Bélrendszerünk biztosítja az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is. Mindezt egy négyszereplős rendszer teszi lehetővé, amelyek nyugodtan lehet a legek rendszerének is nevezni – mutatott rá dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont orvosa.
- A bélben található a szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata.
- Hormontermelő sejtjei összességében a szervezet legnagyobb endokrin szervét alkotják.
- A bélben található az immunapparátus 80 százaléka.
- A bélflórát alkotó sejtek száma legalább annyi, mint az emberi test saját sejtjeinek száma.
A bélidegrendszer
A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, valamint érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet. A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban nem megy le egy falat sem a torkunkon. Depressziós betegek állapotára pedig a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.
A bél hormonapparátusa
A bélcsatorna teljes hosszában hormontermelő sejtek találhatók elszórtan. Az itt termelődő hírvivő anyagok nemcsak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is. Ma mintegy harmincféle bélhormont ismerünk, amelyek gyógyszerként történő alkalmazására intenzív kutatások zajlanak.
- Az inkretin hatású készítmények például serkentik az inzulinelválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében.
- Az elhízás mint népbetegség esetében ígéretes az éhségérzetet szabályozó ghrelin és leptin hormonok kutatása is.
- A bélben termelődik a szervezet szerotoninkészletének 90 százaléka. A szerotonin a közkeletű tévhittel ellentétben nem játszik közvetlen szerepet a hangulatszabályozásban, ugyanis nem jut be az agyba. Hatásai elsősorban az energiafelvételt és -raktározást segítik elő: serkentik a bélmozgásokat és a felszívódást, fokozzák az inzulinelválasztást, valamint a máj és zsírszövetek zsírszintézisét. Székrekedéssel járó irritábilis bél szindróma kezelésében a szerotoninszintet növelő gyógyszereknek ezért elvben kedvező hatásuk lehet.
A bél immunrendszere
Kettős feladata van: biztosítania kell a kórokozókkal szembeni védelmet úgy, hogy a nem káros, de a szervezet számára idegen anyagokra ne válaszoljon gyulladásos reakcióval. Az immunvédekezés és -tolerancia kényes egyensúlyát számos tényező befolyásolja, mint a genetikai hajlam, a táplálkozás, amelyből az első három életév meghatározó jelentőségű, a bélflóra, fertőzések és stresszállapotok egyaránt. Számos betegség hátterében a bél immunrendszerének zavara áll. Ilyenek például az ételallergiák, gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység.
A bélflóra
A bél belső felszínén élő mintegy 2000-féle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség (mikrobióta) sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának 1-10-szeresére becsülik. Összetétele minden emberben más, épp olyan egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja (diverzitás), annál erősebb.
A diverzitás azért is hasznos, mert kordában tartja a káros baktériumokat, mint amilyen a Clostridium difficile, amelynek toxinja felelős a legyengült szervezetű és bélflórájú embereknél jelentkező hasmenéses bélgyulladás kialakulásáért. A bélflóra befolyással van szinte az összes életműködésre. Ennek magyarázata anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, ezeket túlnyomórészt fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel. Ezek közül a legfontosabbak a rövid láncú zsírsavak, vitaminok, hírvivő anyagok és különböző gázok.
Ez tehát az a négyszereplős védelmi alakulat, amely a bélvilág ingereire adott válaszokat kidolgozza, és amely a véráram útján összeköttetésben van az egész szervezettel, valamint a bolygóideg révén az aggyal. A bél ideg-, hormon- és immunrendszere a bélflórával együttműködve irányítja az emésztés folyamatát és befolyásolja az életműködéseket. Egymással párhuzamos kifejlődésük döntő időszaka az első három életév. A stresszhelyzetek nem csak lelki terhet jelentenek, de káros hatással vannak a bélrendszerre is. Testi-lelki egészségünkért sokat tehetünk bélbarát étrend tartásával.