Bár számtalan lehetőség van egy évben, amikor a konyhában jártas férfiak és nők megcsillogtathatják gasztronómiai tudásukat a vendégsereg előtt, a húsvét az egyik igazi próbatétel. Egyszerre kell minden évben valami újat is letenni az asztalra, miközben vannak olyan fogások, mint például a húsvéti sonka, a töltött hús, a sárgatúró, amik szinte egyetlen háztartás ünnepi asztaláról sem hiányozhatnak. A hagyományos ételek mellett azonban sajnos az is magyar tradíció, hogy ilyenkor kicsit mindenki felmentve érzi magát az odafigyelés, a kalóriaszámlálás, a mértékletesség alól, s úgy tömjük magunkba a finomabbnál finomabb falatokat, hogy majd csak kedden jusson eszünkbe a hasunkon feszülő nadrágra pillantva: talán ezt mégsem kellett volna.
Lehet-e egészséges a húsvét?
Sokan, sokféleképpen próbáltak már egészséges húsvétra receptet adni, de valljuk be, ki választaná az extrudált kenyeret, amikor ott a finom kalács? Ki majszolna leheletvékony pulykasonkát, amikor a füstölt kolbászkarikák gyűrűjében oly hívogatóan pöffeszkedik a húsvéti sonka? És akkor még a mellékszereplők színes gárdájáról nem is beszéltünk, egy falat főtt tojás, egy kis sárgatúró, és a burgonyasaláta se maradjon ki. Majd pedig jöhetnek az ínycsiklandó sütemények: zserbó, hatlapos, répatorta, kinél mi a kedvenc. Némi megkönnyebbülést csak a friss tavaszi zöldségek nyújtanak ilyenkor a gyomornak. De vajon kiszámoltuk-e már, hogy egy húsvét vasárnaptól húsvét hétfő estig tartó kétnapos trakta során mennyi kalória csúszik le a torkunkon? Pedig érdemes lenne, főleg annak tükrében, hogy egy normál testsúlyú felnőtt férfi számára a szükséges napi kalóriabevitel legfeljebb 2000-2400 (kortól és aktivitástól függően szélesebb skálán mozoghat), míg a nőknek ennél valamivel kevesebből, napi 1800-2000 körüli kalóriakeretből kellene megúszniuk az ünnepet.
Ne törődjünk bele, az egészségünk bánja
Ilyenkor persze többféle stratégia létezik. Vannak, akik egyszer élünk alapon félreteszik aggodalmaikat és esznek, ami jól esik. Aztán az ünnep elteltével vagy törődnek az így felszaladt plusz kilókkal, vagy nem. Ez sajnos a legkerülendőbb, mégis a legtöbb ember által alkalmazott stratégia, ami, ha csak egy húsvét alkalmával történne meg, még nem lenne tragédia. Ha azonban évek, évtizedek óta rendszeresen ez a forgatókönyv, akkor nagy valószínűséggel már jelentős túlsúllyal küzdünk, ahhoz kapcsolódóan pedig megjelentek az első (sokadik) krónikus betegségeink: magasvérnyomás, diabétesz , kardiovaszkuláris problémák, ízületi fájdalmak. Szerencsére azonban e táborból egyre többen próbálnak valamilyen taktikát alkalmazva egy egészségesebb irány felé elmozdulni. Lássuk, milyen lehetőségek vannak!
"Kalóriacsökkentők" kontra mértékletesek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akadnak, akik reggel lefutják, letekerik a "kötelező" néhány kilométerjüket, és utána lelkiismeretfurdalás nélkül viszik be a keretükön felüli kalóriákat is, tudván, a rendszeres testmozgással úgyis elégetik azokat. Érdekességképp: 1 kiló hízáshoz "mindössze" 7000 plusz kalória szükséges, míg ugyanennyi súly leadásához már kicsivel több, 7700 kalóriát kell lemozognunk. Éppen ezért vannak, akik megpróbálják lecsökkenteni az ételek kalóriatartalmát, úgy, hogy például sovány sonkából főzik a húsvéti asztalra valót. A sütikbe cukor helyett édesítő kerül, míg a salátákat light majonézzel készítik. Ez nyilván alapos tervezést, és talán még több jártasságot kíván a konyhában, és mindig megvan az esély arra, hogy valamelyik családtag húzni fogja az orrát a diétásabb menü láttán.
Létezik azonban olyan tábor is, amelyik nem hajlandó lemondani a hagyományos ízekről, de nem akar hónapokig böjtölni húsvét után, hiszen épp elég volt előtte 40 napig. Ők általában a mennyiségekre igyekeznek odafigyelni. Nem landol a tányérjukon két szeletnél több sonka. A sütiből is a legkisebb kockát választják, és néha "elfelejtik" megkóstolni a kalácsot, mondván nekik a zöldség jobban ízlik. Természetesen ennél sokkal több megküzdési stratégia is létezik, de talán ezek a leggyakoribbak, illetve az utóbbi három "végtelen" mutációja. Mivel a bemutatott negyedik technika az, mely talán a többség számára betartható lenne - mivel nem kell a kedvelt ízeken változtatni, és a mozgás sem szerepel a programban - így nekik (és mindenki másnak is) segítségül az alábbiakban áttekintjük a hagyományos magyar húsvéti asztalra kerülő ételek kalóriatartalmát, és azért az is odaírjuk megjegyzésképpen, mennyit kellene mozogni ahhoz, hogy ledolgozzuk (átlagos 75 kilós emberrel számoltunk).
Egy hagyományos húsvéti reggelit ennyi idő ledolgozni
Már a 10. század óta hagyomány, hogy az asszonyok, lányok a kalácsot, sonkát, tojást és tormát egy kosárba teszik és húsvét vasárnapján elviszik megszenteltetni, hogy reggel már abból falatozhasson a család. Tegyük fel, az asztalra kerülnek még mellé zöldségek, és van, ahol a füstölt, főtt kolbász sem maradhat ki. Lássunk egy átlagos tányért:
- 2 szelet kalács / kb. 2x50g = 342 kcal - 83 perc séta
- 2 szelet zsíros füstölt, főtt sonka / kb. 2x50g = 378 kcal - 43 perc biciklizés
- vagy 2 szelet sovány füstölt, főtt sonka / kb. 2x50g = 135 kcal - 12 perc lépcsőzés folyamatosan
- 2 főtt tojás 161 kcal - 20 perc aerobik
- 10 karika füstölt főtt kolbász (kb. 50g) 143 kcal - 15 perc úszás
- 2 adag majonézes torma (kb. 40g) 121 kcal - 24 perc torna
Legyünk nagylelkűek, ne vegyük bele a zöldségeket most ennek a tányérnak a kalóriatartalmába, főleg, mert a fentiekhez képest például 4 kis hónapos retek, 4 szál újhagyma és egy közepes paradicsom együtt mindössze 46 kalória. No, de a fenti tányér tartalmát, ha zsíros, hagyományos sonkával számoljuk, akkor az 1191 kalória, ha sovánnyal, akkor "csak" 948. Na mármost, egy átlagos nőnek ez utóbbi is már a napi kalóriakeretének fele, és akkor még egy szelet süti sem volt a napban, előttünk az ebéd, a vacsora... De a férfiak nagy része is megeszi reggelire a napi kerete majdnem felét.
Ahány ház, annyi szokás
Ebéd tekintetében már nincs olyan könnyű dolgunk, hiszen itt jellemzően két részre szakad az ország. Az egyik, ahol a húsvét vasárnapi menü lényegében egy átlagos vasárnapi felturbózott változata: tyúkhúsleves, rántott hús, sült húsok, töltött dagadó, köretek, saláták, savanyúságok. Míg a másik a hagyományosabb vonal: sült bárány, vagy bárányraguleves, esetleg nyúl kerül az asztalra, és persze emellé jönnek még a válogatott finomságok, köretek, saláták, savanyúságok.
- Tyúkhúsleves gazdagon 1 tányér (400 g): 140 kcal - 16 perc biciklizés
- Tárkonyos bárányragu leves 1 adag (400 g): 264 kcal - 23 perc lépcsőzés
- Báránysült - elkészítési módtól függően (100 g): 188 kcal - 20 perc úszás
- Rántott hús (100 g): 215 kcal - 26 perc aerobik
- Töltött hús (100 g): 324 kcal - 32 perc kocogás
- Sült krumpli sütőben sütve (100 g): 200 kcal - 48 perc séta
- Főtt fehér rizs (100 g) 130 kcal - 15 perc biciklizés
Mennyi séta egy szelet süti?
Néhány éve a Nosalty készített egy felmérést , hogy kiderítse, mik a legnépszerűbb húsvéti fogások, sütemények. Az alábbi top 10-es lista állt össze, lássuk mit jelentnek ezek kalóriában, valamint egy adag "lesétálása" mennyi időbe telik.
- diós zserbó: 1 szelet kb. 60 g, 284 kcal - 69 perc
- krémes: 1 adag kb. 100 g, 401 kcal - 97 perc
- répatorta: 1 szelet kb. 100 g, 263 kcal - 64 perc
- mézes krémes: 1 szelet kb. 75 g, 247 kcal - 60 perc
- linzer (lekváros): 1 darab kb. 40 g, 168 kcal - 41 perc
- kókuszkocka: 1 darab kb. 80 g, 281 kcal - 68 perc
- kuglóf: 1 szelet kb. 50 g, 169 kcal - 41 perc
- fanta, fantás, mirinda szelet (ezt a hármat most egynek vesszük): 1 szelet kb. 80 g, 160 kcal - 39 perc
- tiramisu: 1 adag kb. 100 g, 271 kcal - 66 perc
- hatlapos: 1 szelet kb. 50 g, 121 kcal - 29 perc
Ne keseredjünk el
Áttekintve a fentieket sokan biztosan a fejüket fogják, ám a helyzet nem ennyire vészes. Ha megtervezzük, hogy nekünk mennyi fér bele, és előtte akár már néhány nappal elkezdünk beiktatni némi plusz mozgást, akkor megússzhatjuk plusz kilók nélkül a húsvétot. Vagy legalábbis reális képünk lesz arról, hogy mennyit is kell mozognunk ahhoz, hogy a felkúszott zsírpárnákat ledolgozzuk. Érdemes napközben is beiktatni egy-egy egészségügyi sétát, amit az emésztésünk is meghálál majd. Ha pedig nem akarjunk tovább rontani a helyzetet, ne feledjük, a cukros üdítők és az alkoholos italok legalább annyira kalóriadúsak, mint a fenti fogások. Emlékeztetőül álljon itt néhány innivaló kalóriatartalma:
- sör: 5 dl, 220 kcal - 25 perc biciklizés
- száraz vörös bor: 1 dl, 68 kcal - 16 perc séta
- házi pálinka: 50 cl, 112 kcal - 11 perc kocogás
- krémlikőr: 50 cl, 164 kcal - 15 perc lépcsőzés
- kóla: 2 dl, 88 kcal - 21 perc séta
- almalé: 2 dl, 86 kcal - 21 perc séta
- baracklé: 2 dl, 88 kcal - 21 perc séta
- narancslé: 2 dl, 84 kcal - 20 perc séta
Mennyit egyen a gyerek?
Nagyon fontos arra is odafigyelni, hogy mi kerül a gyermek tányérjára. Ehhez azonban nem árt tudnunk, hogy kamaszkorban jóval több kalóriára van szükségük, mint akár egy felnőtt embernek. Egy aktívan sportoló 16-18 éves fiú napi kalóriaigénye 3200 körül alakul, míg egy kamaszlányé 2400. Ha azonban nem sportolnak, akkor ennél jóval kevesebbel kell beérniük, hogy elkerüljék a hízást. Fiúknál ez legfeljebb 2400, lányoknál maximum 1800 kalória. 13 év alatt fiúknál ez 1800-2000, lányoknál 1600 körül alakul a Magyar Nemzeti Szívalapítvány táblázata alapján.
Ez is érdekelhet
A kalóriaértékeket a Nosalty-n megadott tápanyagértékekre, valamint erre és erre az adatbázisra támaszkodva átlagoltuk.
