A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ám komoly veszélyt jelent mind a kismama, mind a baba egészségére. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet.
Magyarországon a terhességek midössze 6-8 százalékánál alakul ki gesztációs diabétesz, egy 2016-os hazai felmérés szerint azonban a kismamák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt. A terhességi cukorbetegség kialakulásában fontos szerepet játszik az elhízás és a várandósság alatti helytelen táplálkozás, amely nemcsak a baba fejlődésére, de a megszületett gyermek felnőttkori egészségére is hatással van.
A kismama étrendje kulcsfontosságú
A méhen belüli fejlődés a gyermek egész életét befolyásolja, így nagyon fontos, hogy az édesanyák egészséges életmódot kövessenek. A kismama energiaszükséglete függ a várandósságot megelőző tápláltsági állapottól és a fizikai aktivitás mértékétől, így mindig egyénileg kell meghatározni és kialakítani a megfelelő étrendet.
Általánosságban elmondható, hogy a többletenergia-igény az első trimeszterben napi 150 kalória, a második és harmadik trimeszterben pedig napi 300 kalória, emellett pedig a vitamin- és ásványianyag-szükséglet is jelentősen megnő. A kismamák étrendjének - a várandósság alatt fellépő szövődmények és a magzat károsodásának kivédéséhez - a megfelelő arányban kell tartalmaznia a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, mint például a folsav, B6-, B12-, C-vitamin, kalcium, cink, jód és vas.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magas a kockázat
A Magyarországon népbetegségnek számító elhízás és túlsúly a terhesség idején sokkal nagyobb veszélyt jelent a kismamára és a babára egyaránt. A várandós nők esetében ugyanis fokozódik a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata, nagyobb a koraszülés és a szülési komplikációk fellépésének veszélye, továbbá az ilyenkor felszedett túlsúly nagy valószínűséggel a szülés után is megmarad.
A babák esetében magzati túlnövekedés alakulhat ki, illetve fokozódhat a gyermekkori elhízás kockázata. A cukorbeteg kismamák babáinál jellemzőbb a magas születési súly és a szervek túlnagyobbodása is. A várandósság alatti cukorbetegség nem megfelelően kezelve sokszorosára növelheti a magzatnál a fejlődési rendellenességek esélyét, valamint gyakoriak az inzulinproblémák is az ilyen újszülötteknél, hiszen a kismama magas vércukorszintjének kompenzálása miatt a gyermek szervezete hozzászokik a megnövekedett inzulintermeléshez.
"A fogantatástól számított első 1000 nap kulcsfontosságú a gyermekek életében, hiszen a nem megfelelő táplálás olyan népbetegségek kialakulásában is döntő szerepet játszik, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás és a cukorbetegség. A leendő édesanyáknak ezért azt javaslom, hogy a várandósság kezdetén egyeztessenek dietetikussal az egyéni életvitelhez igazodó táplálkozásról. A sportról sem kell lemondani ebben az időszakban sem, a megengedett mozgásformákról azonban mindenképpen szükséges nőgyógyásszal konzultálni, akárcsak a szűrővizsgálatok esetében" - hangsúlyozta dr. Póta György csecsemő- és gyermekgyógyász, az Első 1000 Nap program szakértője.
