Még a legtökéletesebben tisztán tartott lakásokban is elkerülhetetlen, hogy az alábbiak közül ne forduljon elő valamelyik láthatatlan lakó jelenléte. Sőt, mondhatni normális, hogy ezek az apró lények jelen vannak, hiszen életvitelünkből adódóan megteremtjük számukra a tökéletes közeget, ahol megtelepedhetnek és elszaporodhatnak. Nem érdemes azonban mindezt egy vállrándítással elintézni, komoly betegséget is okozhatnak, ha nem figyelünk rájuk.
Tüsszögés, orrfolyás, piros pöttyök
Talán mind közül a legismertebb allergén a lakásban a poratka , ami ellen kedvelt élőhelyeik gyakori tisztításával tudunk a leghatékonyabban védekezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bútorokon, padlón látható por gyakori törlésével meg is oldjuk a problémát.
A poratka porszerű ürüléke ugyanis a szőnyegeken, plüssjátékokon, díszpárnákon, s még inkább a kanapé huzatján, valamint az ágyunkon, ágyneműnkön található meg. Leginkább azért itt, mert az atkák számos fajtájából a poratka néven ismert főképp elhalt emberi hámsejtekkel táplálkozik. Érdemes tehát ezek rendszeres és alapos tisztítására, mosására nagy figyelmet fordítani, főképp akkor, ha a családban valaki máris küzd allergiás tünetekkel.
Sokszor eszünkbe sem jut, de a tüsszögést, orrfolyást, vagy épp a zavaró köhécselést, a szem pirosságát mind-mind okozhatják ezek az alig 1 milliméteres állatkák, amiknek a porszerű ürülékét egyes porszívók - ha nincs megfelelő szűrőjük - csak még jobban felkavarják, tovább rontva a jellegzetes allergiás tüneteket .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha pedig az ágyneműnket nem mossuk heti rendszerességgel, akkor azon se csodálkozzunk, ha a bőrünkön apró piros foltok, ekcémás tünetek jelennek meg, ezek hátterében is hívatlan vendégeink állhatnak. Sokan nem is gondolnák, hogy ezeknek az élősködőnek a szaporodását nemcsak az elhullott hámsejtek - mint tápanyag - mennyisége befolyásolja, de a lakás páratartalma is.
A 23-26 fok közötti hőmérséklet és a legalább 55 százalékos páratartalom számukra az ideális, ami főképp azért rossz hír, mert számunkra is igen kellemes ez a környezet. Nem érdemes azonban a párátlanítást túlzásba vinni, mert a túl száraz levegő éppúgy irritálhatja a légutakat és szemeket, mint a poratka ürüléke.
Gombariadó
Ha már pára, akkor következzen a másik nagy ősellenség: a penész . A penészgomba valójában egy gyűjtőnév, ami több ezernyi fajt jelöl, melyek között vannak olyanok is, amiket direkt tenyésztünk, sőt akár fogyasztunk is, gondoljunk csak a sajtokra vagy szalámikra. A legtöbbel azonban akkor találkozunk amikor ételeinken, használati tárgyainkon vagy lakásunk falán jelennek meg fekete, szürke, zöld foltok formájában.
Talán kevesen tudják, de a bolyhosságukat jelentő spóratartók által kibocsátott spórák alkotják a lakásban lévő por egy részét, keveredve a poratka ürülékével, az elhalt emberi hámszövetdarabkákkal és egyéb szennyeződésekkel. Így ne lepődjünk meg, hogy ha elszaporodik a lakásban a penész, akkor az így a levegőbe kerülő spórák a pollenekhez vagy poratkák ürülékéhez hasonlóan allergiás reakciót válthatnak ki belőlünk.
Kaparó torok, krónikus köhögés, orr- és torokviszketés, orrdugulás vagy épp orrfolyás - csak, hogy néhányat említsünk a tipikus panaszok közül. Vannak azonban kevésbé ismert tünetek is, mint a fejfájás, a fáradékonyság vagy a migrén. De akadnak még ennél is súlyosabb esetek. Jellemzően az immunhiányos vagy legyengült, beteg embereknél a gombák képesek a testben tovább szaporodni, s így az arc- és orrüregben, tüdőben, de akár az agyhártyában is gombás gócok alakulnak ki, súlyos, életveszélyes gyulladásokat okozva ezzel.
Az élelmiszereken megtelepedő penészgombák egy része képes toxinokat (aflatoxin, ochratoxin, fumonizin, trichotecén, citrinin, patulin) termelni, melyek megmérgezhetik az ételt, s ezáltal gyomorrontásos, súlyos esetben mérgezéses tüneteket, vagy halált okozhatnak.
Hogyan védekezzünk? Először is érdemes feltérképezni azokat a helyeket, ahol megtelepedhet a penész, gyakran takarítani azokat, odafigyelni a szárazon tartásukra, s lehetőleg természetes szerek segítségével (például ecet ) megelőzni a gombák megtelepedését.
Az élelmiszereket mindig megfelelő helyen, hőmérsékleten, s az előírások szerint kell tárolni, és akkor sem szabad elfogyasztani, ha csak egy icipici felületén van folt, mert a felszín alatt lehet, hogy már jelentős mennyiségű toxin szennyezte a látszólag még ehető részeket is.
Csípnek minket
Pókok, szúnyogok, poloskák, csótányok , hangyák - hadd ne soroljuk, hányféle rovar jelenhet meg a lakásunkban, s okozhat kellemetlen panaszokat. A "könnyebb" eset az, ha megtaláljuk a bűnöst, aki "megharapott", hiszen akkor tudhatjuk, hogy milyen csípéssel is van dolgunk. De mi a helyzet olyankor, ha csak a piros folt mutatja, egy vérszívó látogatott meg minket álmunkban?
Érdemes először is alapos takarítást végezni annak reményében, hogy rátalálunk a kis gazfickó(k)ra. Ha azonban még így sem találnánk meg a vétkest, akkor mindenképp figyeljük a csípést , hogy hogyan változik a nap folyamán. Ha forróvá válik, tenyérnyinél nagyobbra duzzad a környéke, vagy hólyagok jelennek meg rajta, esetleg az egész testünket borítják csípések, vagy csak olyan helyen van, hogy például egy ízületet akadályoz a mozgásban, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.
A viszketés azonban csak az egyik jellemző tünet, melyet az élősködő harapása nyomán a nyálában lévő szövetkárosító enzimek működésbe lépése okoz. Ugyanígy légúti allergiás tüneteket, ritkábban asztmás rohamot is kiválthat például a csótányok nyálával vagy ürülékével való érintkezés. Ráadásul nem mindig könnyű felfedezni az okot, hiszen a főképp éjszaka aktív állatok a tiszta lakásokban is képesek megjelenni és elszaporodni, s az általuk okozott allergiás tünetek megjelenésekor a legtöbben inkább a poratkára gondolnak, s az ellen tesznek lépéseket.
