A kálium fontos ásványi anyag, amely az ideg- és izomsejtek közötti elektromos impulzusok továbbításában és a szervezet folyadékháztartásában játszik fontos szerepet. Nagy arányban tartalmazzák a teljes kiőrlésű gabonák, illetve a gyümölcsök és zöldségek (avokádó, banán, papaja, paradicsom, bab), de sok kálium van a natúr joghurtban és a halfélékben is. Hiánya többféle gondot is okozhat a szervezetünkben.
Szívritmuszavarokat okozhat
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1-3 éves kor között 500 milligramm, 4-6 éves kor között 1400 milligramm, 7-10 év között 1600 milligramm, 11-14 éveseknél 3100 milligramm, 15 éves kor felett pedig 3500 milligrammos napi káliumbevitelt javasol. Az állandó stressztől szenvedőknek érdemes ennél kicsit többet fogyasztani, illetve a nehéz fizikai munkát végzőknek és az élsportolóknak is javasolt emelni a bevitelt, az izzadással ugyanis nagyobb mértékben távozik a szervezetből ez az ásványi anyag.
Változatos és egészséges táplálkozás mellett ezek a határértékek nagy eséllyel teljesíthetők, azaz a káliumhiány inkább az egyoldalúan étkezők, illetve a fejlődő országokban élők körében okoz jelentősebb problémát. Bizonyos betegségek is állhatnak a háttérben: hányással és hasmenéssel járó gyomor- és bélrendszeri problémák vagy sipoly hatására is káliumhiány léphet fel a szervezetben. Gondot okozhatnak a hosszú ideig tartó hashajtó - vagy vízhajtókúrák is.
Mivel a kálium fontos szerepet tölt be a folyadékegyensúly és a gyomor-bél traktus egyensúlyának fenntartásában, valamint az ideg-izom közötti idegi funkciókban, az ezen a téren jelentkező tünetek mindenképpen jelezhetik a hiányát. Különösen veszélyes lehet a szívizom esetében, mivel itt a káliumhiány szívritmuszavarokat okozhat. Abnormális szívritmust a túl kevés és a túl sok kálium is okozhat a szervezetben, és az eltérés mértéke is változhat a csak EKG-n észrevehető kilengésektől akár a szív megállásáig. Persze ez utóbbi csak extrém esetben, nagyon ritkán fordul elő.
A káliumhiány tünetei
A káliumhiánynak nincsenek specifikus tünetei, több jel is utalhat azonban rá, hogy nem viszünk be eleget ebből az ásványi anyagból. Hiányára utalhat például az állandó fáradtság és bágyadtság, amely annak ellenére is jelentkezik, hogy éjszaka kellő időt fordítunk a pihenésre. Lábgörcs esetén a legtöbb ember magnéziumhiányra gyanakodhat, pedig a nem megfelelő káliumbevitel is okozhat ilyen panaszokat (különösen az aktív sportolók körében, akik izzadással sok vitamint és ásványi anyagot veszítenek). Az említett szívritmuszavarok jele lehet az is, ha látszólag ok nélkül, már kisebb megerőltetés hatására is hevesen kezd verni a szívünk és leizzadunk.
Mivel a kálium egyik funkciója, hogy a nátrium káros hatásait kiegyenlíti, hiányában - a nátrium hatására - megemelkedhet a vérnyomás is. Szintén a nátriumszabályozás felborulása miatt jelentkezhet visszatérő felfúvódás is. A felsorolt tünetek számos más okra is visszavezethetők, de ha tartósan gondot okoznak, mindenképpen javasolt felkeresni a háziorvosunkat!