Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők már nemcsak a drágább zöldségekből és gyümölcsökből kényszerülnek kevesebbet a kosárba tenni, hanem az alapélelmiszernek számító kenyérből is, számolt be róla a Népszava . A lap a KSH adatait idézi, miszerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent.
Minden drágább lett egy kicsit
Ennek egyrészt az az oka, hogy többen is igyekeznek egészségtudatos módon étkezni és a fehér kenyeret jobb minőségű és egészségesebb kovászos kenyerekkel fölváltani, másrészt azonban az áremelkedés hatásai is megmutatkoznak a fogyasztói kosarakban. Az egy évvel ezelőtti számokhoz képest az étolaj, a margarin, a tojás és a liszt ára tekintetében is növekedés tapasztalható. A sütőipari termékek ára is jelentős mértékben nőtt és ez egyes családokat a kenyérfogyasztás csökkentésére kényszerített.
Kínától és Oroszországtól függ, hogy mit (v)eszünk?
A gabonaárak változására természetesen a nemzetközi piac tendenciái is hatással vannak. A repce, a kukorica és a búza világpiaci ára is tetőzik; a hazai számokat a kínai, az ukrán és az orosz termelési és értékesítési folyamatok is befolyásolják. "Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forinttal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot" - írja a lap.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha kis pékséget visz, sokkal nehezebb
Ez is érdekelhet
Nem jó hír ez a kis pékségek számára, amik az energiaárak növekedése mellett így még nehezebben tudnak profitot termelni, ráadásul a folyamat a munkaerőnek járó bért és a szállítási költségeket is magasabbra tornászta. Ezeket a megemelkedett kiadásokat most szintén nem könnyű kigazdálkodni.
