Dr. Toby Talbot, a Royal College Of Surgeons helyreállító fogászati szakértője több mint 35 éve mozog szakmájában és úgy véli, a szupermarketekben található termékek inkább az ipari kémia, mint a gyógyászat megtestesítői. Véleménye szerint a következő anyagoktól kellene tartanunk.
Szájfekélyt okozó tisztítószer
Sokakat, köztük Dr. Talbotot is aggasztja az SLS, azaz a nátrium lauril-szulfát. Mindez a fogkrémek 85 százalékában megtalálható nedvesítőszer (amely hatására a fogkrém jobban kenődik), így a fogkrém víztartalma és az ízesítéshez használt mentaolaj könnyebben keveredik. A probléma csak az, hogy az SLS hatására felnyílnak a száj bőrsejtjei, ahova így könnyen behatolhatnak a rákkeltő szerek vagy méreganyagok (amelyek bárhonnan érkezhetnek, még a cigarettafüstből is). A száj nyálkahártyája testünk egyik legérzékenyebb szövete, mondja Dr. Talbot, az SLS pedig gyakorlatilag egy oldószer, irritálja szájunk belsejét, koptatja, réseket üt rajta, aminek hatására krónikus szájfekélyt is kaphatunk.
Ami Amerikában eltűnt, az Angliában még megvan
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Tavaly a Colgate fogkrém mögött álló cég eltávolította az amerikai polcokról triklozán-tartalmú termékeit, miután kiderült, hogy ez egy olyan anyag, amely a rákos sejtek növekedését segíti elő. A Colgate ugyan azt állítja, hogy a triklozán kis mennyiségben nem veszélyes, további kutatások rámutattak: a fogkrém remek módszere annak, hogy további triklozánt juttassunk testünkbe . Talbot azt is állítja: állatmodell-tesztekből az is kiderül, hogy a triklozán hormonháztartásunkat is befolyásolja és rákkeltő potenciálja is van, emellett sérelmez, hogy Amerikához hasonlóan a cég nem rendelte vissza az angol polcokról is a triklozánt tartalmazó fogkrémeket. Minderre Patricia Verduin, a Colgate-Palmolive kutatási és fejlesztési osztályának vezetője azt válaszolta, megalapozatlanok a vádak, miszerint a Colgate Total triklozán-tartalma rákkeltő lenne, amelyet kutatásaik is bizonyítanak.
A fogfehérítők ínyünket támadják
A fogfehérítés során peroxidok és hidrogén-peroxid hatására kapnak kedvezőbb színt fogaink, amelyek nem csupán mérgezőek, hanem a puhább szövetek számára kifejezetten irritáló hatásúak, károsítják a nyálkahártyát, ínyünk felületének sejtjeit pedig csak károsítják. Mindezek mellett a boltban megvásárolható fehérítőtermékek koncentrációja nem is megfelelő arra, hogy tényleg szebb színű fogakat kaphassunk.
Mindezek ellenére Dr. Talbot nem azt mondja, hogy fogkrémeinket ki kéne dobnunk: köszönhető mindez a fluoridnak, amely véleménye szerint megváltoztatta fogaink állapotát - azóta lett jobb az általános fogegészség és azóta kezd eltűnni a fogszuvasodás, amióta a fogkrémek fluoridtartalmúak lettek.
Mindezen véleménnyel a BDA brit fogászszövetség is egyetért. Damien Walmsley, a BDA munkatársa megjegyezte: a fogkrémcégek természetesen nem nagyon árulják el, hogy termékeikben igazából mi található. Ha tudjuk is, hogy mi van bennük, a koncentrációkról fogalmunk sincs, ez pedig az elemzést igen nehézzé teszi, a transzparencia teljes hiánya pedig már a fogászok számára is nehézzé teszi a fogkrémek kiértékelését, a vásárlók pedig teljesen magukra vannak hagyva.
Legjobban: