Víz és levegő nélkül az általunk ismert élet elképzelhetetlen lenne, hogyha azonban ez a két kulcsfontosságú elem szennyezett, annak súlyos következményei lehetnek minden élőlény számára. A levegő szennyezettsége az ipari forradalom óta óriási problémát jelent világszerte, és ugyan az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság és a környezetbarát megoldások tekintetében jelentős fejlődésen mentünk keresztül, a probléma még mindig rengeteg ember egészségét veszélyezteti. Ha azt gondolnánk, hogy csupán a nagyobb városok lakossága szív rossz levegőt, tévedünk: bizonyos falvakban nagyobb a szmog, mint a fővárosban.
Szinte minden szervünket károsítja a légszennyezés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint világszerte körülbelül 7 millió ember idő előtti halálában játszik szerepet a szennyezett levegő – ezek közül 4,2 millió ember életét a kültéri, 3,8 millió emberét pedig a beltéri légszennyezettség rövidíti meg. A szennyezett levegő egy csendes gyilkos, a benne lévő, apró szemcséket ugyanis szabad szemmel nem látjuk és levegővételkor sem érzékeljük. Belélegezve azonban súlyos hatással lehetnek az egészségünkre, károsíthatja az emberi test szinte minden szervét.
A levegőben keringő szállópor-részecskék legnagyobb részben a lakossági fűtés miatt szabadulnak fel, de az autók kipufogójából is nagy arányban kerülnek a levegőbe sok más káros anyaggal együtt. Percenként átlagosan 12-16 alkalommal veszünk levegőt, így naponta nagyjából 16 ezer liternyit lélegzünk be ebből a létfontosságú elemből – illetve a benne lévő, egészségünkre már kimondottan káros anyagokból is. A légszennyező anyagok közül az egészségre legveszélyesebbek az aeroszolok, ezen belül is a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű finom részecskék. Ezek elég aprók ahhoz, hogy eljussanak a léghólyagocskákig, ahonnan nehezen ürülnek ki, és gyulladásokat, légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, illetve növelik az asztma kialakulásának a veszélyét. Szintén a fűtés és a közlekedés hatására kerülnek a levegőbe a nitrogén-oxidok, irritáló hatásuk mellett pedig a tüdőfunkciókat is károsíthatja a belégzésük. A szálló por a szem kötőhártyáját és a légzőszervek nyálkahártyáját is irritálja, és még a legalacsonyabb koncentrációban is káros az egészségünkre.
A gyerekeknél a légszennyezés a fejlődést is befolyásolja. Kutatási eredmények szerint jelentősen nőhet az asztma kialakulásának veszélye, de zavart okozhat az idegrendszer fejlődésében, tanulási nehézséget, viselkedési zavarokat válthat ki. Felnőtteknél pedig a légszennyezés már rövid távon is növelheti a szívbetegségek és a stroke veszélyét, súlyosbítja az asztma és a krónikus hörghurut tüneteit, továbbá a légúti fertőzések kialakulásának kockázatát is növelheti. Várandósság alatt pedig megemeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
A beltéri levegő is veszélyes lehet
Fontos hangsúlyozni, hogy a négy fal között sem vagyunk biztonságban – a járvány kitörése, illetve az otthoni munkavégzés elfogadottabbá válása óta még kiemeltebb témává vált a beltéri légszennyezettség. A kinti levegőminőség a belterek szállópor-koncentrációját is jelentősen befolyásolja, vagyis amíg a kinti levegő egészségtelen, addig a lakásunkban sem lélegezhetünk fel nyugodtan. A szellőztetés során beszálló por és pollenek mellett számos tényező ronthat a benti levegő minőségén: a nem megfelelően kitisztított és karban tartott légkondicionáló segítheti bizonyos mikroorganizmusok szaporodását és szétterjedését, a magas páratartalom pedig megfelelő környezetet biztosít a penészgombák terjedésének is, melyek spórái súlyos tüneteket válthatnak ki.
Mind a kültéri, mind pedig a beltéri légszennyezés leginkább éppen azokat a sérülékeny, legszegényebb társadalmi csoportokat sújtja, amelyek a legkevesebb figyelmet és pénzt tudják fordítani az egészségük megőrzésére. A vizes fa és a lignit mellett sokan a háztartási hulladékot is tűzre vetik, ami miatt a település levegőjébe rengeteg potenciálisan káros anyag kerül. A régi építésű, korszerűtlen szigetelésű házakban, ahol gyakran okoz gondot a beázás is, a falak penészesedése is mindennapos, ami az asztma mellett számos más légzőszervi megbetegedés tüneteit is felerősíti. A Levegő Munkacsoport mérései is igazolják, hogy a fővárosból kimenekülők már a "kellemes vidéki levegőben" sem bízhatnak: az agglomerációs településeken a levegő sok esetben rosszabb, mint Budapest belvárosában. De a távolabb fekvő, kisebb településeken, például Bódvaszilason vagy Sajószentpéteren is a budapestivel csaknem megegyező légszennyezettséget mértek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan tehetjük tisztábbá a levegőt?
A települések levegőjét jelentősen javíthatnák azok a fűtést korszerűsítő beruházások, melyek segíthetnének visszaszorítani a rossz minőségű fűtőanyagok felhasználását. Az avar és a kerti hulladékok elégetése sem ok nélkül tiltott, hiszen ezekkel szintén sokat rontanak a település levegőjén. A beltéri levegő a lakás tisztán tartásával, rendszeres portalanítással és a benti dohányzás elhagyásával is javítható. Lakásban tartott állat esetén még fontosabb, hogy rendszeresen takarítsunk, a kutyák vagy macskák szőréről ugyanis nagyobb mennyiségben kerülhetnek allergének a levegőbe. Figyelni kell a megfelelő páratartalomra is, ami a penészesedés ellen is hatékony lehet.
Ez is érdekelhet
A piacon elérhető több olyan légtisztító is, amelyek a páratartalom kiegyensúlyozása mellett a lakás légterében keringő kórokozókat is képes kiszűrni. Vannak olyan készülékek, amelyek a HEPA standardhoz képest százszor kisebb, 0,003 mikronos részecskék szűrésére is képesek, ami kisebb az általunk ismert összes vírusnál. Ezek a szűrők képesek felfogni mindazokat az aeroszolokat, amelyek légzőszervi megbetegedést okozó vírusokat tartalmazhatnak, de a pollenektől és más szennyező anyagoktól is felszabadítják a lakásunk levegőjét.
