Munka, családi nehézségek, anyagi problémák – csak néhány témakör, amelyet gyakran együtt emlegetünk a stresszel. Ezt a szót többnyire a feszültség és az idegesség szinonimájaként használjuk, így leginkább negatív jelentést tulajdonítunk neki. Pedig ennek a természetes emberi reakciónak nem kell törvényszerűen rossznak, károsnak lennie – ráadásul nagyon sok múlik azon is, ahogyan kezeljük.
„Alapvetően a stressz szervezetünk egy teljesen ősi és természetes válasza a veszélyes, fenyegető helyzetekre, amelyek meghaladják erőforrásainkat. Sokszor jár együtt más érzésekkel, például szorongással, aggódással, félelemmel, de alapvetően nem összekeverendő ezekkel. A stressz inkább arra a meggyőződésünkre vonatkozik, hogy nem leszünk képesek megküzdeni a kihívásokkal” – ismertette Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pedagógiai szakpszichológusa az intézmény közelmúltban szervezett előadásán.
Mint mondta, a stresszválasz egy biológiai folyamat, amelynek során az úgynevezett szimpatikus idegrendszer aktiválódik. Elősegíti, hogy gyorsan tudjunk reagálni, és képesek legyünk menekülésre vagy védekezésre. Ez a reakció leginkább akkor erős, ha hirtelen azonnali stresszhelyzetbe kerülünk – például amikor egy idegen, ugató kutya rohan felénk. Azonban olyankor is feszültséget élhetünk át, amikor egy közelgő esemény – például egy prezentáció – miatt izgulunk. Egyesek akár ájulásközeli állapotba kerülhetnek erős stresszhatásra.
A szakember azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy – bár meglepően hangozhat –, a stressznek pozitív hatása is lehet. Létezik ugyanis egyfajta „jó” vagy „hasznos” stressz is, ez az úgynevezett eustressz, amelyet izgatottságként is gyakran emlegetnek. „Ilyenkor a feszültség még egészséges mértékű. Élénkíthet és motiválhat minket, erőforrásaink aktiválódnak. A helyzetet ilyenkor kihívásként élhetjük meg, és fejlődhetünk is általa” – mondta el a Budavári Eszter. Véleménye szerint a probléma nem ezzel, hanem a „rossz” stresszel vagy distresszel van, amely már az egészséges mértéket meghaladó feszültséget jelenti. A köznyelvben ezt emlegetjük stresszként, esetleg izgulásként vagy idegességként. Egyfajta bénító feszültségként érzékeljük, romlik tőle a teljesítményünk és rossz hangulatunk lesz – magyarázza a szakember.
Miért kell foglalkoznunk a stresszel?
Időtartama szerint kétféle stresszt különböztetünk meg: a rövid időn át tartó akut, valamint a tartósan fennálló krónikus típust. Már az előbbi is együtt járhat kellemetlenségekkel – például alvási nehézségekkel vagy ingerültséggel –, mivel azonban az akut stressz viszonylag hamar elmúlik, a következményei sem feltétlenül lesznek súlyosak. Amikor viszont hosszú időn keresztül nagymértékű stressznek vagyunk kitéve, és nincsenek jó eszközeink arra, hogy enyhítsük a feszült állapotunkon, annak már durvább megnyilvánulásai is lehetnek. Kialakulhat például komolyabb alvászavar vagy depresszió is.
A szakpszichológus szerint nagyon fontos lenne tudatosítanunk magunkban, hogy a mindennapoki során mindenkinek meg kell küzdenie a stresszel, és nincs olyan opció, hogy teljes mértékben kizárjuk azt az életünkből. A fentebb említett káros hatások elkerülése érdekében tehát elengedhetetlen, hogy érdemben foglalkozzunk a helyes kezelésével.
A stressz olyan, mint egy strandlabda, a stresszes témák kerülése pedig pont olyan hatékony, mint a víz alá nyomni a strandlabdát. A problémák a labdához hasonlóan előbb-utóbb a felszínre fognak jönni. Persze megpróbálhatjuk azt időtlen időkig lent tartani a víz alatt, de ez egy idő után nagymértékű erőfeszítést igényel majd, és megnehezíti az életünket. Éppen ezért nem érdemes a problémákat folyamatosan kerülni, hanem igenis a felszínre kell engedni, és meg kell próbálni megküzdeni velük” – fogalmaz a szakember.
Egészségtelen és egészséges stresszkezelés
A szakember szerint nagyon széles skálán mozog az emberek stressztűrő képessége. De legalább ennyire változó az is, hogy ki hogyan kezeli a feszültséget, illetve kinek melyik módszer igazán hatékony a megnyugváshoz. „A stresszkeltő helyzeteket nem tudjuk befolyásolni, azt viszont igen, hogy hogyan reagálunk ezekre” – mutatott rá. A stresszkezelési és megküzdési stratégiák közé sorolunk minden olyan erőfeszítést és tevékenységet, amely segíthet megelőzni vagy csökkenteni a stressz káros hatásait. Ilyenkor a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, amely éppen az ellentétes hatást váltja ki, mint amit a szimpatikus idegrendszer. Lassul tehát a szívritmus és a légzés, ellazulnak az izmok, ez pedig segít a megnyugvásban.
Sokan választanak egészségtelen stresszkezelő megoldásokat, amelyek igazából csak pillanatnyi megkönnyebbülést hoznak, hosszabb távon pedig akár negatív következményeik is lehetnek. Ide tartoznak a függőségek – például az alkohol, a cigaretta és a drog, de az internetfüggőség is –, a stresszevés, a halogatás, a szociális elszigetelődés, valamint az önbántalmazás.
Ha már kialakult egy káros szokásunk, akkor a szakpszichológus szerint nagyon fontos, hogy fokozatosan próbáljuk meg leépíteni, elhagyni azt, illetve pótoljuk olyan szokásokkal, amelyek hasonló hatásokat váltanak ki, de nem járnak negatív következményekkel. Az ilyen, egészséges megküzdési módok ugyan nem mindig adnak azonnali megkönnyebbülést, hosszú távon azonban tartós és pozitív hatásuk van. Tényleg segítenek abban, hogy aktívan megküzdjünk a nehéz helyzetekkel és sikerélményt éljünk át. Ebbe a kategóriába sok teljesen hétköznapi dolog is beletartozik, mint például a testmozgás (egyedül vagy csoportosan), a zenehallgatás, de akár az is, hogy nyugalomban megiszunk egy pohár vizet. Hasonlóan hatékonyak a légzőgyakorlatok, a különböző úgynevezett mindfulness (tudatos jelenlét) technikák, valamint az izomfeszítő-izomlazító gyakorlatok. De sokat segíthet a természetközelség és a meditáció is.
„A naplóírás a stresszel kapcsolatos érzelmeink kezelésében, enyhítésében segíthet a leginkább. Általa kiadhatjuk a bennünk lévő feszültséget, negatív gondolatainkat pedig átformálhatjuk, pozitív irányba terhelhetjük. Tisztábban láthatjuk, mi segítene az adott nehéz helyzetben. Azok számára lehet főként hasznos, akiknek nehezebben megy érzéseik, gondolataik tudatosítása, és akik sokszor nem értik, mitől annyira feszültek. Vezethetünk akár úgynevezett hálanaplót is. Ebbe napi vagy heti rendszerességgel beírhatunk 3-5 olyan történést, személyt vagy saját magunkkal kapcsolatos tulajdonságot, amelyek jó érzéssel töltenek el és amelyekért hálásak vagyunk. Ez segíthet felhívni a figyelmünket erőforrásainkra és az életünkben jelen lévő értékekre, mindez pedig támaszt nyújthat a nehéz időkben is” – mondja Budavári Eszter.
A kiegyensúlyozott lelki és mentális állapothoz elengedhetetlen továbbá az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű alvás. De a szakpszichológus legalább ilyen fontosnak tartja az alapvető jólléthez az úgynevezett flow- vagy áramlatélményeket is, vagyis az olyan tevékenységeket, amelyekbe teljesen bele tudunk merülni és örömünket leljük bennük. Ez lehet például kötögetés, olvasás vagy festés is – ez is teljesen egyéni ízlés és döntés kérdése.
Az sem mindegy, hogyan bánunk magunkkal
Az önmagunkkal való viszonyunk is jelentősen kihathat stressz-szintünkre és stressztűrő képességünkre. „Érdekes, hogy sokszor fontosnak tartjuk, hogy másokkal kedvesek legyünk, támogassuk és motiváljuk őket. Velük kapcsolatban sokkal megengedőbbek vagyunk, azt viszont nem vesszük észre, hogy saját magunkkal milyen szigorúak vagyunk, mennyi önhibáztató gondolatunk van. Én azt szoktam mondani, hogy ne mondjunk olyat saját magunknak, amit másnak se mondanánk. Igenis legyünk magunkkal kapcsolatban is elfogadóak egy nehéz helyzetben” – hangsúlyozta a szakpszichológus.
A szakértő úgy véli, ha kedvesen és megértően beszélünk saját magunkkal, azzal máris más színben látjuk a legsötétebb helyzeteket is. Próbáljuk tehát gyakorolni a „pozitív belső párbeszédet”. Igyekezzünk kerülni önmagunk becsmérlését, valamint törekedjünk arra is, hogy sose saját magunkat, csupán a helyzetet minősítsük.
Például ne azt mondjuk magunknak, hogy »hú, milyen csődtömeg vagyok«, hanem azt, hogy »most kishitű gondolataim vannak magammal kapcsolatban«. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy engedjünk teret a negatív érzéseknek is, és higgyük el, hogy ezeket is szabad érezni. Csak az a nagyon fontos, hogy ne ragadjunk bennük hosszú időn keresztül” – fogalmazott.
Mindennek tudatában azonban még nem feltétlenül lesz egy csapásra stresszmentesebb az életünk, időbe telik ugyanis, amíg készségszerűen elsajátítjuk az új feszültségcsökkentő technikákat – legyünk türelmesek magunkkal. Ám ha a stressz már erősen kihat a mindennapjainkra és az általános hangulatunkra, nagyon nehezen kezeljük az érzéseinket, nem tudunk koncentrálni, még szabadidőnkben sem tudunk igazán ellazulni, és esetleg már káros szokásokat is kialakítottunk, az azt jelezheti, hogy szükségünk lehet szakértői segítségre. De ugyanígy intő jel lehet az is, ha már hosszú ideje nagymértékű stresszt élünk át és kimerültnek érezzük magunkat. Figyeljünk jelzéseinkre és merjünk segítséget kérni!