Számtalan olyan cikkel találkozhatunk, amely az édesburgonyát isteníti. Azzal nincs is gond, ha valaki megpróbálja felhívni egy-egy élelmiszerre a figyelmet. Akkor van probléma, ha a nevezett élelmiszer pozitív tulajdonságainak kiemelése együtt jár egy másik élelmiszer negatívumaival való szembeállításával (fordítva meg elmarad). Ez ugyanis torz képet eredményez, különösen ha a pozitív vagy negatív tulajdonságok a megfogalmazott formában nem is léteznek - írja az Alimento blog .
A bejegyzés szerint ez történik lényegében a paleolit irodalomban az édesburgonya - burgonya páros esetében. De valóban ősellenség-e a burgonya és tényleg annyira nagy szenzáció-e az édesburgonya?
A burgonya dél-amerikai eredetű kultúrnövény, körülbelül 5 évezrede termelik és fogyasztják a helybeliek - és még mindig élnek. Magyarországra csak a 18. században jutott el; német közvetítéssel. A KSH szerint évente körülbelül 60-65 kilogrammnyit fogyasztunk fejenként belőle.
A burgonya szénhidráttartalma körülbelül 20 g/100 g: nem túl magas, ráadásul ez gyakorlatilag keményítő. Ami mégis rossz hírét kelti, az abból fakad, hogy rendszeresen és viszonylag nagy mennyiséget fogyasztunk belőle. Az sem jó, hogy kizárólag sütve-főzve esszük, ami gyorsítja a szénhidrát-tartalom felszívódását, nincs érdemi rosttartalma (2-3 g/100 g), ami lassítaná a felszívódást. Emiatt a burgonyapüré egyfajta rémálomnak számít, hiszen a glikémiás indexe közelít a tiszta szőlőcukorhoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tud az édes változat?
Nagyon sok jót hallani az édesburgonya vitamin és ásványi anyag összetevőiről, de a helyzet az, hogy ennyire azért nem csodálatos.
Egy élelmiszerben akkor mondható egy nyomelem vagy vitamin jelentős mennyiségűnek, ha a napi ajánlott beviteli érték (RA) legalább 15 százalékát tartalmazza 100 g mennyiség. E kritérium alapján az édesburgonya csak a karotin, a pantotnésav (B5) és a piridoxin (B6) esetében mondható jelentős forrásnak, ráadásul ez utóbbi kettő éppen csak karcolja a 15 százalékos limitet. Ásványi anyagok szempontjából egyedül a magnézium (Mg) közelíti meg valamennyire a határt (12 százalék). Ha a burgonya-édesburgonya párost vizsgáljuk, gyakorlatilag ismét döntetlent kapunk. A karotint kivéve gyakorlatilag nincs jelentős különbség a két növény között.
Lecseréljük-e a krumplipürét?
Az édesburgonya a fő tápanyag-tartalmát és felhasználását tekintve csaknem tökéletes váltótársa lehet az általunk megszokott köretnek. A vitaminok, nyomelemek tekintetében viszont nincs olyan előnye, ami a váltást indokolná - a cserével nem fogunk egy sokkal egészségesebb élelmiszerhez hozzájutni.
Nem cél senkit lebeszélni az édesburgonya fogyasztásáról, mert egy érdekes és értékes alapanyag, amivel remekül fel lehet dobni az ételeket. Ma már hazai forrásból is elérhető több fajta - aki pedig hajlandó a burgonya árának többszörösét kifizetni, az fogyassza nyugodtan.
