A felmérés során a kutatók arra kértek föl házaspárokat, hogy kérdőíveket töltsenek ki a kapcsolataikra vonatkozóan, számoljanak be esetleges alvásproblémáikról; emellett pedig nyál- és vérmintát vettek tőlük, hogy megállapítsák a stresszhormon és az immunfunkciók szintjét a szervezetükben.
A szakértők megállapították, hogy akikben erős a kötődésre való igény miatti feszültség a tesztek alapján, tehát nagyon félnek a visszautasítástól, folyamatosan igénylik a megerősítést szeretteik részéről, és az apró összezördüléseket is tragédiaként élik meg, azoknak magasabb a kortizolszintjük. Ez a szteroid hormon a feszültségre adott válaszrekcióként termelődik a szervezetben. Ami az immunrendszert illeti, az aggodalmaskodóknak kevesebb T-sejtjük volt, tehát gyengébb ellenálló képességet mutattak.
"Mindenki átéli ezeket az aggodalmakat kapcsolatai során, ám ez csak azokra káros, akik folyton aggódnak minden emberi viszony miatt" - mondta a kutatást vezető Lisa Jaremka, az Ohio Állami Egyetem magatartástudományi intézetének munkatársa. Kollégáival együtt 85 olyan párt vont be a kísérletbe, akik átlagosan több mint 12 éve voltak házasok, és átlagéletkoruk 39 esztendő volt. Az erős kapcsolati feszültségről beszámoló személyek szervezetében 11 százalékkal több kortizolt és 11-22 százalékkal kevesebb T-sejtet találtak. Az eredmények összefüggésben lehetnek egymással, hiszen a kortizolnak immungyengítő hatása van.
A kötődés iránti vágyból eredő stressz a gyermekkorból ered, amikor is az emberek megtanulják, mennyire számíthatnak gondviselőikre. Ha a törődés nem következetes vagy hiányos, a biztonságérzet csökken, s a későbbiekben kapcsolati feszültségként jelenhet meg más viszonyokban - fogalmazott Jaremka, akinek szakterülete a kapcsolatokban megélt elégedetlenség és elszigeteltség érzete. Nemrégiben közzétett egy értekezést, amelyben a magány negatív hatását taglalja az immunrendszerre nézve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: