A kardiológiai rehabilitáció alatt metakognitív terápiában (MCT-ben) részesülő három személy közül egynek jelentősen csökkentek a tünetei azokhoz képest, akik ilyen terápiában nem részesültek - derült ki az Amerikai Szív Társaság Circulation című folyóiratában publikált tanulmányból . A szívbetegségben szenvedő betegek közel egyharmadának vannak depressziós vagy szorongásos tüneteik, amelyek összefüggésben vannak a szívbetegség előrehaladásával vagy a komplikációk kialakulásával. Kutatások bebizonyították, hogy a szívbetegség után rossz mentális állapotban lévők lényegesen nehezebben rehabilitálódnak és sokkal rosszabb az életminőségük is, mint a lelki problémák nélkül élőknek.
"Ez a terápia hosszú távon lényegesen megváltoztatja a páciensek életét és javítja az egészségüket" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Adrian Wells, a Manchesteri Egyetem klinikai és kísérleti pszichopatológiai professzora. Wells professzor fejlesztette ki a metakognitív terápiát, aminek az a célja, hogy úgy csökkentse a páciensek depresszióját és szorongását, hogy segít nekik szabályozni a az aggodalommal és a töprengéssel járó káros gondolatokat. Wells professzor alapította és igazgatja a manchesteri MCT Intézetet, valamint a Szorongás, Depresszió és Pszichoterápia Kutatócsoportot is ő vezeti.
Pszichoterápia szívbetegeknek
Korábbi kutatásokban már kimutatták, hogy a kognitív viselkedésterápia (ami egy sokkal hagyományosabb pszichoterápiás módszer) szintén képes csökkenteni a szívbetegek szorongását és depresszióját. A kognitív viselkedésterápia segít a pácienseknek megbirkózni a negatív gondolatokkal, ám az MCT abban segít, hogy csökkenjen a negatív gondolatokkal eltöltött idő - magyarázta Wells professzor. Az új kutatásban öt angliai kórház szívbetegségen átesett, kardiológiai rehabilitációban részt vevő két betegcsoportjának szorongásos és depressziós tüneteit hasonlították össze a tudósok. Mindkét csoport megkapta a rutinszerű kardiológia rehabilitációt (tornagyakorlatok, egészséges életmódra nevelés és stresszkezelési technikák oktatása). Ám az egyik csoport hat alkalommal csoportos metakognitív terápiát is kapott. Mindkét csoportot egy évig követték a kutatók.
Akik MCT-ben részesültek, azoknak már négy hónap elteltével jelentősen alacsonyabbak voltak a depressziós és szorongásos értékeik azokhoz képest, akik nem kapták meg ezt a terápiát. Ráadásul a javuló depressziós és szorongásos értékek végig fennmaradtak az egyéves nyomon követési időszak alatt. Wells professzor meg volt lepődve azon, hogy ilyen jelentős javulást mutattak ki annak ellenére is, hogy a terápiát nem hivatásos pszichoterapeuták végezték. Az MCT-s csoportokat a kardiológiai rehabilitációt végző személyzet vezette, kétnapos workshopon képezték ki őket a metakognitív terápiára, majd felügyelet alatt egy próbacsoporton gyakorlatoztak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatásból kiderült, hogy az MCT hatékony alternatívája lehet a kognitív viselkedésterápiának - jelentette ki dr. Christopher Celano, a bostoni Massachusetts Központi Kórház kardiológiai-pszichiátriai kutatási programjának társigazgatója. "Bár szükség van még olyan kutatásra, amelyik igazolja a mostani eredményeket, ez a kutatás meglehetősen ígéretes, mert a metakognitív terápia hatása összehasonlítható vagy akár még jelentősebb is volt, mint a kognitív pszichoterápiáé. Továbbá a depresszióban és a szorongásban kimutatott javulás végig fennmaradt az egyéves nyomon követési időszakban, és ez azt bizonyítja, hogy az MCT-nek hosszú távú, jótékony hatása van" - vonta le a következtetést dr. Celano, aki a Harvard Orvosi Egyetem docense is, és nem volt részese Wells professzor kutatásának.
A túlélést segíti
Ez is érdekelhet
Dr. Celano szerint jelentős dolog, hogy ezek a kutatási eredmények is bebizonyították, hogy a pszichoterápia fontos szerepet játszik a szívinfarktust vagy más szívbetegséget túlélő emberek rehabilitációjában. "A depresszió és a szorongás nagyon megnehezíti a szívbetegeknek, hogy az egészségi állapotukon javító sporttevékenységet végezzenek vagy egészséges étrendre álljanak át" - így dr. Celano. A kardiológiai rehabilitáció segít jó irányba terelni az életmódbeli szokásainkat, ám ha ehhez még a lelki egészséget javító összetevőt is hozzáadjuk, az holisztikusabb távlatot nyújt a rehabilitációnak. "Nyilvánvaló, hogy a mentális egészség és a szív egészsége szorosan összefügg" - magyarázta dr. Celano, majd hozzátette: "Nem volnék meglepve, ha kiderülne, hogy a mentális egészség javulása a szív- és érrendszer egészségi állapotát is javítja."
