A klinikai járóbeteg-ellátást felkeresve, három napig egészen jól volt a férfi. Ezután kezdett iszonyúan fájni a gyomra. Ízületei megduzzadtak. Mintha valami stressz érte volna: nem tudott aludni, rosszul volt, ízlelése egyre jobban megváltozott - írja a német Spiegel Online .
Az első vizsgálatnál az orvosoknak nem tűnt fel semmi. A vérvizsgálat vérszegénységet mutatott ki, ami négy hónappal korábban még nem volt észlelhető. A doktorok ezért valami gyomorbetegségre gondoltak, gyulladásra, amely vérzéssel párosulhat. Erről számolt be legalábbis Lawrence Friedman kollégáival együtt a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent leírásában.
Az 59 éves beteg ezután gyomorkímélő gyógyszereket kapott, majd baktériumfertőzésre vizsgálták ki. Székletében vért kerestek. Néhány nap múlva az endoszkópia következett. Addig is a betegnek diétáznia kellett és azt tanácsolták: jöjjön vissza, ha a panaszok súlyosbodnak.
Másnap a férfi újra jelentkezett a háziorvosánál. Már a lábai is fájtak, az ízlelése még rosszabb lett, a széklet hígabb, lágyabb, mint a szokásos, a következő napon a hasa, a jobb térde és a válla fájt. S immár egy hete fáradt és kimerült volt. Az orvos azonban komolyabb tüneteket a fájós térden kívül nemigen talált, ezért ismét hazaküldte a pácienst.
A fájdalmak azonban nem enyhültek, a felsőtest legkülönbözőbb pontjaira sugároztak ki: váll, nyak, kéz. Végül is a férfit a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályára vették fel Bostonban. Ekkor már mellkasi fájdalmai is voltak, állapota egyre rosszabb lett.
Miután a vizsgálatok továbbra sem mutattak ki semmit: a beteg fájdalomcsillapítót kapott. És megint hazaengedték, kora reggel.
Ám az orvosoknak valódi detektívmunkát kellett végezniük, hogy a rejtélyes betegség okát felderítsék. Másnap ugyanis megint a háziorvosnál kötött ki a férfi. Gyomorvérzésről nincs szó. Ám légzési problémái is voltak, továbbra sem aludt, fájdalmai nem enyhültek. Megint a sürgősségi osztályra került.
Az akut veszélyeket az orvosok ekkorra már kizárták, laborvizsgálatokkal, gyomortükrözéssel, röntgennel és komputer-tomográfiával. Nincs semmi nyoma tumornak, vérzésnek, ami a vérszegénységet megmagyarázná. Mi a baj tehát?
Kék pontocskák a vörös vértesteken
Az orvosok ekkor vérképződési problémára, porfíriára (ezt magyarul bíborbajként is emlegetik) gyanakodtak, de ezt a labortesztek nem igazolták. Ám ez nem magyarázná meg az ízlelés megváltozását, és valóban nem is ez volt a probléma. Ugyanakkor a vér még alaposabb elemzése végre nyomra vezette a specialistákat: a mikroszkóp alatt a vörös vértestek jellegzetes elváltozását vették észre. Bazofil pontozottságról (punktációról) van szó: kék pontok jelentek meg az erythrocytákon, azaz a vörös vértesteken.
A pontok különböző betegségeknél léphetnek fel, így az ólommérgezésnél is . Ez megmagyarázná a férfi tüneteit is. És valóban: egy vizsgálat kimutatta: a férfinek túl sok ólom van a vérében. A hangulatváltozásai is erre mutattak: egyszer hangosan nevetett, máskor halálfélelme volt.
Az ólom károsítja a vérképződést, az idegrendszert, a pszichét és az emésztést - mindez jelentkezett tehát a férfinél. Ugyanakkor az orvosokat az tévesztette meg, hogy a tünetek ennyire gyorsan és intenzíven jelentkeztek. Ezután már a férfi megkapta az ólomszint csökkentésére szolgáló gyógyszereket, és két nap múlva megszűntek a fájdalmai, illetve a hangulatingadozásai.
Végül az orvosok valószínűleg rájöttek arra is, hogy mi lehetett az ólommérgezés forrása. A férfi ugyanis nem került kapcsolatba ólommal a munkája során: belsőépítész volt Bostonban. Igaz, otthon dolgozott. Az élettársának semmi baja nem volt, ezért az orvosok a férfi különleges szokásait kezdték el vizsgálni. Végül nem is valami hihetetlen dologra bukkantak: a laborban kiderült, hogy a kávéskanál okozhatta a mérgezést: a fele ólom volt, márpedig a férfi ezzel kavarta minden reggel a kávéját.
A férfi immár tünetmentes a megfelelő kezelés hatására, igaz, az ólomszint csak lassan csökken az ember szervezetében, így az 59 éves belsőépítésznek is várnia kell a normál értékek visszaállására.