A Granadai Egyetem kutatói arra keresték a választ, vajon a fogantatás és a várandósság 9. hete között az anyák szervezetében termelődő kortizol stresszhormon szintje összefüggésbe hozható-e a születendő gyermek nemével. Ahogy a MedicalXpress portál is írja , ehhez összesen 108 nőt vizsgáltak, akiknek rögzítették a kortizolszintjét a fogantatás előtt, alatt és közvetlenül utána, illetve különböző pszichológiai tesztek elvégzésére kérték őket. A kapott adatokat kielemezve a tudósok megállapították, hogy azok a nők, akik mind a teherbeesés előtt, mind utána stresszesen élnek, kétszer nagyobb valószínűséggel adnak életet kislánynak.
A várandós nők hajszálait vizsgálták
Az egyetem viselkedéstudományi, farmakológiai és pszichológiai tanszékének kutatói a családalapítás előtt álló, majd később várandós nők hajszálaiból mutatták ki a kortizol nevű stresszhormon szintjét. Azért ezt a módszert választották, mert a várandósság 8-10. hetében vett hajmintából három hónapra visszamenőleg kimutatható a stresszhormonok koncentrációja - lévén ennyi idő alatt kb. egy centit nő az emberi haj . Vagyis egy mintavétellel kaphattak adatokat arról, hogy a fogantatást megelőző és az azt követő időszakban hogyan alakult az alanyok stressz-szintje. Emellett a nőknek a fogantatás kezdetétől egészen a szülésig különböző pszichológiai teszteket is ki kellett tölteniük, amelyek szintén segítettek felmérni a szakembereknek azt, mennyire stresszesen élnek. "Az eredmények minket is megleptek, hiszen egyértelműen kirajzolódott, hogy a kislányt szülő nők hajszálaiban magasabb koncentrációban volt jelen a kortizol. Náluk közel kétszer akkora volt a kortizol koncentrációja, mint azoknál, akik kisfiúnak adtak életet" - mondta María Isabel Peralta Ramírez, a tanulmány vezető szerzője.
Az elmúlt években számos tudományos kutatás vizsgálta, hogy az anyát érő stresszhatások miként befolyásolják a magzat és a csecsemő fejlődését. "Több tanulmányban is olvashatunk arról, hogy az anyák emelkedett stressz-szintje összefüggésbe hozható a szülés utáni depresszióval, a később beinduló szoptatással és a csecsemők nehézkesebb idegrendszeri fejlődésével " - sorolja Peralta, ám hozzáteszi, hogy ezek esetében jellemzően a stressz azután éri a kismamákat, hogy már kiderült a várandósság ténye. Ez idáig azonban csak nagyon kevés kutatás vizsgálta a fogantatás előtt és után mérhető stresszt az anyáknál, ezért is különleges a szóban forgó tanulmány , amely a Journal of Developmental Origins of Health and Disease című folyóiratban is megjelent.
A hormonok furcsa játéka
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Arra, hogy a fogantatás idején tapasztalt stressz hatására miért éppen kislányból lesz több, a szakemberek egyelőre nem találtak pontos magyarázatot, de vannak feltételezéseik. Az egyik ilyen lehetséges elmélet szerint a szervezet stressz-rendszerének (a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesék) aktiválódása okozza a kortizol -kibocsátás növekedését, ami módosíthatja a szervezetben a nemi hormonok koncentrációját a fogantatás idején. Bár a háttérben zajló pontos mechanizmusok még nem egyértelműek, arra már korábbi kutatások találtak bizonyítékot, hogy minél magasabb a perinatális stressz szintje a kismama szervezetében, annál magasabb a női tesztoszteronok szintje is. Emellett arra is vannak már tudományos bizonyítékok, hogy az X kromoszómát hordozó spermiumok viszontagságos körülmények között hatékonyabban átjutnak a méhnyak nyálkahártyáján - azaz ha a nő stresszes, ezek a spermiumok nagyobb valószínűséggel érik el a petesejtet, mint az Y kromoszómát hordozók.
