Mi ez a beavatkozás?
A műtéti altatást a szaknyelv általános érzéstelenítésnek hívja, a köznyelv inkább mélyaltatásként emlegeti. Ennek során az aneszteziológusok altató és fájdalomcsillapító gyógyszerek adásával érik el, hogy a beteg ne érezze a beavatkozást és a műtéti fájdalmat. A mélyaltatás során a test izomzata - beleértve a garat-, valamint a légzőizmokat is - elernyed, ami légútbiztosítást, lélegeztetést tesz szükségessé.
A mélyaltatástól jól el kell különíteni a bódítást, illetve a szedációt, amelyet a köznyelv felületes altatásként emleget. Ezeknél az orvosok szintén altató és nyugtató gyógyszereket adnak, de azok csak a beteg pszichés komfortját biztosítják, magáról a műtéti érzéstelenítésről pedig valamilyen regionális érzéstelenítő technikával - például gerincközeli érzéstelenítéssel - gondoskodnak. A felületes alvást úgy kell elképzelni, mint az éjszakait: megmarad a beteg spontán légzése, és előfordulhat -például erősebb hangingerre - ébredés is, de az érzéstelenítésnek köszönhetően fájdalmat ekkor sem érez a beteg.
Mikor van szükség rá?
Felületes altatást akkor alkalmaznak, ha a beavatkozás nem jár igazán fájdalommal, vagy ha az érzéstelenítés regionális technikákkal biztosítható, de szükséges a pszichés kellemetlenség csökkentése. Klasszikusan ilyenek a gyomortükrözések, a vastagbéltükrözések, a gerincközeli érzéstelenítésben végzett műtétek vagy akár a fogászati beavatkozások.
Általános érzéstelenítésre, tehát mélyaltatásra minden olyan fájdalommal (például sebészi metszéssel) járó beavatkozásnál szükség van, amely egyéb technikával nem érzésteleníthető (ilyenek például a mellkasi és az idegsebészeti műtétek). Előfordul az is, hogy ezek ugyan alkalmazhatóak lehetnek, de a beteg elutasítja őket. Ilyen esetben a regionális érzéstelenítés alternatívája lehet a mélyaltatás.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
Az altatás mindig monitorizált körülmények között történik: a betegre EKG-monitort, vérnyomásmérőt, véroxigénszintet mérő pulzoximétert helyeznek föl. Ezt követően kezdhető meg az altatás, amelynek első része az elaltatási fázis. Felnőtteknél ez vénabiztosítással indul, majd a gyógyszerek vénás kanülön keresztül végzett beadásával folytatódik. Kisebb gyerekek esetén egy arcmaszkon keresztül lélegeztetnek be altatógázt. A gyógyszerek hatására a betegek pár másodperc alatt elalszanak. Kisebb gyerekek esetében vénaszúrást többnyire már az alvás során végeznek.
Mélyaltatás esetén elalvást követően történik a légutak biztosítása, illetve a lélegeztetés elkezdése. Ennek több módja van. Rövidebb, 10-15 perces műtéteknél az altatóorvos a saját kezével, speciális műfogás segítségével tarja szabadon a légutakat, a beteget pedig arcmaszkon keresztül lélegezteti. Ennél hosszabb műtéteknél már szükség van speciális légútbiztosító eszközök behelyezésére. Rutinszerűen ennek két módja van: az egyik az úgynevezett endotracheális tubus alkalmazása (ennek behelyezése az intubáció), a másik a gégemaszk használata. Az endotracheális tubus olyan műanyagcső, amelyet a hangszalagokon keresztül a légcsőbe vezetnek. A gégemaszkot a légutak fölött illesztik rá a gégebemenetre. Tartósan ezen a két eszközön keresztül tudják lélegeztetni a betegeket.
A műtét alatt folyamatosan adagolják az altató és fájdalomcsillapító gyógyszereket, fenntartják a folyamatos lélegeztetést, biztosítják a megfelelő folyadékbevitelt. Az aneszteziológus feladata az esetleges aneszteziológiai komplikációk (például szívritmuszavarok) ellátása, valamint a segédkezés is a sebészeti komplikációk ellátásában. Szükség lehet - tipikusan nagyobb vérzések esetén - vérkészítmények, valamint véralvadást elősegítő készítmények megfelelő ütemű adására is a keringés stabilitásának biztosítása érdekében.
Az operáció végén megszüntetik az altatószerek adagolását, a beteg pedig - ahogy szervezete kiüríti ezeket a gyógyszereket - elkezd ébredni. A légútbiztosító eszközöket az ébresztés azon fázisában távolítják el, amikor a beteg még gyakorlatilag alszik, de spontán légzése már visszatért. Ezt követően megvárják a teljes ébredést, amely nagyjából 10-15 perc.
Mennyi időt vesz igénybe?
Az altatószerek hatására a beteg néhány másodperc alatt elalszik. A mélyaltatáshoz szükséges légútbiztosítás problémamentes esetben nagyjából 10 percet vesz igénybe. Az altatószerek adagolását a műtét végén állítják le, onnantól kezdve 10-15 perc a teljes ébredés.
Milyen szakorvos végzi?
Az altatásról aneszteziológus szakorvos gondoskodik.
Hogyan kell készülni rá?
Az altatóorvos a műtét előtt egy-két héttel kivizsgálja a beteget, áttekinti az elkészült leleteket, felméri az ismert betegségeket, és gondoskodik róla, hogy azok terápiáját az operáció idejére optimalizálják. Átmenetileg szükségessé válhat tartósan szedett véralvadásgátló gyógyszerek át-, illetve leállítása.
Az aneszteziológus felméri azt is, hogy van-e a betegnek olyan panasza, amely korábban fel nem ismert betegségre utalhat, és amely a műtét szempontjából magas rizikót jelenthet. Klasszikusan a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tüdőbetegségek lehetnek ilyenek. Megfázások, fertőzések esetén, amennyiben a műtét halasztható, úgy annak halasztása szükséges.
A közvetlen műtét előtti felkészülésnek része az úgynevezett éhgyomor biztosítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegek az altatást megelőzően 6 órával fogyaszthatnak utoljára szilárd táplálékot, folyadékot pedig az operáció előtt 2 órával vehetnek utoljára magukhoz. Ez már akkor is csak teát vagy szénsavmentes vizet jelenthet. (Sürgős műtétek esetén mérlegelendő, hogy az éhgyomor biztosítása érdekében a műtét halasztható-e. Amennyiben az éhezési idő kivárására nincs idő, úgy a tüdő védelme érdekében ilyen esetekben endotracheális tubus behelyezése szükséges.)
A légútbiztosítás érdekében a kivehető műfogsorokat, nyelvpiercingeket el kell távolítani az altatás előtt. Jó tudni azt is, hogy a mozgó fogak kiesésének rizikója jelentősen nagyobb az egészséges fogakéhoz képest.
Mire kell figyelni utána?
Az altatás után szédülés jelentkezhet, emiatt fontos, hogy a beteg először csak felügyelet mellett keljen föl. A műtét utáni 24 órában nem engedélyezett autót vezetni, jogi döntéseket hozni. Ennek oka, hogy egyes altató gyógyszereknek amnéziát okozó mellékhatásuk lehet, tehát a beteg éber, látszólag megfelelően reagál környezetére, de utólag nem emlékszik erre az időszakra. Bizonyos esetekben a gyógyszer ezen amnéziát okozó hatását fel is használják az orvosok, ugyanis számos beteg kifejezett kérése, hogy a műtét körüli eseményekre ne emlékezzen.
Alapvetően az altatóorvos határozza meg, hogy a beteg a műtét után mikor ehet, ihat, de általában egy-két órával később már szabad étkezni és inni. Más a helyzet, ha hányinger vagy hányás tapasztalható, illetve ha a műtét jellege megköveteli a tartós éhezést. Erről viszont már a sebészek döntenek.
Jár vele fájdalom?
A vénabiztosításon túl az altatás nem jár fájdalommal. A műtétet követően a légútbiztosító eszközök irritációja miatt előfordulhat torokfájás, illetve a műtéti területen sebfájdalom.
Kinél nem végezhető?
Altatás gyakorlatilag mindenkinél végezhető, azonban például a súlyos szív- és érrendszeri, illetve a tüdőbetegségek komolyabb rizikót jelenthetnek. Ezekben az esetekben a beteg, valamint a sebész bevonásával egyénileg mérlegelendő, hogy az altatással, műtéttel járó rizikó vállalható-e a műtéttől várható haszon érdekében.
Az idős életkor önmagában nem akadálya az altatásnak, viszont ilyen esetben a műtét után gyakrabban fordulhat elő átmeneti vagy tartós zavartság, fokozódhat a demencia.
Milyen szövődményei lehetnek?
A mélyaltatás közvetlen veszélyét részben a légútbiztosítás nehezítettsége adhatja. Ennek enyhébb következménye a fogak, a szájnyálkahártya és a hangszalagok sérülése lehet, de nagyon ritkán előfordulhatnak ennél súlyosabb következmények is. Ilyen az átmeneti oxigénhiányos állapot, illetve a miatta kialakuló tartós tudatkárosodás. Legsúlyosabb esetben, sikertelen légútbiztosítás esetén extrém ritkán akár halál is történhet. Természetesen ezek elkerülése érdekében számos lehetőség rendelkezésre áll, amellyel a súlyos, maradandó károsodások száma minimálisra csökkenthető.
Az altatás rizikóját számos alapbetegség emelheti. Ezek közül kiemelendőek a szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek.
Közvetett módon a sebészeti beavatkozással járó komplikációk - közülük különösen a vérzések - is jelenthetnek egyfajta altatási rizikót.
Mint minden gyógyszernél, a műtőben alkalmazott gyógyszerek esetén is jelentkezhet túlzott érzékenység, de az ilyenkor kialakuló reakciók ellátásához a műtőben minden feltétel azonnal adott.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szabó Nóra aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
