A fejlett országokra jellemző, hogy a lakosság csaknem felének van valamilyen enyhébb-súlyosabb keringési betegsége, például szívkoszorúér-betegsége, szívelégtelensége, magas vérnyomása , vagy kapott már stroke-ot. A korai orvosi beavatkozás csökkentheti ennek a betegségcsoportnak a kockázatát, ám nagy kihívást jelent az orvosoknak, hogy már kora gyermekkorban azonosítsák azokat a problémákat, amelyek a későbbi életszakaszban szív- és érrendszeri betegséget okozhatnak. Ennek a kihívásnak a leküzdésére az orvosok az epigenetika módszerét alkalmazzák , mert ezzel pontosabban előre lehet jelezni a szív- és érrendszeri betegségkockázatot. Az epigenetika azt tanulmányozza, hogy a környezeti hatások és más külső tényezők miként befolyásolják a génműködést.
A DNS-metiláció a szervezet egyik epigenetikai folyamata, ami anélkül változtatja meg a gének funkcióját, hogy magukat a géneket átalakítaná. Az édesanya étrendje, dohányzása, stressz-szintje és más környezeti hatások még a gyermek születése előtt is képesek befolyásolni a DNS-metilációt.
Július közepén publikálták az Amerikai Szív Társaság Hypertension című folyóiratában azt a tanulmányt, amelyben az angliai Southamptoni Egyetem kutatói 470 köldökzsinórvér-mintát elemeztek a Southamptoni Nőkutatás során (ebben a vizsgálatban a terhesség előtt, alatt és után gyűjtenek adatokat). A szakemberek összehasonlították a DNS-metilációs folyamatokat a gyermekek 8-9 éves korában lévő szív - és érrendszeri állapotának adataival, és végül 16 olyan helyet azonosítottak, ahol a metiláció megváltoztatta az aortapulzálással és az aortán keresztül áramló vér sebességével összefüggő génkifejeződést. Az aortának ezekkel az adataival lehet mérni az aortamerevséget, ami egyébként növeli a szív- és érrendszeri betegségkockázatot .
Ezért fontos a zsíros halak fogyasztása
A következő lépésben a kutatók megvizsgálták az édesanya jellemzői és a metilációs folyamatok közti lehetséges összefüggéseket. A terhesség alatti dohányzás, étrend, a terhesség előtti és alatti testsúly módosította ezeket a metilációs folyamatokat. Különösen az növelte a gyermekkori pulzust és az átáramló vér sebességét, ha kevés zsíros halat (például lazacot, makrélát) fogyasztott az édesanya a terhesség alatt. "Nagyon izgatottak lettünk attól, hogy rátaláltunk arra az összefüggésre, hogy a zsíros halak fogyasztása a terhességnek mind a korai, mind a kései szakaszában összefügg az epigenetikai változásokkal" - mondta dr. Mark Hanson, aki a Brit Szív Alapítvány kardiológus professzora és a Southamptoni Egyetem Kísérleti Tudományok Intézetének igazgatója. "A zsíros halak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavak forrásai, ezek a zsírok fontosak a sejthártya és a véredények fejlődésében."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A kutatási eredmények szerint a szív- és érrendszeri kockázat növekedése már nagyon korán, még a születés előtt elkezdődik" - mondta dr. Hanson. De mivel az epigenetikai folyamatok szerepet játszanak ebben, ezért "lehetőség van arra, hogy többféleképpen is beavatkozzunk" - tette hozzá, majd így folytatta: "Ezért ha azt akarjuk, hogy a gyermekünk a lehető leghosszabb, legegészségesebb életet élje, akkor már szó szerint a fogantatás pillanatától segítenünk kell neki abban, hogy egészségesen tudjon fejlődni." Dr. Jennifer Van Eyk, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Orvosi Központ intézetigazgatója - ő nem vett részt a kutatásban - ugyanakkor azt mondta, "még túl korán van ahhoz, hogy pontos és részletes következtetéseket vonjunk le a vizsgált epigenetikai változások és a gyermekek egészségi állapota közti összefüggésekről".
Az igazgató szerint a kutatásban sok olyan sejtszintű változásra utalnak, amelyeknek hosszú távú hatása lehet, de még mindig sok lépést kell megtenni addig, amíg fel lehet tárni a DNS-metilációs folyamatokat, és azt, hogy ezek ténylegesen miként befolyásolják az egészségügyi kockázatokat. Az epigenetikus változásoknak lehetnek pozitív és negatív hatásai, és találhatunk gyenge vagy erős összefüggéseket is, ráadásul a tudósok csak most kezdik megismerni ezt a területet. "Ez még csak a jéghegy csúcsa, de izgalmas lesz a felfedezése" - így dr. Van Eyk.
