Első körben tudatosítsunk
Az első tipp túlságosan egyszerűnek tűnhet, de az emberek gyakran fel sem mérik, hogy mennyire éhesek, mielőtt elkezdenének enni. Álljunk meg egy pillanatra és mérjük fel, hogy mennyire vagyunk éhesek, hogyan érezzük magunkat és mit kellene ennünk ahhoz, hogy a rossz érzést megszüntessük. Lehet, hogy egyáltalán nem vagyunk éhesek, csak hozzászoktunk ahhoz, hogy eszünk - ugyanakkor lehet, hogy tényleg ennünk kéne és nem is keveset ahhoz, hogy jól legyünk.
Mire van szüksége a testünknek?
Ha kívánunk valamit, az arra is utal, hogy milyen biokémiai változások zajlanak bennünk, és mi történik az anyagcserénkkel. Lehet, hogy valamilyen tápanyagra van nagy szükségünk: ha például vörös húst kívánunk, azt jelezheti, hogy több vasra van szükségünk. Egy vérvizsgálattal pontosan meg tudjuk mondani, hogy milyen vitaminnal vagy tápanyaggal kellene feltöltenünk szervezetünket: az ilyen hiányokkal kapcsolatos kívánások főként terhesség vagy extrém kimerültség esetén jelentkezhetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Figyeljünk arra, hogy mit kívánunk
Ha bizonyos típusú ételeket kívánunk, az azt is jelezheti, hogy egészségünkkel gond van. Ha például folyamatosan édességeket szeretnénk enni, azt jelezheti, hogy nem tudjuk rendesen megemészteni a szénhidrátokat, a testünk nem képes glükózt mozgatni a sejtekbe, így legyengülünk és még többet akarunk enni. Ez főétkezés után is előfordulhat, úgyhogy ha azt hisszük, hogy érzelmi okokból akarunk tovább enni, lehet, hogy egyáltalán nem erről van szó. Ha pedig van valami, amire kifejezetten gyanakszunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz.
Ne gondolkodjunk sokat
Amikor megkívánunk egy ételt, akkor gyakran el is képzeljük, milyen lehetne megenni, milyen íze van - ez jobban felerősítheti az étel iránti vágyat. Ha tehát megpróbáljuk a figyelmünket elterelni, mással kezdünk el foglalkozni, akkor könnyebben megfeledkezhetünk az ételről.
Ha megkívánja, ne egye meg rögtön!
Vonjuk el a figyelmünket
Igyunk egy pohár vizet , sétáljunk egyet. Ez a két dolog, akár kombinálva is, megakaszthatja a kívánási folyamatot. Több időnk és több helyünk, nagyobb távolságunk lesz vágyunk tárgyától arra, hogy elgondolkodhassunk, miért is kívánjuk annyira azt az ételt és miért lehetne jobb, ha nem tennénk meg. Vagy miért lenne rosszabb, ha megtennénk.
Az is segíthet, ha valami meleget iszunk, például egy gyógynövényteát : nemcsak lassan tudjuk meginni megtölt, hanem a bolygóideget is stimulálja, ennek hatására csökken az étvágyunk és kevésbé fogunk kívánni bármilyen ételt.
Csak mértékkel
Ha vártunk, megpróbáltunk mindent, és még mindig nem szűnt meg a kívánás, akkor adjuk be a derekunkat: de csak kicsit. Fogyasszunk mértékkel és együk csak a negyedét annak, amennyit eredetileg akartunk, aztán tereljük el a figyelmünket egy negyedórára. Jó eséllyel annyira elégedettek és teltek leszünk, mintha az egészet megettük volna.
Mit ettünk korábban?
A vágyakozásoknál az eszünkbe jutó első kérdésnek annak kellene lennie, hogy mit ettünk korábban, aminek hatására így érezhetjük magunkat. Az édességek hatására például több édességet fogunk kívánni, főleg akkor, ha üres gyomorra ettük. Ezért tanácsos például minden étkezésnél fehérjét és rostot is enni, ugyanis ennek hatására csökkenhet az ételek utáni sóvárgás.
Ha pedig úgy érezzük, még mindig irreális módon kívánunk ételeket: forduljunk szakorvoshoz. Glükóz-, inzulin-, glikohemoglbin-, triglicerid- és HDL-értékeink ismerete segíthet abban, hogy egy esetleges anyagcserezavart jobban fel lehessen ismerni, és ki lehessen alakítani egy olyan étrendet, amelyet követve csökken az ételkívánás mértéke és súlyunk is a megfelelő tartományban marad.
Ez is érdekelhet
