A koleszterin a zsírok (lipidek) körébe tartozik és a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyag, hiszen például a sejtfalak, a nemi hormonok, a D-vitamin és az epesav fontos alkotóeleme. A szervezet a koleszterin-szükségletének többségét maga állítja elő, csak egyötödét fedezi a táplálékokból. Sokáig tartotta magát a nézet, hogy ha valakinek magas a koleszerinszintje, akkor tilos bizonyos élelmiszereket fogyasztania. Ma már másként gondolják a szakemberek. A koleszterin az egészségre veszélyt akkor okozhat, ha túl magas a vérben lévő koncentrációja, illetve az összkoleszterinen belül nem megfelelő arányban vannak jelen benne a koleszterin különféle típusai.
A koleszterin típusai
A koleszterin a vérben fehérjékhez kötődik, úgynevezett lipoproteineket alkotva jut el a sejtekig. Ezeknek a lipoproteineknek a jellegzetességei szerint kétféle koleszterint különböztetünk meg: az LDL-lipoproteineket, amelyeknek a feladata a szükséges koleszterint a májból a sejtekhez szállítani, és HDL-lipoproteineket, amelyek a fel nem használt koleszterint felveszik a szövetekből és visszaszállítják azokat a zsírbontást végző májba. Ha ez a folyamat nem működik megfelelően, akkor az LDL-koleszterin , különösen annak kicsi, sűrű változata (úgynevezett small-dense LDL) felszaporodik a vérben és átjutva a "sérülékennyé" vált érbelhártyán kijut az érfalba, zsíros-meszes plakkokat, lerakódásokat hoz létre az erek falán. Ez okoz aztán bajt.
Eltömődnek az erek!
Ugyanis ez az érelmeszesedés (arterioszklerózis) az alapja több súlyos szív- és érrendszeri betegségnek. Azért olyan veszélyes, mert szűkíti, súlyos esetben el is zárhatja az ereket, rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé teszi az érfalakat, és ennek az elváltozásnak a következtében végtagi érszűkület, trombózis, szív- és agyi infarktus, agyvérzés alakulhat ki.
Az érelmeszesedés folyamata már életünk első évtizedeiben megkezdődhet a kockázati tényezők kedvezőtlen halmozódása miatt, igaz klinikai tüneteket csak évtizedek múlva fog okozni. Az egyre kifinomultabb funkcionális és strukturális vizsgálómódszerekkel, vérvizsgálatokkal a későbbi érkatasztrófát sok-sok évvel megelőzően kimutatható lenne a nagyobb kockázat, azonban a fejlettebb és gazdagabb országokban sem teljesen megoldott még a tünetmentes egyének tömeges szűrése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A magas koleszterinszint okai
A vérzsír (koleszterin) felszaporodásának egyik oka lehet genetikai hajlam, másrészt a többi szív- és érrendszeri megbetegedéshez hasonlóan az életmód is: az egyoldalú táplálkozás, a túl zsíros ételek fogyasztása, a mozgáshiány és a túlzott alkoholfogyasztás is kiválthatja.
Ugyanakkor azok az élelmiszerek, amelyek koleszterinben gazdagok (például a tojás vagy a vaj) kevésbé befolyásolják a vér koleszterinszintjét, mert a koleszterin a vékonybélből már csak korlátozottan szívódik fel. Egyes betegségek, például a pajzsmirigyproblémák, az anyagcsere-betegségek, mint a cukorbetegség és a máj-, az epe-, illetve a vese működési zavarai is okozhatják a koleszterinszint emelkedését. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek hozzájárulhatnak az emelkedett értékhez.
Tünetei
Külső tünete nincs, ránézésre szinte senkiről sem állapítható meg, hogy magas a koleszterinszintje, éppen emiatt nevezik a magas vérnyomással együtt "néma gyilkosnak". Csak ritkán fordul elő, hogy a felszaporodott vérzsírszintnek az arcon, szemhéjakon, illetve könyéken, térden lehet látható tünete, sárgás bőr alatti lerakódások formájában. Ám csupán laborvizsgálatokkal mutatható ki, ha a vérben megemelkedik az összkoleszterinszint értéke, és azon belül a normálistól eltér az LDL- és HDL-koleszterin aránya.
Általánosságban elmondható, hogy egy tünetektől, korábbi érbetegségtől mentes felnőttben az összkoleszterin értéke nem jó, ha meghaladja az 5.2 mmol/l értéket, amelyen belül az LDL-koleszterin a 3 mmol/l alatt legyen; a HDL-koleszterin pedig férfiakban 1 mmol/l, nőkben 1.3 mmol/l felett legyen. A trigliceridérték 2.3 mmol/l-ig megfelelő.
Kezelés
Ez is érdekelhet
A koleszterincsökkentésre alkalmas étrend beállítása (például sok halhús, növényi olajok, zöldségfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, fokhagyma) sokat segíthet. A sikeres súlycsökkentő diéta magában is akár 40 százalékkal csökkentheti a koleszterinszintet. A gyógyszeres kezelés során pedig a szervezet koleszterintermelését és -felhasználását tudják befolyásolni.
