Jennifer Gobrecht sokáig úgy hitte, hogy soha nem lehet gyermeke, mivel egy különleges rendellenességgel született. A Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindrómás nőnek petefészkei ugyan voltak, ám a méhe nem fejlődött ki. A 33 éves Jennifer azonban egy különleges eljárásnak köszönhetően tavaly novemberben mégis egészséges kisfiút szült - adta hírül a The New York Times.
Két éve végezték az elsőt
Két éve férjével már éppen azt tervezgették, hogy mesterséges megtermékenyítéssel fogant embrió kihordására keresnek béranyát, amikor a nőt a Penn Orvostudományi Egyetem kiválasztotta, legyen az első páciensük, akinek egy halott nő méhét ültetik be. Ezt előtte mindössze ötször végezték el az országban, s Jennifer császárral született babája volt a második, aki így születhetett. S, hogy miért csak ennyiszer? Mert maga az eljárás sem túl régóta elérhető. A világon először 2017-ben, Brazíliában történt olyan méhtranszplantáció , ahol nem élő volt a donor. Abból a beavatkozásból egy egészséges kislány született.
Jellemzően egyébként a méhtranszplantációt eddig és ezelőtt is csak élő donorral végezték, ami egy igen kockázatos eljárás. A donorok általában olyan édesanyák voltak , akik lányaiknak ajánlották fel méhüket.
Azonnal sikerült a beültetés
Visszatérve Jennifer Gobrechtre, miután kiválasztották, 2018-ban tízórás műtéttel ültették be neki az elhunyt donor méhét, s fél évvel az után az első embriót, sikerrel. Bár a nő nyilván a kis Benjamin csodájára emlékszik vissza legszívesebben, azt a cikk is kiemeli, milyen szigorú szabályokat kellett betartania, s immunszuppresszánsokat szednie, hogy a teste ne vesse ki magából a beültetett szervet. "Érezni a kis Benjamin rugdosását, látni az ultrahangon megfizethetetlen volt" - osztotta meg örömét az olvasókkal a nő, aki most már férjével együtt otthon van, s éli a kisgyermekesek szokásos hétköznapjait. Mielőtt azonban csatlakozhatott volna családjához, várt még rá egy újabb műtét. A császármetszés után ugyanis eltávolították a donor méhet, hogy ő innentől gyermekére koncentrálhasson.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jobb lehet az elhunyt donor
A méh oki meddőséggel (méhrendellenességgel vagy méh nélkül született, vagy később távolították el, esetleg megsérült) küzdő nőknek az örökbefogadáson és a béranyákon kívül egyedül a méhtranszplantáció segíthet, hogy saját gyermekük lehessen. A Penn Intézet adatai szerint, világszerte a nemzőképes korú nők mintegy 5 százalékát érintheti ez az állapot. "A méhtranszplantáció egy új útja a szülővé válásnak, és az egyetlen esélye a méh oki meddő nőknek, hogy kihordják a saját babájukat" - mondta Dr. Kathleen O'Neill, a Pennsylvaniai Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa. Azt már Dr. Paige Porrett, az intézmény transzplantációs sebész adjunktusa tette hozzá, hogy az elhunyt donortól származó eljárás azért jobb, mert sokkal több eret is el tudnak távolítani a méhvel együtt, mint az élő donorok esetében. Ez az eljárás egyébként a szükségtelen műtéti kockázatokat is kizárja, amit egy élő donornak vállalnia kell.
Ez is érdekelhet
Forrás: The New York Times
