Idézzünk fel néhány jó tanácsot, szabályt a növények gyűjtéséről, szárításáról, tárolásáról.
- Csak olyan növényeket gyűjtsük, amelyeket biztosan ismerünk, szükség esetén ne restelljünk szakértőhöz fordulni (persze segíthet a szakirodalom is).
- Soha ne gyűjtsünk olyan helyen, ahol számítani lehet szennyezésekre, a növényállomány károsodására. Kerüljük tehát az ipari üzemek, vegyi gyárak, raktárak, benzinkutak stb. környékét, s ne gyűjtsünk a nagyobb forgalmú utak, vasutak mentén sem. A tavaszi-nyári időszak mezőgazdasági munkái (trágyázás, műtrágyázás, növényvédő-rovarirtó szerek használata) kapcsán érintett területek kerülendők. E tanács még akkor is megszívlelendő, ha a terület növényei látszólag épek, egészségesek!
- A növények szárítása szellős, levegős helyen történjen. A szárítás megkezdésekor tá-volítsunk el minden más, gyűjteni nem szándékozott növényt (annál inkább, mert ezek frissen sokkal jobban felismerhetők, mint később). A kellő szárításhoz sokszor forgassuk át a növényeket, hogy ne következhessék be - különösen a szárítás elején - befülledés, ami később kellemetlen gondokat (gombafertőzés stb.) okozhat.
- A már kellően megszáradt növényállományt szellősen igyekezzünk tárolni, s a továbbiakban is óvjuk a nagyon nedves levegőtől vagy egyéb szennyező forrásoktól. A szárítás mértékét megítélhetjük a növények fizikai jellegéből, azaz, jól száradt a növény, ha tapintáskor, csavaráskor nem húzós, nyúlós, hanem inkább ropogós, törékeny.
Néhány kora tavaszi gyógynövény
Az ébredező növényvilág egyik legkorábbi képviselője egy érdekes, a fészekvirágzatúakhoz tartozó, szerény növény, a martilapu. Feltűnő és szokatlan tulajdonsága, hogy gyökértörzséből korán tavasszal nem a levelek, hanem a virágok jelennek meg először. Az aranysárga virágok tőkocsányon helyezkednek el, melyet pirosas-barnás pikkelylevelek borítanak. A jóval később megjelenő levelek tőállásúak, kerekdedek, karéjosak, fonákjuk molyhos, és elég tekintélyes méretük (10-30 cm) is lehet. A martilapu eurázsiai származású, igénytelen növényünk, mely szinte mindenütt megél, de elsősorban a lazább, bolygatott talajokon, felhagyott művelésű helyeken, kertben, út mentén számíthatunk rá. Drog - azaz gyógyhatású növényi rész - lehet a levél vagy a virágzat. Nyálkaanyagok, flavonoidok és triterpénszármazékok mellett nyomokban némi alkaloid is jelen lehet benne. A nyálkaanyagok miatt elsősorban köptetőként, a légúti tünetek enyhítésére szolgáló teakeverékekben használjuk. Készíthető a növényből egyébként fürdő és borogatás is, nehezen gyógyuló sebek, kelések kezelésére.
Elég közismert, üde lomberdeinkben, tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben, de parkokban, kertekben is megtalálható a tavasz friss zöldségnövénye, a salátaboglárka. Gyökérágai gumósan vastagodottak, 15-20 cm-nél nagyobb hajtása ritkán van. Levelei fényeszöldek, kerekdedek-szívesek, vese alakúak, a levélszél ép vagy csipkés. Virágait a háromtagú csésze és 8-12 tagú aranysárga levelekből álló sziromkör jellemzi. Virágzására március-áprilisban számíthatunk. A salátaboglárka a régi magyar konyha kora tavaszi friss és vitamindús zöldségféléje volt, használata sajnos szinte teljesen "kiment a divatból". Célszerű lenne ismét felvenni a tavaszi salátafélék sorába, kivéve persze, ha szennyezett helyen nő. Ilyenkor feltétlen kerüljük gyűjtését. A gyűjtés kapcsán figyelnünk kell másra is, mert a salátaboglárka - virága alapján esetleg összetéveszthető más, frissen mérgező boglárkafajokkal. Csak az gyűjtse, aki biztosan felismeri!
A tavasz egyik hamar sarjadó és virágzó növénye a jellegzetes illatú zamatos turbolya. Az ernyősök családjába tartozó egyéves növény 40-70 cm-re nő, szára hengeres, szárcsomói alatt szőrözött. Levelei többszörösen összetettek. Hosszú kocsányon fejlődő, ernyős virágai aprók, a sziromlevelek fehérek. A növény feltűnő tulajdonsága erős ánizsillata. Előfordulására gyomtársulásokban, kertekben, vagy akár a városi területeken is számíthatunk. Néhol termesztett fajtáit is ismerik, hiszen fűszer- és gyógynövény. Legfőbb hatóanyagai: az apiin glikozid, illóolaj, keserűanyagok. A friss növény C-vitaminban, karotinban, vasban gazdag, belőle akár saláta vagy főzelék is készíthető. Az egész növény forrázatát vese-, és légúti problémáknál, emésztési zavaroknál, vagy étvágygerjesztőként is alkalmazzák. Tudunk a növény kozmetikai hasznosításáról is, amikor tisztító pakolásokat készítenek belőle.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Saját megfigyelés, hogy egyes, kedvtelésből tartott állataink (tengerimalac, hörcsög) igen szívesen fogyasztják a növény friss, vitamin és lédús hajtásait. Akár friss fogyasztásra, akár szárításra gyűjtünk, mindig kerüljük a láthatóan szeny-nyezett területeket! XI.évf./3.sz.
