A bélrendszer kevésbé ismert feladata

Bélrendszerünknek az emésztésen túl is rendkívül összetett feladata van. Minderről a bél saját idegi, hormonális és immunrendszere, valamint a bélflóra gondoskodik.

Bélrendszerünk biztosítja az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is. Mindezt egy négyszereplős rendszer teszi lehetővé, amelyek nyugodtan lehet a legek rendszerének is nevezni – mutatott rá dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont orvosa.

  1. A bélben található a szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata.
  2. Hormontermelő sejtjei összességében a szervezet legnagyobb endokrin szervét alkotják.
  3. A bélben található az immunapparátus 80 százaléka.
  4. A bélflórát alkotó sejtek száma legalább annyi, mint az emberi test saját sejtjeinek száma.
bélrendszer, modell, orvos
A bélrendszer szerepe a szervezetben összetett. Fotó: Getty Images

A bélidegrendszer

A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, valamint érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet. A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban nem megy le egy falat sem a torkunkon. Depressziós betegek állapotára pedig a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.

A bél hormonapparátusa

A bélcsatorna teljes hosszában hormontermelő sejtek találhatók elszórtan. Az itt termelődő hírvivő anyagok nemcsak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is. Ma mintegy harmincféle bélhormont ismerünk, amelyek gyógyszerként történő alkalmazására intenzív kutatások zajlanak.

  • Az inkretin hatású készítmények például serkentik az inzulinelválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében.
  • Az elhízás mint népbetegség esetében ígéretes az éhségérzetet szabályozó ghrelin és leptin hormonok kutatása is.
  • A bélben termelődik a szervezet szerotoninkészletének 90 százaléka. A szerotonin a közkeletű tévhittel ellentétben nem játszik közvetlen szerepet a hangulatszabályozásban, ugyanis nem jut be az agyba. Hatásai elsősorban az energiafelvételt és -raktározást segítik elő: serkentik a bélmozgásokat és a felszívódást, fokozzák az inzulinelválasztást, valamint a máj és zsírszövetek zsírszintézisét. Székrekedéssel járó irritábilis bél szindróma kezelésében a szerotoninszintet növelő gyógyszereknek ezért elvben kedvező hatásuk lehet.

A bél immunrendszere

Kettős feladata van: biztosítania kell a kórokozókkal szembeni védelmet úgy, hogy a nem káros, de a szervezet számára idegen anyagokra ne válaszoljon gyulladásos reakcióval. Az immunvédekezés és -tolerancia kényes egyensúlyát számos tényező befolyásolja, mint a genetikai hajlam, a táplálkozás, amelyből az első három életév meghatározó jelentőségű, a bélflóra, fertőzések és stresszállapotok egyaránt. Számos betegség hátterében a bél immunrendszerének zavara áll. Ilyenek például az ételallergiák, gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység.

A bélflóra

A bél belső felszínén élő mintegy 2000-féle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség (mikrobióta) sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának 1-10-szeresére becsülik. Összetétele minden emberben más, épp olyan egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja (diverzitás), annál erősebb.

A diverzitás azért is hasznos, mert kordában tartja a káros baktériumokat, mint amilyen a Clostridium difficile, amelynek toxinja felelős a legyengült szervezetű és bélflórájú embereknél jelentkező hasmenéses bélgyulladás kialakulásáért. A bélflóra befolyással van szinte az összes életműködésre. Ennek magyarázata anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, ezeket túlnyomórészt fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel. Ezek közül a legfontosabbak a rövid láncú zsírsavak, vitaminok, hírvivő anyagok és különböző gázok.

Ez tehát az a négyszereplős védelmi alakulat, amely a bélvilág ingereire adott válaszokat kidolgozza, és amely a véráram útján összeköttetésben van az egész szervezettel, valamint a bolygóideg révén az aggyal. A bél ideg-, hormon- és immunrendszere a bélflórával együttműködve irányítja az emésztés folyamatát és befolyásolja az életműködéseket. Egymással párhuzamos kifejlődésük döntő időszaka az első három életév. A stresszhelyzetek nem csak lelki terhet jelentenek, de káros hatással vannak a bélrendszerre is. Testi-lelki egészségünkért sokat tehetünk bélbarát étrend tartásával.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Ma változóan felhős lesz az ég, az ország döntő részén többórás napsütés várható, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.