A legújabb számában megjelent kutatás során a 2007-es adatok elemzésével vizsgálták 22 ország tejfogyasztását. Kiderült, hogy Svédországban a legmagasabb a tejfogyasztás aránya (évente fejenként 340 kilogramm), és itt a legmagasabb a Nobel-díjasok aránya is (10 millió főre 33 Nobel díjas jut). A második helyen Svájc áll, ahol évente fejenként 300 kilogramm tejet fogyasztanak, és 10 millió főre 32 Nobel-díjas jut. A tej- és tejtermékfogyasztás listáján Kína áll az utolsó helyen (évente fejenként 25 kilogramm), és itt a legalacsonyabb a Nobel-díjasok aránya is.
A szerzők szerint az eredmények alapján az is feltételezhető, hogy miután egy ország tejfogyasztása eléri a fejenként körülbelül 350 kilogramm mennyiséget évente, a Nobel-díjasok aránya már nem emelkedik tovább. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy bár valóban kimutattak kapcsolatot az országok tejfogyasztása és Nobel-díjasainak létszáma között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A nagyobb mennyiségű tej fogyasztása egy adott ország fejlettebb közoktatási rendszerét is jelezheti, de mivel a tej D-vitaminban gazdag, az is elképzelhető, hogy javítja az agy teljesítményét.
A kutatás előzményét egy a New England Journal of Medicine szaklapban tavaly megjelent kutatás jelenti, amely összefüggést mutatott ki az egyes országok csokoládéfogyasztása és Nobel-díjasaik száma között. E tanulmány szerzői azt állították, hogy a csokoládé flavonoid tartalma fokozhatja az agy teljesítményét.
Az új kutatás készítői, a Gloucesteri Királyi Kórház munkatársai Dr. Sarah Linthwaite vezetésével azt a következtetést vonták le az eredményekből, hogy a Nobel-díj esélyének növelése érdekében a csokoládé mellett valószínűleg a tejfogyasztást is érdemes növelni. E kettőt pedig legjobban forró csokoládé formájában lehet egyesíteni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A magyarok és a tej
Magyarországon 2010-ben egy ember átlagosan 67,5 liter tejet fogyasztott . Ez napi 1,8 deciliternek felel meg, ami valamivel magasabb ugyan az Unió átlagánál, de kevesebb mint a fele a szakértők által javasolt, napi félliteres mennyiségnek.
