A sokoldalú kalcium
Az köztudott, milyen fontos az elegendő kalciumbevitel a csontjaink egészsége szempontjából. Talán kevésbé ismertek az egyéb élettani funkciói: a kalcium (Ca) nemcsak a csontrendszerünk egyik meghatározó eleme, hanem többek között hozzájárul a szívizomzat, az idegrendszer, az immunrendszer működéséhez és a véralvadás szabályozásához. Az pedig már csak a legutóbbi évtizedek kutatásaiból derült ki, hogy a kalciumnak mekkora szerepe van a bélfertőzések visszaszorításában és az egészséges bélflóra kialakításában, sőt a vastagbélrák megelőzésében is.
Segít az egészséges bélflóra fenntartásában
Holland kutatók, Van der Meer és munkatársai igazolták, hogy a tejben lévő kalcium, pontosabban az annak legnagyobb hányadát kitevő kalcium-foszfát háromféle módon is véd a bakteriális bélfertőzésekkel szemben. Közvetve azáltal, hogy a kalcium az oldható másodlagos epesavak és a zsírsavak megkötésével, kicsapásával hatékonyan védi a bél sejtjeit a károsodástól, így nem lesznek a bél felhámján sérülések. A sérülésmentes vastag nyálkahártyarétegen nem tudnak áthatolni a patogén mikrobák, vagy a felborult bélflóra miatt képződő sejttoxinok sem.
Közvetlenül kétféle jótékony hatását ismerték fel: az egyik, hogy a kalcium gátolta a Gram-negatív kórokozók gyomor-bélrendszeri túlélését, bélrendszeri megtapadását, illetve megtelepedését. Ez a védő hatás olyan erős volt, hogy a patogénekkel fertőzöttek közül azok, akik napi 1100/fő/mg mennyiségben fogyasztottak tejkalcium-foszfátot, mindössze egy napos enyhe hasmenést észleltek, miközben azok, akik 60 mg-nyi mennyiséget fogyasztottak, napokig szenvedtek súlyos hasmenéstől a fertőzés következtében. A másik közvetlen hatás, hogy a tejkalcium foszfát serkentette a hasznos (probiotikus) lactobacillus-bélflóra szaporodását. Az egészséges bélflóra pedig képes megakadályozni a fertőző vagy káros bélbaktériumok káros hatásait.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kalcium részt vesz a vastagbélrák megelőzésében
A táplálékkal felvett zsírok emésztéséhez az epehólyagból a bélbe áramlanak az epesavak, majd a fel nem használt részük oldható másodlagos epesavakká és szteroidokká alakul. Mindkét anyag sejt-toxikus, mérgezi a vastagbél felhámsejtjeit. E mérgező hatáshoz társulnak a zsírok emésztése során felszabaduló oldható zsírsavak, a telítetlen zsírsavakból képződött lipid-peroxidok, mint szabad gyökök. Az elegendő mennyiségben fogyasztott kalcium, elsősorban a tejtermékekből származó oldhatatlan kalcium-foszfát képes mind a másodlagos epesavak, mind a zsírsavak kémiai megkötésére és kicsapására, ami részben vagy teljesen megszünteti a felhámsejtek mérgezését, megállítja a sejtpusztulási illetve sejttúlburjánzási folyamatokat, amelyek a vastagbélrák kialakulásához vezethetnek. A kalcium védő szerepének jelentőségét jelzi, hogy a fejlett világ lakossága körében a vastagbél-rák gyakorisága egyre nő, már második helyen áll a rákhalálozási statisztikákban. Ennek fényében különösen szomorú, hogy Magyarországon igen alacsony a tejtermék-fogyasztás.
Kalciumszükségletünk és forrásai
Funkciói megfelelő ellátásához a vérnek mindig azonos mennyiségű kalciumot kell tartalmaznia, mert ha nem így van, a szervezet a testünk legnagyobb kalcium "raktárából", a csontrendszerből vonja ki a szükséges mennyiséget, ami a csontok meggyengüléséhez, sérülékenységéhez vezet. A szervezet számára szükséges kalcium mennyisége az életkortól és a szervezet aktuális állapotától függ. Ennek megfelelően az ajánlott napi kalcium-bevitel 600-1500 mg között van.
Kalciumhoz legkönnyebben a tej és tejtermékek fogyasztásával juthatunk, annál is inkább, mert az ezekben lévő D-vitamin és fehérje megkönnyíti a kalcium felszívódását és hasznosulását. Az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula) is sok kalciumot tartalmaznak, és azok a halkonzervek, amelyek apró tengeri halakat, sprotnit, szardíniát tartalmaznak, szintén jó kalciumforrásaink. Aki törekszik arra, hogy a kalciumbevitelét kiegyensúlyozottá tegye, vigyázzon a foszfort tartalmazó ételek, italok fogyasztására, ezek ugyanis tönkretehetik, megköthetik az aznap bevitt összes kalciumot. Sok foszfort (foszfátot) tartalmaznak például a tartósítószerek, ezért a felvágottak, szalámik, konzervek, szénsavas üdítők fogyasztását okosabb korlátozni.
Olyan betegségek esetén, amelyek mellett a felszívódás nem kielégítő (például máj-, vese- és bélbetegségek tartósan fennálló működési zavarai, valamint az ösztrogénhiánnyal jelentkező pajzsmirigytúlműködés), több kalciumot kell fogyasztani. Heveny emésztési zavarok, hasmenés és hányás után is felléphet akár ijesztő izomgörcsöket okozó kalciumhiány is, ilyenkor érdemes pótlásról gondoskodni. Várandós és szoptatós kismamáknak, változó korban lévő nőknek is célszerű növelni a kalcium-fogyasztásukat.
A szervezetnek többlet-kalciumigénye van dohányzás, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, stresszes életmód esetén is. Bizonyos diéták idején szintén szükség lehet kalciumpótlásra. A tejtermékekre különböző okokból érzékenyeknél más forrásból kell pótolni a kalciumot.
(Használja kalciumszükséglet-kalkulátorunkat, hogy megtudja, mennyi is pontosan az Ön szükséglete. Ha arra kíváncsi, mennyi kalciumot tartalmazott étrendje, kalciumkalkulátorunk segítségével azt is megtudhatja!)
Ez is érdekelhet
Forrás: dr. Szakály Sándor: Étrendi kalcium és humánegészség MÉTE Kiadó, 2005.
Legjobban: