A nőknél mentális stressz esetén nagyobb mértékű a perifériás erek összeszűkülése, míg a férfiak inkább a véráramlás változásával "válaszolnak" a feszültségre. A kutatást vezető Dr. Viola Vaccarino, az atlantai Emory University munkatársa szerint mindez igazolja azt, ami már eddig is ismert volt: a szívkoszorúér-betegséggel élő nők hajlamosabbak a mikroerek működési zavaraira.
Vizsgálat stresszhelyzetben
Stressz esetén az erek testszerte összehúzódnak, és ez azonnali kellemetlen tünetekkel járhat, illetve tartós esetben rontja a vérkeringést. Dr. Vaccarino szerint a kutatás adatai azt mutatják, hogy a nőknél ez az összehúzódás jelentősebb, így náluk valószínűbb az ischaemia (a szívizom egyes területeinek elégtelen vérellátásából adódó betegség, amely a koszorúerek megbetegedését idézi elő) kialakulása.
Dr. Vaccarino és munkatársai, az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology című szaklapban publikált tanulmányban 492 férfi és 186 nő esetében vizsgálta a stresszre adott szív- és érrendszeri válasz nemekre jellemző mintázatát. A vizsgálat résztvevői átlagosan 63 évesek voltak, és szívkoszorúér-betegséggel éltek. A résztvevőket egy stresszes helyzet - nyilvános beszéd - előtt és közben a szívizom vérellátását megmutató képalkotó vizsgálattal ellenőrizték.
A stressz kiváltotta ischaemiában (MSIMI) szenvedő férfiaknál nagyobb volt a szívverés és a vérnyomás beszéd közbeni maximumértéke és a pihenés közbeni minimumértéke közötti különbség, mint az ezzel a problémával nem küzdő férfiak esetében. A stressz kiváltotta ischaemiában szenvedő nők esetében a periférfiás erek összehúzódását mutató adatok voltak nagyobbak a stressz kiváltotta ischaemiával nem élő nőkhöz és az ischaemiés (szívizom elégtelen vérellátásától szenvedő) férfiakhoz képest.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jelentős különbségek
A kinyert adatok jól mutatják, hogy a nemek között különbség van a stressz által kiváltott hatásokban. Dr. Vaccarino szerint ez világosan megmutatja, hogy a nők mikrokeringése stressz okozta vérellátási zavar esetén sérülékenyebben reagál a mentális feszültségre. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a szív- és érrendszer fiziológiája és az szívbetegség fiziológiás hatása különbözik a nők és a férfiak esetében.
A kutatás igazolja azokat az ajánlásokat is, amelyek szerint a nőket hangsúlyosabban kellene bevonni a szív- és érrendszeri kutatásokba, és az adatokat nemenként külön kellene kezelni.
Legjobban: