A technika fejlődésével az emberiség egyre tökéletesebben zárható épületeket húz fel. Ezek pedig olyan kihívás elé állítanak minket, mint a beltéri levegő minőségének mesterséges szabályozása. Nemcsak arra kell gondolni, hogy télen fűtéssel, nyáron hűtéssel érjük el az ideális hőmérsékletet, hanem arra is, hogy megfelelő páratartalmat biztosítsunk. Ráadásul ez a két tulajdonság egyáltalán nem választható el egymástól.
Az ideális páratartalom
Szakemberek ezt az értéket 40 és 60 százalék közé teszik. De vajon hányan tudjuk, hogy mennyi a lakásunkban a levegő aktuális páratartalma? Talán csak sejtjük, érezzük, ha túl nedves, vagy esetleg túl száraz a levegő. Pedig ezt pontosan is meghatározhatjuk egy mérőeszköz segítségével. Egy ilyen szerkezet azért is lehet hasznos, mert a páratartalom percről percre változhat. Az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a hőmérséklet. A melegebb levegő ugyanis több párát vesz fel, a hideg pedig értelemszerűen kevesebbet. Ez azt is jelenti, hogy ugyanannyi pára alacsonyabb értéket fog eredményezni akkor, ha felvesszük a fűtést és néhány fokkal magasabbra kúszik a beltéri hőmérő higanyszála. Logikus módon egy hűvösebb szobában ugyanannyi pára mellett is magasabb értéket fog mutatni a berendezés. Ezért használják a hozzáértők a relatív páratartalom fogalmát.
Mi történik, ha túl magas a páratartalom?
Talán nem is gondolnánk, de egy átlagos család páratermelése napi tíz litert is elérhet. Csupán azzal, hogy lélegzünk, főzünk, teregetünk, fürdünk, párásítjuk a lakásunkban a levegőt. Ezen pedig nem segítenek az olyan új típusú nyílászárók, amelyek gyakorlatilag megakadályozzák, hogy az apró réseken minimális légcsere is történjen. Ezért is hangsúlyozzák a szakemberek a szellőztetés fontosságát. Amennyiben a zárt helyiségekben 60 százaléknál magasabb a relatív páratartalom, a nedvesség a hideg falak mentén, hűvösebb sarkokban lecsapódik, így a bútorok, ágyak, szekrények mögött elfordulhat penészedés. Ráadásul ez a poratkáknak is kedvező környezet a szaporodáshoz, így többféle egészségügyi kockázat is felmerülhet. A bőrünkön kiütések jelenhetnek meg, bedugulhat az orrunk, fáradtan, kimerülten ébredhetünk, előjöhet az allergiánk, vagy az asztmánk.
Mi történik, ha túl alacsony a páratartalom?
Amennyiben túlzottan felfűtjük a lakást, a meleg miatt csökken, sőt, akár 30 százalék alá is süllyedhet a relatív páratartalom. Gyakorlatilag túl száraznak érezzük a levegőt, ami irritálja a nyálkahártyát, légúti tüneteket, köhögést, torokfájást, orrvérzést okozhat, kiszáradhat a szemünk, a bőrünk, ekcémásak lehetünk, és állandó szomjúságot is érezhetünk. Ráadásul a kórokozók is könnyebben támadnak a kiszáradt nyálkahártyán keresztül, amelynek legyengül a védekezőképessége.
Hogyan befolyásolhatjuk a levegő páratartalmát?
Gyakori szellőztetéssel csökkenthetjük a páratartalmat. Szakemberek azt is ajánlják, hogy érdemes a nyílászárókba kis szellőzőket építeni. Ezen kívül páramentesítő gépek is kaphatók már nagy választékban, tény, hogy a karbantartásukra oda kell figyelni. A páratartalom növelése talán egyszerűbbnek tűnik: már a teregetés is egyfajta megoldást jelent. De a fűtőtestekre helyezett párologtatók, radiátorokra függeszthető vizes edények, esetleg nedves textilek is sokat segíthetnek. Ha a vizet tengeri sóval keverjük össze, élvezhetjük a fertőtlenítő hatását is. Ha pedig finom illatot szeretnénk érezni, illóolajat is önthetünk bele.
Használhatunk itt is különböző gépeket: többfajta párásító berendezés közül válogathatunk. A hideg párásítók például úgy működnek, hogy a szoba levegőjét felveszik, vízzel ütköztetik, majd visszafújják az adott helyiségbe. Ennek modernebb változata az úgynevezett ultrahangos hideg párásító, amelyik nem párás levegőt, hanem mikroszkopikus szemcsékre bontott vizet juttat a térbe. Léteznek aeroszolos párásítók is. Ezek komoly előnye, hogy porlasztás közben a permetre nem tapadhatnak rá a baktériumok.