A legtöbb kisgyermek életében eljön az a pont, amikor visszautasítja a korábban kedvelt ételeket, az újdonságokat pedig nem szívesen próbálja ki. "Általában véve egy teljesen természetes életkori sajátosságról van szó, ezért jó, ha a szülőket nem éri meglepetésként a jelenség" - mondta Bartus-Preizler Gabriella, a Czeizel Intézet gyermekdietetikusa. A szakember szerint nem feltétlenül az a legjobb reakció ebben a helyzetben, hogy "ráhagyjuk" a gyerekre, hanem - kerülve az erőltetést - mindenképpen érdemes foglalkozni az üggyel. Bizonyos praktikák bevetésével és jó példa mutatásával például sokat segíthetünk gyermekünknek abban, hogy nyitottabb legyen az újdonságok kipróbálására. Persze ez nem feltétlenül lesz egy könnyű és zökkenőmentes folyamat.
Tegnap még szerette, ma már undorodva eltolja magától
Több oka is lehet annak, ha a gyerek az egyik napról a másikra már nem szívesen eszik meg bizonyos ételeket. Gyakori, hogy egy rossz tapasztalat, például egy adott étel elfogyasztása után jelentkező hasfájás, hányinger vagy egyéb kellemetlen panasz áll az elutasítás hátterében. De könnyen a kicsi kedvét szegheti az is, ha otthon vagy az óvodában/iskolában kötelezően meg kell ennie valamit, amit éppen nem kíván. Ezek a negatív élmények gyakran még felnőttkorunkban is elkísérnek minket, és az adott ételeket talán már sosem tudjuk többé jóízűen elfogyasztani.
Különösen nehéz helyzet, amikor a korábbi kedvencek elutasítása mellett az újdonságok kipróbálása kapcsán is falakba ütközünk. Sok szülő tapasztalja például azt, hogy gyermekük kizárólag vajas kenyeret (zöldség, felvágott és sajt nélkül), üres (szósz nélküli) tésztát és csupán egyetlen fajta főzeléket hajlandóak megenni. Súlyosbítja a problémát, ha ezekkel szemben az édes alternatívákat (lekváros kenyér, mákos tészta, stb.) viszont kontrollálatlanul fogyasztanák a kicsik. Előfordulhat, hogy a szülő a gyermeke éhezésétől tartva inkább enged az unszolásnak, és beleegyezik, hogy a sajt és a paprika helyett lekvár kerüljön a reggeli/esti szendvicsre, az állandó cukoréhség azonban valószínűleg éppen arra utal, hogy az étrend nem elégíti ki a szervezet igényeit.
Ha a gyermek étrendje beszűkül, akkor előbb-utóbb szembe kell nézni az egyoldalú táplálkozás következményeivel. Egy teljes élelmiszercsoport (például a zöldségek, a gyümölcsök vagy a tejtermékek) elutasítása is elég ahhoz, hogy az immunrendszer legyengüljön, vagy az elégtelen fehérje-, vitamin- vagy ásványianyag-bevitel következtében hiányállapotok alakuljanak ki. Gyermekkorban kiemelten fontos, hogy minden szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben és arányban biztosítsunk a szervezetnek, hiszen ez a hosszú távon is megalapozza az egészségi állapotot. Ha tehát nehézségeink akadnak a gyerek kiegyensúlyozott táplálása terén, érdemes dietetikus segítségét kérni, hiszen megoldást kell találni arra, hogy az étrendből hiányzó tápanyagokat milyen egyéb módon lehet pótolni - hangsúlyozta Bartus-Preizler Gabriella.
Jó, ha tudjuk, hogy amikor a gyerek extrém módon válogatós (például kizárólag néhány színű élelmiszert eszik meg, vagy undorodik bizonyos állagú ételektől), és emellett csekély érdeklődést mutat az étkezések iránt, elképzelhető, hogy egy igen komoly evészavarral, a restriktív/korlátozó táplálékbeviteli zavarral (ARFID) állunk szemben. Ez sokkal több, mint egy szimpla "válogatósság": az érintett nem tűnik éhesnek, minimálisra korlátozódik a szívesen elfogyasztott élelmiszerek száma, ha pedig valami mást kínálunk a gyereknek, az dühöt, rosszullétet és szorongást, fulladástól és hányástól való félelmet generálhat. Ez jelentősen befolyásolja a beteg (és az egész család) mindennapi életét. A probléma alultápláltsághoz, valamint fejlődési és növekedési zavarokhoz vezethet, amelyek megoldásához szakember (gyermekpszichiáter, pszichológus, gyermekorvos, dietetikus) segítségére, illetve közös munkájára van szükség. Egyes statisztikák szerint egyébként az evésproblémával kezelt betegek negyedénél megállapítható az ARFID, amely a fiúkat gyakrabban érinti, mint a lányokat.
Sok kitartással a zöldséget is meg lehet szerettetni
"A legtöbb gyermek a zöldségeket a semlegesebb vagy keserűbb ízük miatt nehezebben fogadja el. Semmiképpen se hagyjuk annyiban a dolgot" - emelte ki a dietetikus. "Érdemes a szeretett ételek mellett az egyelőre nem kedvelteket is rendszeresen kínálni a gyereknek, hogy legyen lehetősége megkóstolni, ha szeretné. Ha gyakran találkozik egy alapanyaggal, akkor van alkalma megbarátkozni vele, míg ha mindig csak a kedvenceket készítjük el, akkor esélye sincs megszeretni újdonságokat, ennek köszönhetően nagyon beszűkülhet az étrend" - tette hozzá. A szakember szerint - egy jó nagy adag türelem mellett - az alábbi tippeket ajánlott bevetni ebben a helyzetben:
- Érdemes többféleképpen is elkészíteni és megkóstoltatni a gyerekkel az egyes zöldségeket. Lehet, hogy a gyermekünk nem szereti például a sült brokkolit, de mártásként esetleg ízlik majd neki.
- Találkozzon az adott élelmiszerekkel minél többször, de az elfogyasztását soha ne erőltessük.
- Segíthet, ha hagyjuk, hogy gyermekünk játsszon a zöldségekkel, és kézzel is megfoghatja azokat.
- Vonjuk be gyermekünket az ételkészítésbe. Lásson cukkinit a piacon, mossa meg ő a brokkolit, szeleteljen/reszeljen répát. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megismerje, idővel pedig megszeresse a zöldségeket is.
A szakértő kiemelte továbbá a szülői minta szerepét is. "Ha a gyermek azt látja, hogy a család többi tagjának tányérjára is gyakran kerülnek zöldségek, akkor nagyobb eséllyel fogja ő is elfogadni azokat" - magyarázta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Út a kiegyensúlyozott(abb) étrend felé
Gyermekünk kiegyensúlyozott táplálása érdekében nagyon fontos, hogy az esetleges rossz étkezési szokásokat kiiktassuk. Evés közben ne engedjük, hogy tévézzen, tabletezzen vagy telefonozzon a gyerek, és lehetőleg legyen kijelölt helye is a falatozásnak (ez jellemzően a konyhaasztal). Amikor csak megoldható, egyen együtt az egész család, és törekedjünk a napirendre, azon belül is a rendszeres, meghatározott időpontokban történő táplálkozásra. Az étkezések közötti nassolást pedig lehetőleg kerüljük.
Mivel az óvodás- és iskoláskorú gyerekek nagyon intenzív testi és szellemi fejlődésen mennek keresztül, az ideális napi menü olyan, amely elegendő energiát, tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot és rostot biztosít. A szakember ajánlásai szerint a főétkezéseknek tartalmazniuk kell fehérjeforrást (pl. húst, halat, tojást, tejet és tejterméket), magasabb szénhidráttartalmú köretet (pl. gabonaféléket, álgabonákat, burgonyát, édesburgonyát), valamint valamilyen formában zöldséget, gyümölcsöt is. A tízórait és uzsonnát érdemes legalább 2 élelmiszercsoportból összeállítani, az ételkészítéshez pedig elsősorban a növényi olajokat részesítsük előnyben.
Ez is érdekelhet
"Fontos az is, hogy mit iszik a gyermek. Szomjoltásra az ivóvíz a legjobb. Az étvágytalanság hátterében gyakran állhat az is, hogy a gyermek túl sok tejet, tejitalt, gyümölcslevet vagy egyéb italt iszik, ami nagyon eltelíti őt" - hívta fel a figyelmet a gyermekdietetikus.
