Világszerte emelkedik a diabétesz előfordulása, Magyarországon akár a lakosság egytizedét is érintheti ma a gyógyíthatatlan, krónikus kórkép. A cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere zavara, jellemzője ugyanakkor, hogy nem is feltétlenül önmagában, sokkal inkább hosszú távú szövődményei révén jelent komoly veszélyt. A kezelés elsősorban a vércukorszint kontrollálására irányul, csak így lehet ugyanis megelőzni a szervezet egyre fokozódó károsodását. Ezzel együtt még jól kordában tartott diabétesz mellett is szükséges a kellő elővigyázatosság bizonyos esetekben.
Ilyen terület például a különféle sebek ellátása . Maga a seb kifejezés a test szöveteinek külső hatásra bekövetkező folytonossági hiányát jelenti, amelyet bármilyen mechanikus tényező kiválthat, legyen szó éppen vágásról, horzsolásról vagy akár harapásról. Bőrünk sokrétű szerepkörének része a környezetünkben hemzsegő kórokozók elleni védelem is, voltaképpen ez testünk első védelmi vonala ezekkel az ártalmas organizmusokkal szemben. Egy seb viszont kaput nyithat a fertőzések előtt, amelyek aztán tovább terjedve súlyos problémákat idézhetnek elő a szervezetben.
Miért vannak veszélyben a cukorbetegek?
E kockázat lényegében mindenkire érvényes, így tehát a sebek megfelelő kezelése, fertőtlenítése minden esetben fontos feladat, de egyes betegségek, például cukorbetegség fennállása esetén még inkább oda kell figyelni rá. A diabétesz, illetve a magas vércukorszint ugyanis hosszú távon komolyan károsítja a vérkeringést, az erek beszűküléséhez vezet. Ennek következtében romlik a szövetek, s így a sérült szövetek oxigén- és tápanyagellátása, továbbá az immunrendszer sejtjei is nehezebben jutnak el az érintett területre. Összességében így csökken a szervezet ellenálló képessége a kórokozókkal szemben, valamint a sebgyógyulás folyamata is nehezebben megy végbe.
Ugyancsak problémát okoz a cukorbetegség egy másik gyakori szövődménye, a perifériás idegek károsodása révén fellépő diabéteszes neuropátia. Ilyenkor csökken a beteg fájdalomérzete, s ezáltal könnyen előfordulhat, hogy - főként a lábakon - kezdetben észre sem veszi a friss sebeket, csupán akkor fedezi fel azokat, amikor már elfertőződtek, sőt, akár mélyebb szövethiány, szövetelhalás is kialakult. Az előrehaladott állapotú sérülések nehezen gyógyíthatók, illetve kezelésük mindenképpen orvosi szakértelmet igényel, ráadásul nem ritkán végtagamputáció veszélyével fenyegetnek. Javasolt tehát tudatos odafigyeléssel megelőzni a bajt, aminek első lépése a végtagok épségének rendszeres, napi szintű ellenőrzése. Amennyiben pedig sebet találunk a bőrfelszínen, legyen az bármilyen apró, mindenképpen lássuk el gondosan!
A sebkezelés lépései
Először is tisztítsuk meg alaposan a sebet folyó víz alatt, de ne használjunk hozzá szappant, hidrogén-peroxidot vagy jódot, mivel ezek irritációt okozhatnak! Ezután kezeljük le fertőtlenítőszerrel az érintett területet, majd kössük be steril kötszerrel. A seb gyógyulását innentől rendszeresen ellenőrizni kell. Ami a fertőtlenítőszert illeti, ajánlott olyan készítményt választani, amely nem allergizál, támogatja a sebgyógyulást , valamint fontos, hogy színtelen legyen. A seb állapotváltozása adhat ugyanis választ arra a kérdésre, hogy hatásos-e a kezelés, avagy érdemes-e inkább orvoshoz fordulni a panasszal. Nem szerencsés tehát, ha az adott készítmény bármilyen módon befolyásolja a seb külső megjelenését.
Napjainkban világszerte egyre növekvő kockázatot jelentenek az úgynevezett "szuperbaktériumok", amelyek képesek ellenállni egyes antibiotikumoknak. Ilyen például a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus ( MRSA ), amely az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben nem csupán kórházi környezetben fertőzhet, hanem bárhol, ahol érintkezésbe kerül az ember szervezettel. Érdemes tehát olyan sebfertőtlenítőt vásárolni otthonra, amely ezek ellen a kórokozók ellen is hatékony védelmet kínál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
