Milyen ismeretekkel rendelkeznek a magyar felnőttek a dohányzással és a különféle légúti betegségekkel kapcsolatban? - erre a kérdésre kereste a választ a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása, amely a Tüdőközpont megbízásából készült. Az apropót a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja adta. A felmérés eredményeit dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa értékelte.
A nők mára utolérték a férfiakat
Az online kérdőívet kitöltők között, az utóbbi évek tendenciáit követve, nemek tekintetében már nincs különbség: férfiak és nők közel azonos arányban válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy dohányoznak-e jelenleg vagy dohányoztak-e valaha hosszabb ideig. A hölgyek között ezen felül magasabb az alkalmanként dohányzók aránya. A legtöbben (37 százalék) a 18 és 34 év közötti korosztályban jelölték meg azt, hogy jelenleg is dohányoznak.
"Az egyéb statisztikákban is az látszik, hogy a nők mára utolérték a férfiakat dohányzás tekintetében. Míg korábban jelentősen magasabb volt a férfiak aránya, napjainkra ez a különbség már eltűnt. Ebből adódóan a légúti betegségek és a dohányzással összefüggő egyéb kórképek kockázata megemelkedett a nők körében is, tehát számukra is különösen fontos a krónikus légúti betegségekre figyelmeztető jelek ismerete, és a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel" - figyelmeztetett dr. Hidvégi Edit.
Így hat a dohányzás az asztmára
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A válaszadók döntő többsége tudja, hogy a már meglévő krónikus légúti betegség - a felmérésben az asztmára kérdeztek rá - melletti dohányzás súlyosbítja a betegség tüneteit. Itt inkább korosztály tekintetében volt nagy különbség a válaszok között: a dohányzás kockázatát az idősebbek jellemzően jobban felismerik, mint a fiatalok. Az igen válaszok aránya a 65 év feletti korosztályban volt a legmagasabb (94 százalék), míg a 18-34 évesek körében ez az arány 76 százalék.
Dr. Hidvégi Edit kiemelte ugyanakkot, hogy a válaszadók többsége helyesen mérte fel a azt kockázatot, miszerint meglévő krónikus légúti betegség esetén a dohányzás rontja a gyógyulási esélyeket. Több kutatás is igazolta, hogy asztmánál például kevesebb gyógyszerrel is tünetmentességet lehet elérni, ha a beteg leteszi a cigarettát a diagnózist követően. Az életkorból adódó különbségek nyilván összefüggenek az első kérdésre adott válaszok alapján, hiszen épp a 18-34 éves korosztály tagjainál a legmagasabb a dohányosok aránya. Ha pedig valaki dohányzik, akkor hajlamos az ezzel járó kockázatokat kisebbnek ítélni, mint azok, akik nem dohányoznak.
Kit mennyire érint a passzív dohányzás?
Az utolsó kérdésre (Ön ki van téve rendszeresen passzív dohányzásnak?) a 18-34 évesek válaszoltak a legtöbben igennel. 45 százalékuk rendszeres passzív dohányos, vagyis úgy lélegez be dohányfüstöt, hogy ő maga akár nem is dohányzik. Ez a jelentős különbség a többi korosztályhoz képest - a 35-49 évesek között már csak 31 százalék, az 50-54 évesek körében pedig 21 százalék - nyilván életkori sajátosságokból is fakad, a fiatalabbak ugyanis gyakrabban élnek társasági életet.
Dr. Hidvégi Edit a kérdés kapcsán kitért a fiatalabb korosztályban különösen népszerű e-cigarettákra. Ezekre a termékekre sokan a hagyományos dohányzás "egészségesebb" alternatívájaként tekintenek, pedig az e-cigi sem veszélytelen. A különböző gyümölcsös és egyéb vonzó illatban kínált, akár nikotinmentes termékekről is bebizonyosodott, hogy a gőzük tartós belélegzése - még nikotin nélkül is - rontja a tüdő működését és károsítja védekezőképességét. A vízipipázás pedig még a passzív környezet számára is kifejezetten káros - ez a legrosszabb cigaretta-helyettesítő dohányzási forma Hidvégi doktornő szerint.
Évenkénti szűrés javasolt
Ez is érdekelhet
A dohányzással és a légúti betegségekkel kapcsolatban dr. Hidvégi Edit azt is elmondta, hogy a betegekben gyakran csak a tüdőrák kialakulása merül fel kockázati tényezőként, pedig jóval gyakoribb például a COPD , ami napjainkban a harmadik leggyakoribb halálok. Mint arra a tüdőgyógyász rámutatott, ha dohányzás mellett elhúzódó köhögést, nehézlégzést, terhelésre jelentkező fulladásérzést tapasztalunk, nagyon fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk. Egy gyors, fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálattal képet kaphatunk a tüdő állapotáról, korai diagnózissal pedig jelentősen javítani lehet a betegek életkilátásait. A vizsgálat elvégzése minden 40-45 év feletti számára évente javasolt, különösen akkor, ha dohányzik.
