A vas a vérben található hemoglobin nélkülözhetetlen része: ha kevés van belőle a szervezetben, nem jut elegendő oxigén a sejtekhez. Több enzim alkotóeleme is, ezért elengedhetetlenül szükséges bizonyos anyagcsere-folyamatok, valamint az immunrendszer egészséges működéséhez. Mivel a szervezetünk nem tudja önállóan előállítani, könnyen vashiány alakulhat ki, ha nem viszünk be elegendő mennyiséget belőle.
A vas hiánya súlyos állapothoz vezethet
A táplálék részeként elfogyasztott vas a bélcsatornában található bélbolyhokon keresztül szívódik fel. Megfelelő hasznosulását azonban sok minden nehezítheti: bizonyos ételek vagy italok összetevői, de akár különböző betegségek is, például felszívódási zavarokkal járó, kezeletlen lisztérzékenység. A kiváltó okra fontos fényt deríteni, mert ha valamilyen, még felderítetlen krónikus alapbetegség vagy mikrovérzés áll a vashiány hátterében, a pótlás ellenére sem fog rendeződni a vasszint. Ha a szervezet vasegyensúlya felborul, hamar fogyatkozni kezdenek a tartalékok, és ez vashiányos vérszegénységhez – más néven anémiához – vezethet, ami korántsem veszélytelen: megfelelő kezelés nélkül akár a szervezet teljes összeomlását is előidézheti.
A vashiányos anémia kifejezetten gyakori kórképnek számít, amely bárkit, bármilyen életkorban érinthet. Gyermekeknél és serdülőknél jellemzően a hirtelen növekedés miatti fokozott vasszükséglet idézheti elő. Felnőtteknél pedig kialakulhat például vérzés – így aranyér vagy menstruáció – miatt, valamint a terhesség, szoptatás időszakában is. Érdemes megemlíteni, hogy a nők vasszükséglete jóval magasabb, mint a férfiaké: míg egy felnőtt férfié csupán 1 mg, addig a nőké 1,5-2 mg, a kismamáké pedig akár 3 mg is lehet. Ráadásul ennél a mennyiségnél a táplálékkal jóval többet kell bevinni, mivel átlagosan az ételekkel, italokkal elfogyasztott nyomelemnek csupán a 10 százaléka szívódik fel.
A vashiány tünetei
A vashiányra számos tünet utalhat: a leggyakoribb a tartós fáradtság, kimerültség, szédülés, de felléphet sápadtság is, vagy gyakori zúzódások, bevérzések, feledékenység, afták, ajakrepedések, szájszárazság, fejfájás, hajhullás, halláscsökkenés, légszomj, fertőzésekre való fogékonyság, fázósság, duzzadt, fájó nyelv, nyelési nehézség, gombócérzet a torokban, szaporább szívdobogás, körömtünetek vagy éppen nyugtalan láb szindróma. Mivel a tünetek gyakran nem egyértelműek – változó, hogy kinél melyik jelenik meg és milyen mértékben –, ezért a vashiányt sokszor nehéz felismerni. Ráadásul, amíg a vasraktárak tartaléka fokozatosan lecsökken, a raktárak kiürülnek, addig észrevétlenül hozzászokhatunk a panaszokhoz, emiatt nem gondoskodunk időben a megfelelő utánpótlásról.
Átgondolt vaspótlás
A diagnosztizálás első lépése a vérvétel, amelyet más vizsgálatok is kiegészíthetnek. Amennyiben a háttérben valamilyen kóros folyamat áll, a kezelést a kiváltó okok megszüntetésével kell kezdeni, ezzel párhuzamosan pedig a hiányzó vas pótlásáról is gondoskodni kell. Ez a változatos étkezés alapvető szabályainak betartása mellett általában szájon át szedhető vaspótló készítménnyel történik. Érdemes azonban tudni, hogy nem mindegyik készítmény szívódik fel azonos mértékben, valamint a mellékhatások is különbözőek lehetnek. Egy rosszul megválasztott, nem kellő ideig alkalmazott készítmény, amelyben nem megfelelő a hatóanyag mennyisége vagy felszívódása, nem oldja meg a vashiányt.
Ez is érdekelhet
Éppen ezért alkalmazás előtt mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy az adott tabletta mennyi elemi vasat tartalmaz. Fontos, hogy ne tévesszük össze az elemivas-tartalmat a vasmolekula teljes súlyával. Számos vaspótlószer csak nagyon csekély mennyiségű elemi vasat tartalmaz, amelyből még ez a kis mennyiség sem szívódik fel megfelelően, ha nem éhgyomorra vesszük be, mert esetleg egyes ételkomponensekkel oldhatatlan szerkezetűvé alakul át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
