Világszerte körülbelül 300 millió ember küzd depresszióval, és a lakosság egészének nagyjából 10-15 százaléka legalább egyszer átesik rajta életében, ami nemcsak egyéni, hanem társadalmi és gazdasági szinten is súlyos következményekkel jár. Noha sokan hajlamosak átmeneti rossz hangulatukat vagy rossz közérzetüket, esetleg szomorúságukat depressziónak betudni, ezek nem azonosak a hangulati és érzelmi élet tartós, mélyreható zavarát okozó depresszióval . Utóbbi egy orvosi értelemben vett betegség: pszichés és testi tünetek változatos és tartósan - két hétnél tovább - fennálló kombinációja.
Miért káros a kezeletlen depresszió?
Mint minden betegség, ez is szakszerű kezelést igényel, de tapasztalatok szerint az érintettek jelentős hányada még akkor sem fordul orvoshoz, vagy pszichológushoz, ha a tünetei esetleg már súlyosak. Ennek egyik legjellemzőbb oka a depresszió negatív társadalmi megítélése: sokan úgy vélik, csak gyengeség, amivel "kínos" szakemberhez fordulni, és hogy a panaszok szőnyeg alá söprése, tagadása, esetleg elbagatellizálása, az "egyszer úgyis magától elmúlik" hozzáállás, vagy az önerőből való megküzdés megoldás lehet. Pedig a kezeletlen depresszió az élet minden területére rányomja bélyegét: kihat a beteg életminőségére, magánéletére - párkapcsolatára, családi és baráti viszonyaira - és munkahelyi teljesítményére, ezzel pedig közvetlenül a gazdaságra is.
Munkaerőpiaci hatások: a depresszióval mindenki veszít
A major depresszió - a depresszió legelterjedtebb formája, amely mintegy 40 millió embert érint Európa-szerte - többek között olyan tünetekkel jár, mint az indokolatlan rosszkedv, a külvilág és saját dolgok iránti érdektelenség, életuntság, alvászavarok , szorongás, gyengeség, gondolkodási, koncentrálási nehézségek. Ezek egyenként és összeadódva is hozzájárulhatnak az érintettek munkahelyi teljesítményének romlásához, a munkavégzés hatékonyságának hanyatlásához. Csökkenhet a betegek motivációja, munkakedve, gyengülhet a céges elköteleződés, lazulhatnak a munkahelyi kapcsolatok, a depresszió következtében kialakuló egészségügyi problémák pedig idővel munkanap-kiesésekhez vezethetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel a major depressziónak ismétlődő epizódjai vannak, amelyek hónapokig, a kezelés elmaradása miatt súlyossá, krónikussá váló esetben akár évekig is elhúzódhatnak, nem meglepő, hogy világszerte ez a munkahelyi teljesítménycsökkenés vezető oka. Egy felmérés szerint depressziós időszakonként a betegek átlagosan 36 napra esnek ki a munkából.
Ahogy egy 2007-es vizsgálatból kiderült, az Európai Gazdasági Térségben a depresszió okozta munkaidő - és ezáltal teljesítmény - csökkenés és a betegséggel járó egészségügyi kiadások összege már ekkor meghaladta a 135 milliárd eurót.
A WHO 2013-as adatai szerint a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2 százalékát - Magyarországon ez harmadik leggyakoribb oka a tartós munkaképesség-csökkenésnek - a mentális zavarok okozzák, melynek következtében a gazdasági veszteség eléri a GDP egy százalékát.
A munkaadók hozzáállása kulcsfontosságú
Noha a depresszió a munkavállalók egyre jelentősebb részét érinti, sok munkaadó még mindig tabuként kezeli, és beszélgetést sem hajlandó kezdeményezni róla. Ahogy az egy 2018-as, a The British Medical Journalban (BMJ) megjelent felmérésből kiderül: a valamilyen mentális betegséggel küzdők 70 százaléka igyekszik eltitkolni állapotát munkahelyén. Legtöbbjük attól fél, hogy diszkrimináció áldozata lesz. Különösen az ázsiai munkakultúra jellemzője, hogy a teljesítménycentrikus vállalatok nem szívesen alkalmaznak depressziós munkavállalót, és őket segítő céges programokat sem nagyon indítanak.
A BMJ-ben megjelent felmérés egyébként tizenöt ország - köztük Brazília, Kína és Kanada - 16 ezer munkavállalójának tapasztalatain alapul. Ezek szerint azokban az országokban, ahol a munkahelyi vezetők többsége igyekszik figyelmen kívül hagyni, hogy alkalmazottaik között akad, aki esetleg depresszióval küzd, az érintettek nagy része úgynevezett presenteeism-mel küzd: vagyis mentálisan, esetleg fizikailag kimerülve dolgozik. Azokban az országokban viszont, ahol a cégvezetők többsége nyitott, és nem hessegeti el a depresszió okozta problémákat, átmenetileg az érintettek csökkent munkaképességéhez igazítják az elvárásokat, hogy ne essenek teljesen ki a munkából.
Ahhoz, hogy a gyakorlatban meginduljon az érdemi változás, és a mentális betegségek ne rakjanak plusz terhet a betegek és az őket foglalkoztatók vállára, a munkaadók nyitott, pozitív hozzáállása is szükséges. Ennek részeként a munkahelyi egészségmegőrző programok, a megfelelő orvosi ellátás biztosítása nem csak a betegek, az összes munkavállaló hatékonyságát javíthatja. Ez többszörösen kifizetődő a vállalatok - és a gazdaság - számára, hiszen így sikerülhet megtartani a jó munkaerőt és megspórolni a fluktuációval járó többletkiadásokat.
Mivel ez az év a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál is nagyobb terhet rótt és ró az emberekre - a járvány miatt meghozott intézkedések hatásai, a bizonytalanság, szorongás, a stressz nem kedvez az amúgy is depresszióra hajlamos, vagy azzal küzdő emberekre -, különösen fontos a betegség felismerése és kezelése. Éppen ezért, ha valaki a depresszió tüneteit észleli magán, mindenképpen forduljon hozzáértő szakemberhez.
Ez is érdekelhet
A cikk megjelenését támogatta a Janssen-Cilag Kft.
