A környezetben fellelhető "mikrogumi" 97 százalékáért az autóforgalom tehető felelőssé - derült ki egy nemrégiben megjelent svájci tanulmányból, írja a Qubit . Cikkükben a mikroműanyag-szennyezés mellett mindinkább ismertté váló mikrogumi-szennyezés témáját járták körül. Az idézett tanulmány egyik szerzője, Bernd Nowack anyagkutató arra is rámutatott, hogy a "hétköznapi szennyezésnél" is sokrétűbb hatása lehet az abroncsoknak, amik valójában csak félig készülnek gumiból. A másik részt különböző adalékanyagok alkotják, amik ráadásul nem a műanyagokhoz használt típusok, így valójában még nem is tudjuk pontosan, hogy milyen környezeti károkat okoz(hat)nak.
A vízbe és a talajba is jutott
Mint kiderült, az utak közvetlen, ötméteres sávban lévő környezete a legszennyezettebb, ám a gumirészecskék 22 százaléka viszont a felszíni vizekig is eljut, s hiába minden út- és víztisztítás, a mikrogumi 4 százaléka így is utat talál a talajba. Nowack úgy fogalmazott, az ugyan közismert, hogy a gumi kopik, de az emberek nemigen gondolnak bele, hogy hová is lesz a gumi. Csak Svájcban becsléseik szerint a vizsgált 1988-2018 közötti időszakban 200 ezer tonnányi gumi került a környezetbe. Ebből könnyen levonhatjuk, hogy globálisan több millió, de az is lehet, hogy milliárd tonnányi mikrogumi-szennyeződés terheli a Földet.
Káros-e az egészségre?
Belegondolva, hogy az utak mentén, sokszor azok ötméteres körzetében is mennyien élnek, adódik a kérdés, milyen hatással van mindez az ember szervezetére ? Christoph Hüglin, a svájci EMPA légszennyezésügyi laborjának munkatársa ennek kapcsán arról beszélt, hogy bár belélegezzük, de komolyabb egészségügyi problémát nem okoz. Mindez sajnos nem mondható el azonban például az óceánokról . Egy 2014-es vizsgálat szerint a mikroműanyag-szennyezés mintegy fele az autógumikból származik a világ tengereiben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor azt még mindenképp érdemes megemlíteni, hogy ha nem gondoskodunk a lecserélt abroncsok megfelelő újrahasznosításáról, és netán égetéssel szabadul meg tőlük valaki, akkor ezáltal többek között cinkkel és klórral terheljük a környezetet. Arra, hogy mi a megoldás, még keresik a választ a kutatók, és természetesen a gyártók is, hiszen a nyomás nyilván rájuk helyeződik. Az egyik nagy cég tavaly be is jelentette, hogy már dolgoznak egy környezetbarát abroncson, ami nemcsak újrahasznosított anyagokat, de még mohát is tartalmaz majd.
Legjobban: