A legelő állatok - mint a lovak vagy a bivaly - át tudják alakítani a körülöttük lévő tájat - például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat. Amikor ezt a folyamatot hasznosítják az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítására, azt újravadonosításnak nevezik. A folyamat viszont felhasználható egy ökoszisztéma mássá alakítására is, amikor egy kívánatosabb állapotot akarnak létrehozni. Ezt nevezik megafaunális ökoszisztéma tájalakításnak - ismertették a szakértők.
Visszahozhatják a mamutszteppéket
A füves ökoszisztéma - az úgynevezett mamutsztyeppe - a pleisztocén földtörténeti korban létezett, azonban eltűnt, amikor a nagy növényevők - köztük a gyapjas mamutok - kihaltak. Napjainkban viszont a lovak és a bivalyok lehetnének a "tájépítészek", akik átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősök növelnék a földet érő, visszaverődő napsugárzás mennyiségét.
Ez miért jó?
A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Ezek a változások együttesen hűtik az észak-sarki térség földjeit és késleltetik az örökfagy - permafroszt - olvadását .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az Északi-Sark már most is változik , ráadásul gyorsan. A semmittevés azt jelenti, hogy teret adunk a gyors, visszafordíthatatlan változásoknak. Bár az északi-sarki ökotájépítés tudományát még nem igazán tesztelték, benne van a lehetőség a dolgok jelentős megváltoztatására, komolyan fontolóra kell venni a cselekvést a térség érdekében" - mondta Marc Macias-Fauria, a tanulmány vezetőszerzője.
