Létezik olyan, hogy Candida-diéta?
Van olyan táplálkozási mód, amely valóban segít a kialakult candidiázis esetén ? Ha keressük a nagynevű, tudományos lapokban a megfelelő vizsgálati eredményeket, nem sokra akadunk rá. Sajnos, hiányoznak a tudományos kutatások, így a diéta hatásosságát tanúsító, kellő számú, megfelelően dokumentált vizsgálati eredmény sem ismeretes.
Az alapvető gond az, hogy a tünetek és a gomba összefüggésének igazolása meglehetősen problémás: a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet. Ráadásul a tünetek néha egészen szélsőségesek. Például candidiázis következtében az egyik ember túl sovány lesz, míg a másik elhízik. Az egyik embernél székrekedést okoz, a másiknál hasmenést. Nem lehet olyan jól körülírtan diagnosztizálni, mint mondjuk, az epegörcsöt vagy a szívinfarktust.
Az egészséges szervezet része
Egyébként a köznyelvben Candidaként emlegetett gomba a Candida albicans, amely a sarjadzógombák csoportjába tartozik. Normál, emberi szaprofita, amely minden egészséges emberben megtalálható anélkül, hogy bármilyen betegséget okozna. Sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a bőrön, a szájüregben és a vastagbélben. Része a normál, gyomorbél-rendszeri flórának, valamint nők esetén a hüvely flórájának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Candida albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Csökkent erejű immunrendszer esetén azonban a bélben tenyésző Candida bekerülhet a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő -, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endokarditiszt okozhat. Az AIDS betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A gomba által kiváltott, legsúlyosabb kórkép a szepszis, amikor az egész szervezetet elárasztja a kórokozó, súlyos, életveszélyes állapotot okozva.
A probléma a mikrobiális egyensúly felborulása
Csökkent immunfunkció kialakulhat immunszuppressziós gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia , szervtranszplantáció utáni terápia) és immunrendszeri betegség (pl. leukémia, daganatos betegségek) miatti gyengeség esetén is. A gombás fertőzés súlyossá válását antibiotikumos kezelés is okozhatja, különösen akkor, ha huzamos ideig alkalmazzák a széles spektrumú antibiotikumokat. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát visszaszorítják, viszont a gombákra - így a Candida albicansra - nem hatnak. A baktériumos bélflóra - amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását - pusztulása miatt a gombák élettere megnő.
Az utóbbi időben az említetteken kívül számos, egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a Candida albicans okozta fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyag-gyulladás, szorulás, idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés) és környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése. Csecsemőknél, időseknél, műfogsort viselőknél és asztmásoknál a szájüregben és a nyelven szaporodhat el a Candida albicans.
Cukorbetegeknél a szájzugban, az emlők alatt, a farpofáknál, valamint az ujjak között jelenik meg. Gyakran fordul elő stresszes élethelyzetekben ("mókuskerék"), amikor az immunrendszer "legyengül". A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, s az egyéni érzékenységtől is függenek. A leírtakból látható, hogy van egy alapvető probléma, amely - enyhe túlzással, de - minden baj forrása, s ez az, hogy bizonyos külső körülmények hatására felborul a szervezet mikrobiális egyensúlya. Ennek okán akkor táplálkozunk jól, ha erre alapozzuk a javasolt étrendet .
A gyógyszeres terápia mellett javasolt étrend alapelvei:
- el kell venni a gombáktól a táptalajt (a gombák életéhez nélkülözhetetlenek az egyszerű szénhidrátok),
- megfelelően kell táplálni a szervezetünk számára hasznos mikroorganizmusokat,
- kerülni kell az élelmiszerekben előforduló, egyéb sarjadzó- és penészgombákat,
- ha fennáll valamilyen allergia, ki kell iktatni étrendünkből az allergiát kiváltó élelmiszerféleségeket.
E szempontok figyelembevételével erősödik az immunrendszer, kialakul az egészséges és ellenálló bélflóra, s rendeződik a vitamin- és ásványianyag-háztartás is.
Növeljük a hasznos mikroorganizmusok számát
Ha úgynevezett probiotikumokat fogyasztunk akár direkt, gyógyszertári készítmények formájában, akár bizonyos élelmiszerek alkotórészeként könnyedén növelhetjük a hasznos mikroorganizmusok számát. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek képesek az ember bélcsatornájában megtelepedni, ott szaporodni, s jótékonyan befolyásolják a gazdaszervezet egészségi állapotát.
A tejsavbaktérium és a bifidobaktérium (laktobacilus és sztreptokokkusz) nemzetséghez tartoznak, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. A probiotikus tejsavbaktériumok egy része túléli a gyomorban levő sav, valamint a vékonybélben levő epesavak és emésztőenzimek pusztító hatását, ekképp élve jutnak el a vastagbélbe, ahol megtapadnak a bélfalon, s elszaporodnak. Ilyen tulajdonságai a hagyományos joghurttörzseknek (Streptococcus thermophilus, Lactobacillus bulgaricus) részben vannak.
A prebiotikumok az élelmiszereknek olyan, nem emészthető összetevői, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre azáltal, hogy szelektíven fokozzák bizonyos baktériumok, elsősorban az úgynevezett probiotikus fajok szaporodását és aktivitását a vastagbélben, tehát tápanyagul szolgálnak számukra. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (pl. oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz, frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai.
Az említett vegyületeket többek között a következő élelmiszerek tartalmazzák: fokhagyma , póréhagyma, vöröshagyma, búza, rozs, spárga, burgonya, zabpehely és csicsóka . Kisebb vagy nagyobb mennyiségben azonban az összes zöldségfélében megtalálható valamelyikük. Ebből is kitűnik: nagyon oda kell figyelni arra, hogy a felnőtt ember napi 30-40 dkg zöldséget, teljes értékű gabonafélét és 10-15 dkg gyümölcsöt fogyasszon.
Ajánlott és tiltott ételek
Az ételkészítések során természetes alapanyagokat használjunk! Immunrendszerünk akkor tud igazán jól működni, ha minél több, értékes tápanyag - aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag stb. - szívódik fel megemésztett táplálékainkból. Ha túl sok adalékanyag, tartósítószer, állományjavító stb. kerül a szervezetünkbe, akkor azok egyre jobban rontják az általános állapotát. Mit jelent a természetesség? Például ne használjuk a következőket: konzervek, levesporok, mártásporok , füstölt és pácolt készítmények, tartósított élelmiszerek, margarinok, finomított étolajok.
Tejtermékek: mindenből az ,,alapokat" kell megvásárolni, pl. a tejtermékek közül a natúr joghurtot . Ha azonban már kezd unalmassá válni, akkor nyugodtan lehet ízesíteni idény jellegű vagy mirelit gyümölccsel. Az egyedi ízesítés a túró esetén is alkalmazható. Körözött, túrógombóc, túrópuding, túrókrém (pl. túró + joghurt + villával összenyomott gyümölcs + durvára vágott dió), túrós laska stb. készíthető belőle.
Zsiradékok: kenyérkenéshez libazsír és vaj (nem vajkrém), sütéshez és főzéshez libazsír, kacsazsír és sertészsír, míg főtt tésztákhoz és salátákhoz extra szűz (vagy hidegen sajtolt) olívaolaj, lenmagolaj vagy repceolaj. A napi zsiradékfelvétel ne haladja meg a 7 dkg-ot! Van egy ételkészítési technológia, amelyet jó lenne elkerülni. Ez a bő zsiradékban való sütés (rántott hús, bundás kenyér, rántott sajt, rántott gomba stb.). Helyette alkalmazzunk zsírszegény konyhatechnológiát!
Az ehhez szükséges eszközök a következők: grillsütő , rostsütő, teflonedények, római tál (cserépedény vagy pataki tál), sütőfólia, kukta, párolóedények és sóra ültetés (a tepsi közepére 1 kg sót kell szórni, majd a befűszerezett csirkét rá kell helyezni, s a forró sütőben készre kell sütni). Ötlet: a zsírban sült krumpli helyett nagyon finom a tepsiben sült burgonya. Ehhez hagymaféléket, fűszerpaprikát és szárított fűszereket lehet felhasználni.
Húsok: a természetesség jegyében le kell mondani a bolti felvágottakról . Otthon is lehet fél óra alatt ,,felvágottakat" csinálni. Pl. a pulykamellet addig kell harántszeleteléssel formázni, míg egy nagy, ,,lepedőnyi húsdarab" lesz. Ezt ki kell klopfolni, tetszés szerint kell fűszerezni, majd el kell készíteni azt a ragut, illetve krémet, amellyel meg lehet kenni. A krém a következő lehet: megpároljuk a vegyes zöldséget, majd ráütünk annyi tojást , hogy a zöldséget összefogja. A tojásokat a kész zöldséggel össze kell sütni, majd ezt a masszát rá kell kenni a húsra, amelyet utána alufóliával úgy kell feltekerni, mint a piskótatekercset. Végeinek a rögzítése után betehető az előmelegített sütőbe.
Gabonák: táplálkozás-élettani szempontból összehasonlíthatatlanul jobbak a szervezet számára a teljes őrlésű lisztből készült kenyerek, mint a finom lisztekből készültek. A kenyérkészítéshez lehet élesztőt használni, hiszen az élesztő- (sarjadzó-) gombák 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak. A napi rostadagot nem mesterséges anyagokkal, hanem természetesekkel kell elfogyasztani.
Zöldségfélék: naponta minimum három étkezésnek kell tartalmaznia valamilyen formában zöldségeket (párolt, főzött, sütött, csőben sült vagy nyers zöldséget). Arra kell törekedni, hogy minél többféle színű zöldséget (burgonyát, brokkolit , céklát, fejes salátát, hagymaféléket, karfiolt, kelbimbót, káposztaféléket, padlizsánt, paradicsomot, petrezselymet, retket, spenótot, sárgarépát, tököt, uborkát, zellert, zöldpaprikát, zöldborsót, zöldbabot stb.) együnk. A zöldségfélék és a gyümölcsfélék fogyasztásánál is fontos szempont: lehetőleg mindig az adott égövön, az adott évszaknak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket kell fogyasztani. Ennek értelmében nem ajánlottak a primőrök, s a külföldi eredetűek számát is csökkenteni ajánlatos. A mirelit zöldségek ugyanakkor használhatók.
Végezetül egy nagyon fontos tanács a megfelelő étkezési ritmus. Mit jelent ez? Elő kell venni egy papírt, s fel kell írni rá öt időpontot. Ezek az étkezési időpontok lesznek, ami azt jelenti, hogy mindennap ugyanabban az időpontban kell étkezni. Erre azért van szükség, mert ha a szervezet megszokja a rendszeres táplálkozást, akkor a tápanyagok hasznosulása lényegesen jobb, mint amikor össze-vissza eszünk.
Kerülendő élelmiszerek
- cukor, méz és a velük készült ételek és italok (a cukorpótlók sem ajánlottak, de a 100 %-os, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevek sem),
- finom lisztek,
- ecettartalmú élelmiszerek,
- erjesztett élelmiszerek, pl. kovászos uborka,
- banán, szőlő, citrusfélék, valamint befőttek, lekvárok, aszalt gyümölcsök (a mazsola is),
- kefir (jóllehet van már baktériummal oltott kefir is, de általában még gombával van oltva).
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Ez is érdekelhet
