Szinte mindenkit, aki műtéti beavatkozáson esik át, élénken foglalkoztat, hogy milyen nyoma marad, és meddig. Nem számít az sem, hogy a vágás a test olyan részén található, amelyet könnyen el lehet takarni ruhával, vagy mondjuk az arcon, amelyet mindig lehet látni. Ez érthető, hiszen egy csúnya sérülés a bőrön sok szorongást, és pszichés zavarokat okoz. Mindenesetre ma már léteznek eljárások arra is, hogy egy műtét után a hegeket a lehető legjobban eltüntessük.
Mikor keletkezik heg?
Röviden összefoglalva mindig, ha sérül a bőr úgynevezett bazális membránja. Ez a hámszövet egymáshoz szorosan illeszkedő sejtjei alatt elhelyezkedő rostos hártya. Horzsolásnál nagyon sokszor ép marad, ezért a felszíni sérülések tipikusan heg nélkül gyógyulnak. Amennyiben azonban átvágják a bőrt - például operációk esetén - valamilyen heg kialakulásával mindenképpen számolni kell.
A hegek típusai
Atrófiás heg. Ha a heg felszíne mélyebben található, mint a bőr felszíne, atrófiás hegről beszélünk. Ez például anyajegyek eltávolításánál fordulhat elő.
Hipertrófiás heg. Csak az eredeti sérülés határain belül marad heges a bőr, de kiemelkedik a síkjából. Nagy rá az esély, hogy idővel összezsugorodik. Elsősorban olyan helyeken fordul elő, ahol a bőr nagy mozgásoknak van kitéve. Műtétek után is gyakori, főleg, ha bevérzés, valamilyen fertőzés keletkezik a seb környékén, vagy a varratokkal adódik probléma.
Keloidos heg. Nagyobb, szélesebb, mint az eredeti sérülés, túlburjánzik rajta, akár ki is dudorodik, mint egy vízcsepp. Jellegzetesen a tarkón és a vállakon gyógyulnak így a bőrsérülések.
Hogyan gyógyul a seb?
A folyamatot többféle tényező befolyásolja. Először is számítanak a genetikai adottságok, a bőrtípus, illetve annak pigmentáltsága. Függ természetesen a seb mélységétől és szélességétől, attól, hogy hol helyezkedik el a testen, valamint attól is, hogy amikor az operáció során zárják a bőrfelszínt, az mennyire húzódik. Számít a beteg életkora, hiszen éppen a fiatalok gyorsabban regenerálódó bőre hajlamos a túlburjánzásra, azaz arra, hogy keloidos, vagy hipertrófiás heg keletkezzen. Meghatározó lehet az is, hogy hogyan és mikor kezdik el a gyógyászati folyamatban a seb kezelését - minél hamarabb, annál jobb. És természetesen fontos tényező, hogy milyen évszakban keletkezik a heg, mert nyáron a meleg, valamint az UV sugárzás lassítja, illetve rontja a regenerálódást.
Maga sebgyógyulás viszonylag hamar végbemegy: egy hét elég ahhoz, hogy a véralvadás, a gyulladás, az új erek kialakulása és a hámosodás után teljesen új bőr keletkezzen. Ezután azonban még hónapok, vagy akár évek is szükségesek a végleges heg kialakulásáig. Közvetlenül a beavatkozás után először olyan sok sűrű apró ér hálózza át a bőrt, hogy a színe élénk vörössé válik. Később ez halványodik, sőt, mivel kevesebb a benne található pigmentsejt, általában világosabb, mint a sérülésmentes bőr. Különös jellemzője még, hogy nem nő rajta szőr, mert nem tartalmaz szőrtüszőket, de faggyú- és verejtékmirigyeket sem.
Mikor lesz csúnya, vagy szép egy műtéti heg?
Gyakran nem az az orvosok elsődleges szempontja, hogy minél szebb és esztétikusabb vágást ejtsenek a bőrön, hanem az, hogy életet mentsenek. Ilyenkor azonban utólag is van lehetőség arra, hogy egy újabb bemetszéssel javítsanak a megmaradt nyomokon. A plasztikai sebészek azt mondják, hogy az alig látható heg feltétele a feszülésmentes varratvonal, az, hogy több rétegben varrják össze a bőrt, és jó minőségű varróanyagokat használjanak. De fontos a varratszedés ideális idejének pontos meghatározása is.
Hegkezelési lehetőségek
A sérülés ellátása után szinte azonnal érdemes használni sebösszehúzó tapaszt, amely kiválóan összetartja a sebszéleket. Az orvosok javasolhatnak még kompressziós, más néven nyomókezelést, amely lehet rugalmas pólya, fásli, vagy a klasszikus értelemben vett nyomókötés is. Az úgynevezett hegmasszázs, amelyet gyógytornász segítségével is végezhetünk, pedig javítja a terület vérellátását.
Szilikontapasz, vagy szilikongél. A tapasztalatok szerint elsősorban hipertrófiás és keloidos hegek esetében nyújtanak hatékony segítséget. Csökkentik a bőr felületi feszültségét, valamint hidratálják, és azzal, hogy egyfajta védőréteget vonnak köré, meggátolják a vízvesztést.
Röntgen. Keloidos és hipertrófiás hegek esetében is érdemes bevetni, de csak kis dózisban.
Lézer. Szinte közvetlenül a műtét után érdemes elkezdeni az úgynevezett dióda lézeres kezelést, amelynek lényege, hogy gyorsítja a szövetek újraépülését, és javítja a hegben található kollagén, azaz kötőszöveti rostokat.
Újrakimetszés. Más néven hegkorrekció, amelyet akkor szoktak javasolni az orvosok, ha a már felsorolt módszerek közül egyik sem bizonyult hatásosnak. Ez lényegében egy plasztikai kisműtét, amelyet helyi érzéstelenítésben szoktak végezni. Megpróbálnak beilleszteni még egy öltéssort, vagy éppen megváltoztatják a heg lefutási irányát.