Étkezésünk, életmódunk és szervezetünk bioritmusa alapvetően befolyásolja, hogy milyen gyakran van székletünk. Míg egyesek napi két-három alkalommal is felkeresik a mosdót, mások csak átlagosan hetente három-négy alkalommal éreznek erre késztetést. Hogyha azonban heti háromnál is kevesebb alkalommal székelünk, ami ráadásul kellemetlen panaszokkal is társul, nagy valószínűséggel székrekedésről beszélhetünk. A legtöbben egy kellemetlen, de ártalmatlan problémaként gondolnak erre az állapotra, pedig nagy bajt okozhat, ha nem kezelik időben és megfelelően.
A székrekedés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri probléma, melynek lényege, hogy a szervezetünk csak nagyon nehezen képes megszabadulni a salakanyagoktól. Az egészséges emésztési folyamatok során a szervezet számára haszontalan salakanyagok a belek izmainak összehúzódásával jutnak el a vastagbélbe, ahol víz, ionok és bizonyos vitaminok szívódnak fel belőle. Ha a béltartalom a kelleténél lassabban mozog, illetve túl sok folyadék szívódik vissza belőle, akkor székrekedés alakulhat ki. Ezt rendszerint haspuffadás jelzi, az ürítés nehézkes és fájdalommal jár, a széklet állaga pedig jóval keményebb a megszokottnál.
Leggyakrabban az alábbi okok idéznek elő székrekedést:
- nem megfelelő, rostokban szegény étrend, illetve elégtelen folyadékfogyasztás;
- mozgásszegény életmód;
- bizonyos betegségek, illetve az azok kezelésére szolgáló gyógyszerek (például magas vérnyomást, depressziót kezelő készítmények);
- lelki okok, például a túlzott stressz, környezetváltozás;
- az életkorral a bélmozgás is lassul, így idősebbeknél gyakrabban okoz gondot a székrekedés;
- terhesség alatt a nőknél szintén gyakrabban jelentkezik ez a probléma.
Amellett, hogy a székrekedés rendkívül kellemetlen, fájdalmas tünetekkel jár, kezeletlenül komoly szövődményeket is okozhat. Legsúlyosabb esetben az alábbi következményei lehetnek.
Vastagbél-divertikulum
A székrekedés hatására nő a nyomás a vastagbélben, ami miatt annak falán kitüremkedések, úgynevezett divertikulumok keletkezhetnek. Ha a kitüremkedésben tartósan pang a széklet, az gyulladást eredményezhet, ami általában alhasi fájdalommal és emésztési zavarokkal jár, de sok esetben láz és hányinger, hányás is szerepelhet a panaszok között. A gyulladt divertikulum a környező szervek felé is perforálhat, sipoly alakulhat ki a húgyhólyag felé. A pangó, sűrű széklet okozta nyomás miatt a divertikulum fala meg is repedhet. Ez esetben hashártyagyulladás, esetleg tályog alakulhat ki. Hogyha pedig a pangó széklet az érfalakat is felmarja, a székletet piros vér színezheti meg.
Enyhébb esetben a rostdús táplálkozás, bizonyos táplálékkiegészítők, illetve székletlágyító készítmények is hatásosak lehetnek. Hogyha azonban perforáció, tályog vagy sipoly alakult ki, sebészeti beavatkozásra lehet szükség. Hogyha a gyulladásos szakasz elzárja a belet, a műtétet mielőbb végre kell hajtani. Sajnos a betegség az esetek kétharmadában visszatér, az érintettek számára ezért nagyon fontos a helyes életmód kialakítása.
Végbélrepedés
A székrekedés akár végbélrepedéshez ( anális fisszúra ) is vezethet azáltal, hogy a kemény széklet ürítéskor egy hosszanti hámsérülést okoz a végbélcsatorna felszínén. Ez a felszíni seb a belső végbélzáró izomgyűrű magasságában van, a fájdalom pedig ennek az izomnak a görcsét okozhatja. A fájdalom mellett a keletkező sebből vér is ürülhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A végbélrepedés nemcsak a székrekedés következménye, de oka is lehet: sok beteg ugyanis a fájdalom miatt tart a következő székeléstől, ezért nem megy vécére akkor sem, ha késztetést érez rá. A széklet emiatt ismét besűrűsödik, ami újabb sérüléseket és egyéb szövődményeket okozhat. Az orvos általában gyógyszeres kezelést (antibiotikum, helyi hatású fájdalomcsillapítók) javasol, műtétre többnyire a legsúlyosabb, elhanyagolt esetekben kerül sor.
Aranyér
A kemény széklet miatti erőlködés az aranyér kialakulásának a veszélyét is növeli. Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, melyek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha kifordulnak. Kezdetben nem okoz tüneteket, később azonban a tágult vénák vérezhetnek, jellegzetesen a székletürítést követően, vércsíkot húzva a székleten vagy a toalettpapíron. Begyulladva az aranyér már kézzel is kitapintható, kemény dudorrá fejlődik, ami az üléskor is gondot okozhat. A betegségnek négy fő stádiumát különböztetjük meg, amely a kezelési módokat is befolyásolja.
Hogyan kezeljük a székrekedést?
Az egyik leggyorsabb megoldás a hashajtó készítmények alkalmazása, ezek többségét viszont csak rövid ideig javasolt használni, mert hosszabb távon felszívódási zavarokat okozhatnak. A patikák polcain több olyan, vény nélkül kapható készítmény is elérhető, amely enyhíti a székrekedés okozta kellemetlen panaszokat. Ezek egy része hashajtó hatású hatóanyagokat tartalmaz, illetve lágyítja a székletet úgy, hogy növeli a salakanyag víztartalmát, így megkönnyíti a székletürítést.
Ez is érdekelhet
Persze megelőzni a betegséget célravezetőbb, mint kezelni, ennek kulcsa pedig a helyes életmód és a megfelelő táplálkozás. Fontos, hogy rostokban gazdag élelmiszereket fogyasszunk, kerüljön az asztalunkra minél több zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszer. Ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékpótlásról sem, főleg a nyári forróságban. A rendszeres testmozgás, illetve a helyes székelési szokások kialakítása szintén hozzájárulhat az egészséges emésztéshez.
