Felmérések szerint a gasztroenterológusokhoz forduló betegek 40 százalékának emésztőrendszeri panaszaiért nem szervi elváltozások, hanem funkcionális zavarok felelősek. Ilyen esetekben leggyakrabban irritábilis bél szindrómát diagnosztizálnak az orvosok. A legújabb szakmai álláspont (Róma IV.) szerint akkor beszélhetünk erről a betegségről, ha a páciensnél legalább hetente egyszer jelentkezik alhasi fájdalom, valamint az alábbi három állításból legalább kettő érvényes rá:
- panaszai a székletürítéssel állnak kapcsolatban
- változások a székletürítés gyakoriságában
- változások a széklet állagában, megjelenésében
Az IBS a magyar lakosság körében is népbetegségnek számít, az érintettek száma milliós nagyságrendben mérhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy némán és tehetetlenül kellene tűrni a kellemetlen tüneteket. Dr. Simon Smale, a Manchesteri Egyetem gasztroenterológusa a Healthista felkérésére összefoglalta a legfontosabb életmódbeli tényezőket, amelyeken keresztül enyhíthetőek az IBS okozta panaszok.
Alapvető étkezési tanácsok
"Talán nem meglepő, hogy minden, amit megeszünk, befolyásolja az IBS tüneteit" - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy nemcsak az a fontos, hogy mi kerül a tányérunkra, hanem az is, hogy mennyi idő telik el két étkezés között. "Törekedjünk a rendszerességre, ne hagyjunk hosszú szüneteket az étkezések között, illetve legfőképpen ne hagyjunk ki étkezéseket."
Ami az ételeket és italokat illeti, először is érdemes mértékletesség tartani a koffeinfogyasztás terén. Ez a vegyület negatívan befolyásolhatja az IBS-ben szenvedők bélműködését, elősegítve a bélgázok felszaporodását. Éppen ezért inkább csak hetente igyunk néhány csésze kávét, mint naponta. Ugyanígy óvatosan kell bánni az alkohollal is. A British Gut Project egy korábbi kutatása kimutatta, hogy különösen a röviditalok problémásak e szempontból, ugyanakkor például a vörösbor vagy a kézműves ciderek még előnyösen is hathatnak a szimptómákra. Ezek polifenoljai ugyanis támogatják a bélflóra baktériumait, növelve a mikrobiom diverzitását. Persze ezúttal is fontos, hogy a mérték a pohár legyen, ne az üveg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szintén bélgázossághoz, avagy flatulenciához vezethetnek a hozzáadott cukrot tartalmazó és szénsavas üdítők, ahogy problémát okozhatnak a cukor- és kalóriamentes, úgynevezett diétás italok is. Ez utóbbiak mesterséges édesítőszerekkel készülnek, amik tulajdonképpen emészthetetlen cukrok. "Az édesítők a vastagbél baktériumaival találkozva erjedni kezdenek, ami fokozott gázképződéssel jár. Ennek köszönhetőek a kellemetlen tünetek" - magyarázta dr. Smale. Kitért rá, több - állatokon végzett - kutatás is kimutatta már, hogy a mesterséges édesítőszerek felboríthatják a bélflóra egyensúlyát, ezáltal is súlyosbítva az IBS-es betegek állapotát. Érdemes tehát inkább csap- vagy ásványvízzel biztosítani szervezetünk folyadékszükségletét. Ha pedig az egyszerű víz túl unalmasnak hangzik, próbáljuk ki a gyógynövényteákat, amelyek nemcsak egészségesek, de ízvilágukban is változatosságot kínálnak.
A gasztroenterológus szerint javasolt a készételekkel is csínján bánni, különösen, ha a bélgázosság és a puffadás a leggyakrabban jelentkező IBS-tünet. "A készételek általában nagy mennyiségben tartalmaznak összetett szénhidrátokat, amik aztán eljuthatnak a vastagbélbe, ahol fermentálódni kezdenek, fokozott gázképződést kiváltva" - hívta fel a figyelmet a szakember. A probiotikumok kapcsán kifejtette, hogy egyre több tudományos bizonyítja ezek előnyös hatását az IBS okozta panaszokra. Fontos ugyanakkor, hogy a boltokban, patikákban kizárólag klinikailag igazoltan hatásos probiotikumot vásároljunk, máskülönben egyáltalán nem biztos, hogy a terméktől vált javulás ténylegesen be fog következni.
Mikor kell dietetikushoz menni?
"Ha mindent jól csinálunk, azaz betartjuk a rendszerességre és a problémás ételek fogyasztásának minimalizálására vonatkozó ajánlásokat, mégsem tapasztalunk pozitív változást az állapotunkban, úgy érdemes lehet elmenni egy dietetikushoz. A táplálkozási tanácsadó szükség esetén akár bizonyos korlátozásokat tartalmazó diétát is javasolhat a panaszok enyhítése érdekében" - fogalmazott dr. Smale.
A szóban forgó diéták központi eleme igen gyakran az úgynevezett FODMAP-megvonás. A furcsán hangzó kifejezés egy mozaikszó, amely a fermentábilis oligo-, di-, mono- és poliszacharidokat foglalja magában. E szénhidrátcsoportokról ismert, hogy közrejátszhatnak az IBS tüneteinek kialakulásában. "A FODMAP olyan szénhidrátokat takar, amelyek emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, majd ott a baktériumok elkezdik fermentálni ezeket, ami gázképződéssel jár. Mindez irritálja a beleket, befolyásolva ezáltal a működésüket is" - foglalta össze a gasztroenterológus. A FODMAP-diéta több orvosi tanulmány szerint is képes lehet javulást hozni az IBS-betegek szimptómáiban, fontos ugyanakkor, hogy mielőtt belekezdenénk, konzultájunk dietetikussal. Ez egyébként minden olyan étrendre igaz, amely valamilyen élelmiszercsoport markáns visszaszorítását célozza meg, mivel így könnyen megvonhatunk magunktól esszenciális tápanyagokat is, ami hiányállapot kialakulásához vezethet.
A FODMAP körébe tartozó szénhidrátok egyebek mellett nagy mennyiségben megtalálhatók a vörös- és a fokhagymában, a lencsében, a rozsban, a káposztában, a kelbimbóban, a babban és az asztal gyümölcsökben. A brokkoli és a karfiol, illetve általában véve a keresztesvirágú zöldségek kéntartalmú összetevőik, a glükozinolátok révén is okozhatnak kellemetlenségeket, de ugyancsak érdemes mértékletességet tanúsítani a kelbimbó, valamint a csonthéjas gyümölcsök, például a szilva, a barack vagy éppen a cseresznye fogyasztása terén. Minden gyümölcsben van fruktóz, azaz gyümölcscukor, valamint egy cukoralkohol, a szorbit. Ezek közös jellemzője, hogy egyes emberek számára nagy nehézséget jelent a megemésztésük, így könnyen puffadást idézhetnek elő.
A jó emésztés titka a jó alvás
"Rengeteg ember rosszul alszik éjszakánként, ami szignifikáns hatással van a bélműködésükre is. Persze, könnyű azt mondani, hogy egyszerűen csak aludjanak nyolc órát, ez azonban nem mindig ilyen egyszerű. Számos tényező gátat szabhat a kellő mennyiségű és minőségű pihenésnek, beleértve például a mindennapos stresszt vagy éppen a rossz alváshigiéniát és lefekvési rutint " - mutatott rá dr. Smale. Az alvászavarok - és ezáltal az IBS - enyhítéséért sokat tehetünk azzal, hogy mindennap ugyanabban az időben fekszünk le. Még ha ezt nem is mindig könnyű pontosan betartani, törekednünk kell arra, hogy a megszokott időponthoz minél közelebb kerüljünk ágyba. Szintén fontos, hogy a hálószobában csend legyen és sötét, fekhelyünk legyen kényelmes és tiszta, valamint hogy amikor már lefekvéshez készülődünk, ne kerüljünk kapcsolatba olyan fényforrásokkal, mint az okostelefonok, laptopok, televíziók és egyéb elektronikai kütyük.
Ha a test mozog, a bél is jobban mozog
Amikor egészséges életmódról beszélünk, megkerülhetetlen feladat a rendszeres testmozgás beiktatása a mindennapi életvitelünkbe. A fizikai aktivitás ezzel együtt az emésztőrendszeri panaszok csökkentésében is igazoltan hatásos módszer. Egyrészt az edzés pozitívan befolyásolja a bélmozgást és -funkciót, másrészt javítja az alvásminőséget is, ezáltal erősíti az agyunk és a bélrendszerünk közötti kommunikációt. "Bármilyen mozgásforma megteszi, amivel ki tudjuk hajtani magunkat. Végezzük hetente többször is fél órán keresztül magas intenzitáson, és mind a bélműködésünk, mind az állóképességünk javulni fog" - tanácsolta a szakember. A futás és gyors gyaloglás mellett akár az úszás, a görkorcsolyázás vagy az edzőtermi edzés is szóba jöhet, a lényeg csupán annyi, hogy megemelje a pulzusunkat.
Az Eurostat 2017-es adatai szerint Magyarországon a dolgozók harmada ülőmunkát végez. Ez nem túl szerencsés, hiszen nem túl egészséges, ha egész nap egy asztal mellett gubbasztunk. Egyebek mellett rossz hatással van a bélrendszerre is, a mozgás ugyanis fontos támogatója a belek perisztaltikus mozgásának, ami valójában egy jól csengő kifejezés arra, hogy az elfogyasztott és megemésztett étel gyorsabban és zökkenőmentesebben halad át az emésztőrendszeren. A mozgás szintén elősegíti a bélflóra által bomlástermékként előállított rövid szénláncú zsírsavak termelődését, ami jó hatással van a belek egészségére. Ülőmunkát végezve fontos tehát, hogy legalább óránként egyszer álljunk fel, és sétáljunk pár percet, mivel ezzel is csökkenthetjük az IBS tüneteit.
Célkeresztben a stressz
Bélrendszerünk és szervezetünk stressz-szintje szorosan összekapcsolódok. Valójában a bélrendszerben található a legtöbb idegsejt, több, mint az agyban. Itt termelődik a legtöbb szerotonin is a szervezetben, márpedig ez a neurotranszmitter kulcsfontosságú a hangulatunk szabályozása, illetve a boldogságérzet elérése szempontjából. Bélrendszerünk zavarai tehát érzelmeinket is befolyásolják, és vice versa. "Részben ez is az oka annak, hogy az emésztőrendszeri problémákkal küzdők körében miért jelentkezik gyakran depresszió, szorongás és egyéb hangulati zavar. Kevésbé ismert, hogy mi kezdődik hamarabb, a hangulati gondok vagy a bélrendszeri problémák, de mindkettő egyértelműen hat a másikra" - fogalmazott dr. Smale.
Az IBS-t tehát mentális állapotunk is súlyosbíthatja. Egy, a World Journal of Gastroenterology című tudományos folyóiratban 2014-ben megjelent tanulmány szerzői szerint "egyre több és több klinikai és kísérleti bizonyíték támasztja alá, hogy az irritábilis bél szindróma valójában az irritáblilis bél és az irritábilis agy kombinációja." A stresszről sok szakember úgy tartja, hogy az IBS tüneteinek egyik legfőbb kiváltó oka, mivel bármi is történjék a fejünkben, az közvetlen kihatással van a bélrendszerünk egészségére. Már csak ezért is ajánlott tehát stresszcsökkentő technikákat elsajátítani, illetve alkalmazni azokat a mindennapokban. Napi 20-30 perc jógával vagy meditációval például már szignifikáns javulást lehet elérni.
Forrás: dailymail.co.uk
