2018-ban készült egy felmérés a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata, a LinkedIn megbízásából, amelyből kiderült, hogy a dolgozó amerikai felnőttek 80 százaléka érez aggodalmat vasárnaponként a közelgő munkahét miatt. Egy másik, háztartási cikkeket forgalmazó márka által végzett felmérés pedig arra jutott, hogy a hétfővel kapcsolatos rossz érzések jellemzően vasárnap 15:58-kor csapnak le - bár a tapasztalatok azt mutatják, sokaknál ennél később jelentkeznek.
Ismeretlen, fenyegető terep a hétfő
Nem meglepő, hogy enyhén szólva is kellemetlenül érint minket a hétvégéről a munkahétre való átállás, ez valószínűleg mindig is így volt. És bár a jól megszokott munkahét paraméterei az évszázad nagy részében nem változtak, van valami kifejezetten modern abban a pocsék érzésben, amely oly sokakat kínoz a visszatérés miatt. Valószínűleg valamilyen szinten mindenki máshogy írná le ezt a bizonyos érzést - nevezhetjük szorongásnak, aggodalomnak, stressznek, félelemnek -, ennek ellenére ugyanarról a dologról van szó. "Tulajdonképpen a változásra, az azzal járó ismeretlenre, fenyegetettségre való reakció ez: nem tudjuk pontosan meghatározni, mire számíthatunk, milyen kihívásokkal, feladatokkal szembesülünk, ez pedig rossz érzéseket generál" - mondta el a HáziPatika.com-nak Petróné Hajdú Orsolya pszichológus, aki szerint ez nemcsak a hétfőre igaz, hanem általánosságban véve is minden változással járó, ismeretlen helyzetre.
A szakember hangsúlyozta, noha a jelenség tényleg bárkit érinthet, vannak, akiknél nagyobb a rizikó: ilyenek például a depresszívebb, szorongóbb típusú emberek. Kérdésre válaszolva azt is tisztázta, hogy a tévhitekkel ellentétben a visszahúzódó személyiség nem kockázati tényező, hiszen attól, hogy valaki visszahúzódó, még nem szorongó, depressziós, ő így érzi jól magát. Visszafelé azonban igaz lehet az állítás, azaz a depresszió visszahúzódóvá tehet. Az, hogy pontosan mire hatnak ki a bennünk lévő rossz érzések, sok mindentől - így az élethelyzettől, lelkiállapottól is - függ. Általánosságban azonban elmondható, hogy az érintettek egy felfokozott idegállapotban vannak, ami miatt egyebek mellett nyugtalanabbul alszanak, rossz a hangulatuk, minden és mindenki idegesíti őket.
Legyen a lecsendesedésé és a felkészülésé a vasárnap
De mit tehetünk, hogy ne keserítse meg a vasárnapunkat a feszültség? Az semmiképpen sem szerencsés, ha egyszerűen homokba dugjuk a fejünket, mondván "én nem akarok tudni arról, mi lesz hétfőn". Így ugyanis szinte borítékolható, hogy szörnyen indítjuk a hetet.
Az első és legfontosabb a lecsendesedés, a hét utolsó napjának - vagy legalábbis a délutánnak mindenképpen - erről kell szólnia. Ne ekkorra tervezzünk kirándulást, családi ebédet, vagy ne ekkor essünk haza a nyaralásból, mert felfokozott lelkiállapotba kerülünk, és ezt visszük át a hétfőre is. Töltsük inkább nyugodtan, önmagunkra, és kizárólag a szűk környezetünkre való odafigyeléssel az időt. A lecsendesedéssel tulajdonképpen lehetőséget teremtünk a hétfőre való felkészülésre, ráhangolódásra, ami szintén lényeges a rossz érzések kordában tartásához, elűzéséhez. "Hiába szereti valaki az anyóst, apóst, gátolja őt, ha vasárnap délben náluk ebédel, ahelyett, hogy a hétfővel barátkozna. Nem tud úgy viselkedni velük, ahogy szeretne, nem képes rendesen figyelni, vagy normálisan beszélgetni, ami még pluszban nyomasztja az illetőt. Ezért kell úgy gondolni a vasárnapra, mint egy nyugodt átmenetre, amely segít a hétvégéről hétköznapra való könnyebb váltásban" - magyarázza Petróné Hajdú Orsolya.
Ugyancsak jó módszer, ha motiváltak maradunk. Vonuljunk el, és vegyük számba - akár gondolatban, akár írásban -, hogy mi értelme van a munkánknak, miért jó az, amit csinálunk. Összefoglalva: mi az, ami motivál minket. "Hagyni kell magunknak időt, hogy észrevegyük a pozitívumokat. Felfokozott állapotban ugyanis, azaz, ha nem készülünk fel, csak beesünk az új hétre, akkor hajlamosak vagyunk kizárólag a rosszat észrevenni az életünkben, és értelemszerűen a hétfőt sem várjuk" - így a pszichológus, aki hozzátette: amennyiben nem jut eszünkbe semmi biztató, az két dolgot jelenthet. Vagy annyira rossz a munkánk, hogy amilyen hamar csak lehet, váltani kell, vagy pedig már pszichésen megbetegedtünk, és komoly szorongás , esetleg depresszió alakult ki nálunk. Ezen kórképek esetében ugyanis az érintett mindent borúsan lát.
A koronavírus ebbe is "beleszól"?
A járvány kirobbanása óta, hogy csökkentsék a fertőzés terjedésének esélyét, sokan nem járnak be dolgozni, hanem otthonról végzik a munkahelyi feladataikat. Jogosan merülhet fel a kérdés: ez az új helyzet befolyásolja-e a hétfőtől való húzódozásunkat? A pszichológus azon a véleményen van, hogy igen, méghozzá negatív irányba - éppen ezért azt tanácsolja, hogy még több időt szánjunk annak a megtervezésére, hogyan is nézzen ki a hétfő. "Nagyon zavaró, ha kiesünk a rutinból, abból, amit megszoktunk, ami biztonságot ad. Márpedig a home office-ra való átállás pontosan ezt jelenti. Történt egy változás, és, mint ahogy erről korábban már beszéltünk, a változások jellemzően szorongást, stresszt okoznak. Ez felerősítheti a hétfővel kapcsolatos rossz érzéseket, még több időt, lehetőséget kell tehát hagynunk magunknak a felkészülésre" - szögezi le a pszichológus, aki úgy folytatta: a pandémia nemcsak a munkavégzés módját tekintve, hanem általánosságban véve is nagy változást generált az életünkben, így szükségünk van arra, hogy erősítsük magunkat. Arra ugyanis, ha valami drámai történik velünk, ez a legjobb gyógyír.
Amennyiben úgy tapasztaljuk, a hétfővel kapcsolatos rossz érzéseink annyira nyomasztóak, hogy minden erőfeszítésünk ellenére is megbéklyóznak minket, ne szégyelljük szakember segítségét kérni. De akár úgy döntünk, hogy hozzáértőhöz fordulunk, akár nem, ne feledjük, hogy - még ha egy ideje már javul is a helyzet - világjárvány van, és az élet meglehetősen kaotikus. Senki sem hibáztathat tehát minket azért, ha idegeskedünk az előttünk álló hét miatt. Tegyük meg, ami tőlünk telik, és próbáljuk meg időnként emlékeztetni magunkat, hogy eddig is mindig túléltük a vasárnapot - és a hétfőt is.