Komoly különbség van aközött, hogy mit hisznek a legtöbben székrekedésnek, és hogy mit is jelent a dolog valójában – az érintettek nagyjából harmada nem is tudja, hogy szorulással küzd. Tény, hogy a székrekedést nem könnyű saját magunkon diagnosztizálni, egyszerűen azért, mert az enyhe formája sokaknak a mindennapjaik teljesen normális velejárójának tűnik, főleg akkor, ha már huzamosabb ideje jelen van az életükben. Egyszerűen csak nem tűnik fel, hogy bármi eltérne a megszokottól.
A szorulás jelei
Az alábbi jelek utalhatnak szorulásra:
- ha heti háromnál kevesebbszer van székletünk;
- ha néha az ujjunkkal is be kell segítenünk, hogy székletet tudjunk üríteni;
- ha a székletünk gyakran tömör, kemény és csomós;
- ha erőlködnünk és nyomnunk kell vécézés közben (normális esetben szinte semmiféle erőlködésre, nyomásra nincs szükség az ürítéshez),
- ha úgy érezzük, hogy nem tudjuk az összes székletet egyszerre kiüríteni.
Ha ezek közül több is fennáll, akkor jó eséllyel székrekedésünk van – még akkor is, ha mindennap el tudjuk végezni a nagydolgunkat.
A széklet színe és állaga éppen annyit számít, mint az ürítés gyakorisága. Ha szinte állandóan kemény, csomós a székletünk, akkor hiába ürítünk mindennap, valószínűleg szorulásunk van. Azt is érdemes átgondolni, hogy mennyi időbe telik, mire székletet produkálunk onnantól kezdve, hogy megérezzük a székelési ingert. Az egy és tizenöt perc közötti időtartam átlagosnak számít, viszont ha ennél hosszabb időre van szükségünk, akkor székrekedésről beszélünk.
Mitől lehet székrekedésünk?
Székrekedést számos dolog okozhat, kezdve a gyenge medencefenék-izomzattól a stresszen át egészen egyes gyógyszerek mellékhatásáig. Sokat számít az is, hogy mit eszünk, mennyi folyadékot iszunk és mennyire vagyunk aktívak fizikailag. Azért is fontos, hogy a szorulásos állapotot minél hamarabb megszüntessük, mert a székrekedés – illetve a vele járó erőlködés – aranyeret vagy akár végbélrepedést is okozhat. Súlyos esetben pedig székletimpaktáció jöhet létre, azaz kialakul egy olyan megkeményedett székletdarab, amelyet magunktól, természetes úton már nem tudunk kiüríteni.
Mit tegyünk?
Ha azt gyanítjuk, hogy szorulásunk van, akkor az első dolog, amit megtehetünk, hogy megnöveljük a napi rost- és folyadékbevitel mennyiségét. Tehát több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélét, esetleg útifűmaghéjat, lenmagot, és sok-sok vizet, gyógyteát kell fogyasztanunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha minden kötél szakad, akkor próbálkozhatunk gyógyszertárban kapható, hashajtó hatású készítményekkel is. Bár ezeket recept nélkül is megvehetjük, a legjobb, ha a rendszeres hashajtószedést nem kezdjük el csak úgy a saját belátásunk szerint. Beszéljünk orvossal, inkább ő mondja meg, hogy mit szedjünk, milyen rendszerességgel és mennyi időn át. Szervezetünk ugyanis könnyen hozzászokhat a hashajtóhoz. Ez pedig nemcsak a bélflóránkra lehet káros hatással, hanem az is előfordulhat, hogy hashajtó nélkül már egyáltalán nem fogunk tudni székletet üríteni - tehát csak még tovább súlyosbítjuk az eredetileg fennálló problémát.
Legjobban: