Érdemes tisztában lenni azzal, mit tehetünk akkor, ha kánikula idején a szabadban játszó gyerek rosszul lesz, szédül, netán hányingere van, vagy elájul. A tünetek megjelenésekor ellenőrizzük a légzését, reagál-e a környezetére, mérjük fel a tudatállapotát. Bágyadtnak, aluszékonynak tűnik? Milyen a bőre: sápadt, verejtékes, esetleg forró? A panaszok pontos meghatározásával ugyanis eldönthetjük mit tegyünk: enyhítsük otthon a tüneteket, forduljunk orvoshoz vagy hívjunk mentőt?
Bizonyos jelek árulkodóak lehetnek. Napszúrás huzamosabb idejű napon tartózkodás esetén alakul ki. Fejfájással, rossz közérzettel, szédüléssel, hányingerrel és hányással jár, és viszonylag gyakori kórkép – idézi a felsőoktatási intézmény közleménye dr. Krivácsy Pétert, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetőjét. Hozzátette, amennyiben ezeket a tüneteket észleljük, vigyük a gyereket hűvös helyre, tegyünk a homlokára vizes borogatást, és helyezzük teljes nyugalomba. Szükség esetén adjunk fájdalomcsillapítót, valamint figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. Ha többszöri hányás, nem múló fejfájás lépne fel, és az általános közérzete sem javulna, forduljunk orvoshoz.
A levertség, a túlzott izzadás, a száraz nyálkahártyák egyaránt a kiszáradás jelei. A kevés vagy sűrű vizelet, továbbá az ájulás is azt mutatja, hogy nem ittunk eleget, azaz a panaszokat a szervezet folyadékhiánya okozza. Hőkimerülés esetén ugyanis szervezetünk vízraktárai kimerülnek, ezért ilyenkor kiemelten figyelni kell a folyadék pótlására. Vízzel hígított almalevet, házilag készített limonádét, izoitalt (sportitalt) vagy patikában és drogériában egyaránt kapható orális rehidrációs folyadékot (ORS-t) adjunk a gyereknek. Ezekkel biztosítani tudjuk a megfelelő só- és cukorpótlást a szervezet számára. Ha azonban a panaszok nem múlnak és a folyadék pótlása is nehezen megy, vigyük inkább orvoshoz.
Hőguta esetén az első tünet az egyre emelkedő, akár 40-41 fokos testhőmérséklet, a fejfájás, a meleg, száraz, kipirult bőr. Figyelmeztető jel, ha – ellentétben a hőkimerüléssel – nem jelentkezik izzadás. Emellett szaporává válik a szívverés, kapkodó lesz a légzés, hányinger és hányás léphet fel. A rohamosan romló folyamat tudatzavart okozhat, ami eszméletvesztésig is fokozódhat, sokkos állapot alakulhat ki. Ezeknél a tüneteknél azonnal mentőt kell hívni, a testhőmérséklet normalizálása érdekében pedig az egész test langyos vizes hűtését el kell kezdeni – figyelmeztet a szakember. Ez az életveszélyes állapot akkor jelentkezik, ha a szervezet a nagy melegben nem képes a hőleadásra, azáltal túlmelegszik, az alapvető anyagcsere-folyamatok pedig ennek következtében felborulnak.
- Kerüljük a direkt napfényt 11-15 óra között!
- Viseljünk sapkát, szellős, világos ruhát!
- Használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet!
- Figyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra!