, és úgy nyilatkoztak, hogy nem bánták meg a döntésüket.
Ez is érdekelhet
Ez viszont nem jelenti azt, hogy könnyű volt meghozniuk azt. A megkérdezettek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy nagyon nehezen szánta el magát a beavatkozásra, 70 százalékuk pedig félt a stigmatizációtól, vagyis hogy a környezetük elítéli majd az abortusz miatt. Az utóbbi csoport nehezen viselte az abortuszt, közvetlenül utána bűntudatot, haragot éreztek. Ezek az érzések azonban a tanulmány szerint néhány hónap alatt feloldódnak.
