Kókuszolaj: mégsem csodaszer?

Mégsem csodaszer a kókuszolaj?

Manapság egyre inkább terjednek a kókuszolaj széles körű egészségvédő , gyógyító hatásairól szóló írások, beszámolók. A legtöbb azonban a tudományos bizonyítékok hiányában nem megalapozott állításokat tartalmaz. Az alábbiakban a leggyakoribb kijelentésekről rántjuk le a leplet az International Food Information Council Foundation (IFIC) gyűjteménye alapján.

A kókuszolaj vagy kókuszzsír úgynevezett MCT-zsírsavakat tartalmaz. Az MCT a medium/middle chain triglyceride, vagyis a közepes (lánc)hosszúságú triglicerid szóból ered. Az MCT zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra: közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein (és nem a nyirokkeringésen keresztül) a májkapuér-rendszerbe. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk azonban toxikus lenne a májra nézve.

Bőrszépítő kókuszolaj Kívül és belül egyaránt hatásos ez a kellemes, semleges ízű és illatú növényi zsír. A kókuszolajat már évezredek óta használják, hazánkban is egyre többen használják. Hogyan szépülhetünk vele? A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipázhiánya, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz és a szervezet általi felvételükhöz nem kell epesav az említett felszívódási mechanizmus miatt. Ebből ered a későbbiekben tárgyalt alkalmazási lehetőségük is.

A vegetáriánus étrendben gyakran helyettesítik kókuszolajjal az állati eredetű zsiradékokat és a vajat. Az élelmezési célok mellett a kozmetikai iparban is elterjedt az alkalmazása, bár akár a natúr terméket is felhasználhatjuk testápolóként, szemránckrémként, sminklemosóként, ajakápolóként, bútorápolóként, szinte csak a fantáziánk szab határt az alkalmazásának.

A kókuszolaj egészségügyi hatásai

Szív-ér rendszerre kifejtett hatás

A kókuszolaj telített zsírsavtartalma magas. Kutatások azt mutatták, hogy a telítetlen zsírsav-tartalmú étrendekkel összehasonlítva a kókuszolajat fogyasztók körében nőtt az összes és az LDL-koleszterin szintje, de közben a HDL-koleszteriné is. Kedvezőbb hatás volt megfigyelhető az összes, LDL-, HDL-koleszterint tekintve, amennyiben a kókuszolajat részben vagy teljes egészében telítetlen zsírsav-forrásokkal helyettesítették.

Daganatos betegségekre vonatkozó hatás

Néhány tanulmány azt találta, hogy a csekély zsírtartalmú (low fat) étrend a daganat kialakulásában játszik védő szerepet, a már kialakult tumormasszára azonban nincs hatással.

Egy emlőrákos betegekkel végzett vizsgálatban a kókuszolajat kapó csoportban jobb életminőségi mutatókat találtak a kontroll csoporthoz képest, ami kedvező eredménynek tekinthető, azonban nem kizárható, hogy a placebo hatás is közrejátszott az elérésében.

Testtömegre, testösszetételre kifejtett hatás

Csak kevés olyan humánvizsgálat született, amely a kókuszolaj és a testzsírcsökkenés közötti kapcsolatot elemezte. Egy kis létszámú pilot vizsgálat azt mutatta, hogy a szűz kókuszolajat fogyasztó férfiak esetében jelentős csökkenés következett be a derékkörfogatban hat hét után. A kutatás eredményét árnyalja az a kép, hogy igen kis létszámmal folytatták le, kontroll csoport nélkül.

Egy randomizált, kettős, vak klinikai kutatásban a kókuszolajjal, illetve a szójababolajjal való kiegészítés hatását vizsgálták elhízott nők körében csökkentett energiatartalmú étrend követése, valamint napi 50 perc séta mellett. A két csoport között nem találtak különbséget a testtömegben, ellenben a kókuszolajat fogyasztó csoportban a derékkörfogat jelentős mértékben csökkent. Tekintve, hogy ez a vizsgálat is kis létszámmal zajlott, nem elégséges a hosszú távú következtetések megfogalmazására. További kutatások szükségesek a testösszetételre kifejtett lehetséges hatások tanulmányozása céljából.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Diétás Termékekkel, Táplálkozással és Allergiákkal Foglalkozó Tudományos Testülete (Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies) figyelembe vette, hogy az emberekkel folytatott, intervenciós vizsgálatok eredményei nem következetesek az MCT zsírok és a testtömeg-csökkenés vonatkozásában, valamint a bizonyítékok, amelyek az MCT zsírok testtömeg-csökkenésben betöltött mechanizmusát hivatottak magyarázni, gyengék és nem meggyőzők, ok-okozati kapcsolat nem volt kimutatható.

Emésztőrendszerre kifejtett hatás

A kókuszolajban található MCT (a zsírsavláncot felépítő zsírsavak 6-10 szénatomot tartalmaznak) zsírsavak előnye, hogy a máj által termelt - a zsírok emésztését segítő - epe, valamint a hasnyálmirigy által termelt és a zsírok lebontásában részt vevő lipáz enzim hiánya esetén is átjutnak a bélnyálkahártya sejtjein. Ennek köszönhetően zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok (például hasnyálmirigy-gyulladás , epekő, gyulladásos bélbetegségek) esetén jól alkalmazható.

Az MCT zsírsavak révén a kókuszolaj zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek (májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek: colitis ulcerosa , Crohn-betegség) diétás kezelésében alkalmazható, illetve roborálás céljából javasolható a felhasználása, valamint akkor, ha az emésztőrendszer érintettsége révén könnyen emészthető zsiradékforrás adása válik szükségessé az alultápláltság megelőzésére többek között hipertireózis, cöliákia , hiperacid krónikus gasztritisz, peptikus fekély, rövidbél szindróma, poliszisztémás autoimmun kórképek (például reumás ízületi gyulladás), Dumping-szindróma, csökkent epesavmennyiséggel járó állapot, ill. mukoviszcidózis esetén.

A kókuszolaj kizárólagos zsiradékforrásként történő alkalmazása nem javasolt, inkább az étrendben felhasznált zsiradékok változatosabbá tételére alkalmas.

A kókuszolaj egyéb hatásai

Nincs olyan kutatás, amely közvetlenül értékeli a kókuszolaj hatásait az Alzheimer-kórt , a cukorbetegséget, vagy a pajzsmirigy működését illetően. Habár az interneten elérhető olyan tanulmány említése, amely az étrend kókuszolajjal való kiegészítése és a HIV-vel fertőzött/AIDS-ben szenvedő emberek jobb tápláltsági állapotát említi, ilyen kutatást nem közöltek a hivatalos, lektorált szakirodalmi adatbázisokban.

A híresztelésekkel ellentétben a kókuszolaj nem csodaszer

A különböző betegségek, úgy, mint a HIV/AIDS, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség , a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, vagy éppen kezelésében betöltött szerepe a kutatások tükrében nem lelt visszaigazolásra, jelenleg nincs kellő megalapozottsága. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre. Megbízható kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a kókuszolaj fogyasztásának felsorolt lehetséges jótékony hatásai kellően alátámasztottak lehessenek.

További vizsgálatok segíthetnek tisztázni a HDL-koleszterinszintre, valamint a derékkörfogat csökkentésére kifejtett lehetséges kedvező hatását is. A sok bizonytalansági tényező mellett ugyanakkor elmondható, hogy a kókuszolaj az egészséges , kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, például a vaj és az állati eredetű sütőzsiradékok kiváltására. De mint minden egyéb zsiradékforrást, ezt is mértékletes mennyiségben javasolt fogyasztani, nagyobb arányban nem ajánlott, hogy más növényi olajokat helyettesítsünk vele.

Bizonyos esetekben, a zsírfelszívódási, -emésztési zavarban szenvedők számára megfelelő alternatívát és könnyen emészthető zsiradékforrást jelenthet az alultápláltság elkerülésében és a megfelelő tápláltsági állapot megőrzésében.

Mire ne használjuk a kókuszolajat? Mostanában a kókuszolajat valóságos csodaszerként tartják számon, amivel nem csak főzni lehet egészségesen, de külsőleg használva is ezerféle módon bevethető . A New York Times felmérése szerint azonban a tengerentúli dietetikusok mindössze 37 százaléka ért egyet azzal, hogy valóban egészséges, és azt javasolják, kétszer is gondoljuk meg, mielőtt bizonyos dolgokra használnánk .