A kivándorlóknál is többen vannak a pályaelhagyók
Az Egészségügy 5 dimenzióban konferencián több meghívott szakember is kiemelte, amíg a külföldre távozó orvosok és szakdolgozók számáról pontos adatok állnak rendelkezésre, addig a belső migráció mértékéről nincs mérés, márpedig ma már ez jelenti az igazi problémát - írja cikkében a 24.hu .
Dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke viszont mutatott egy beszédes adatot a konferencián: amíg az egészségügyi dolgozók 12 százaléka megy külföldre, a Magyarországon maradó, de az egészségügyi pályát elhagyók aránya 16 százalék.
A belső migráció összetett probléma
Egyrészt azt jelenti, hogy az állami ellátórendszerből egyre többen váltanak a magánegészségügyre, másrészt azt is jelenti, hogy az orvosok, szakdolgozók kiszállnak az egészségügyből, és teljesen más területen (például a kereskedelemben vagy az államigazgatásban) keresnek és találnak maguknak állást. A kórházszövetség elnöke szerint amíg nem változik a magyar egészségügyre jellemző feudális gyakorlat, addig az elvándorlás sem fog jelentős mértékben csökkenni.
Mindegy, hogy egy másik ország vagy egy másik szakma miatt fordítanak hátat a magyar egészségügynek, a hiányszakmák listája a humánerőforrás-hiány miatt folyamatosan bővül. Az elnök szerint legdrámaibb a helyzet az érsebészek, a gyermekpszichiáterek, fül-orr gégészek körében van, de aneszteziológusból sincs elég Magyarországon. Ahogy hiányszakmának számít az igazságügyi orvostan, az infektológia és nefrológia is, de nem állnak jól a ortopéd-traumatológusok, a sürgősségi orvosok, a patológusok és a pszichiáterek sem.