A témában folytatott eddigi legnagyobb volumenű kutatás során a szakemberek több mint kétmillió gyermek fejlődését követték nyomon 1998 és 2011 között Dániában, Finnországban, Svédországban, Izraelben és Nyugat-Ausztráliában. A nemzetközi kutatócsapat 16 éves korukig figyelte meg a gyerekeket, a vizsgált időszakban pedig összesen 22 ezer résztvevőnél diagnosztizáltak autizmus spektrumzavart .
A begyűjtött adatok elemzése során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma kialakulása 81 százalékban az öröklött génektől függ, míg a környezeti rizikófaktorok kevesebb mint 20 százalékban játszanak csupán közre. Emellett az is kiderült, hogy az olyan anyai eredetű tényezők, mint például az anya testsúlya, esetlegesen meglévő policisztás ovárium szindrómája ( PCOS ), illetve az, hogy a csecsemő természetes úton vagy császármetszéssel jött-e a világra, egyáltalán nem vagy csupán minimális mértékben vannak kihatással az autizmus megjelenésére.
Fontos persze leszögezni, hogy az autizmus egy összetett jelenség, amely továbbra sem egyetlen különálló kiváltó okra vezethető vissza, hanem több, egymással szorosan összefonódó tényező együttes hatására. "A családok gyakran aggódnak az autizmus környezeti rizikófaktorai miatt. Valójában azonban a genetikai adottság sokkal nagyobb szerepet játszanak összességében. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen elfelejthetnénk az előbbieket, valamint a genetikai kockázati tényezőkkel közös hatásukat" - hangsúlyozta dr. Andrew Adesman, a New York-i Cohen Children's Medical Center fejlődési és viselkedési zavarokkal foglalkozó részlegének igazgatója, aki saját maga nem vett részt a kutatásban.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy egy tudományos munka hasonló következtetésre jut az autizmus kiváltó okait illetően. Három évvel ezelőtt, 2016-ban jelent meg egy ikreken folytatott kutatásokat áttekintő elemzés, ami szerint a genetika súlya 64-91 százalék közé tehető. Ezzel együtt még nem tisztázott, hogy pontosan mely specifikus génkölcsönhatások felelősek a probléma megjelenéséért.
Az új tanulmány a JAMA Psychiatry című tudományos folyóiratban jelent július 17-én.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
