Szív-érrendszeri megbetegedések, rosszindulatú daganatos kórképek, cukorbetegség és demencia - mint azt a WebMD részletes riportja írja, minden évben dollármilliárdokat fordít a kutatótársadalom arra, hogy ellenszert találjon az emberiséget sújtó legveszélyesebb egészségügyi csapásokra. Csakhogy a végső prognózist akkor sem tudná megváltoztatni, ha sikerülne mindezekre egyszeriben gyógymódot találni: halálunk a kor előrehaladtával előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezik. Lehetséges-e azonban, hogy ezt a problémát is kiküszöböljük? Egyes tudósok szerint igen. Ők azok, akik a kutatásokra fordított pénzösszegek egy részéből azt igyekszenek elérni, hogy megfordítsák molekuláris biológiai óránkat. Ezek a kutatók más szemszögből közelítik meg a kérdést, ugyanis nemcsak az emberek halálához vezető betegségeket szeretnék leküzdeni, hanem magát a halált is megelőznék.
Megfejtenék a halhatatlanság titkát
Amióta egy 2008-as televíziós interjúban elhangzott, bejárta a világot Aubrey de Grey orvosbiológiai kutató, gerontológus kijelentése, miszerint az első ember, aki ezer évig fog élni, valószínűleg már meg is született, és köztünk él. A szakember hisz abban, hogy nincs felső korlátja az emberi élettartamnak, csupán az a kérdés, milyen gyógyszereket tudunk kifejleszteni a jövőben. "Lényegében arról van szó, hogy nincs limit arra vonatkozóan, meddig tarthatjuk egészségesen az embereket" - fogalmazott a WebMD-nek nyilatkozva de Grey, az öregedés megfékezésére irányuló kutatásokat támogató SENS Kutatási Alapítvány tudományos vezetője és társalapítója.
Felvetése elméletileg nem is annyira elrugaszkodott a valóságtól. Tudósok egy ideje már vizsgálják a halhatatlan medúzát (Turritopsis dohrnii), amely arról híres, hogy képes kicselezni a halált. Amennyiben veszélyben érzi magát, vagy éhezés fenyegeti, úgy teljesen kifejlődött állapotból is képes polippá, egyedfejlődése korai stádiumába visszaalakulni. Egyszerűbben mondva, ez a hidraállat szükség esetén képes megfiatalodni, ennél fogva csak a ragadozók és betegségek szabhatnak határt annak, meddig él. A vízfelszín alatt akadnak további bizonyítékok is az örök élet lehetőségére. Egyes tengeri kagylók például több mint 500 évig is élhetnek, míg a homárok szervezetében látszólag végtelen utánpótlással bír egy fiatalító enzim. Emiatt némely tudós nem tartja kizártnak, hogy ezek a rákfélék ideális körülmények között akár örökké is élhetnek.
Ugyancsak kiemelkedő kutatási terület az úgynevezett szuperöregedés. Ez esetben olyan emberekről van szó, akik nemcsak különlegesen hosszú életkort érnek el, hanem közben egészségesek is maradnak, elkerülve azokat a gyakori krónikus betegségeket, amelyek az időseknél jellemzően előfordulnak. Mindezt akár annak dacára, hogy ők is folytatnak ugyanolyan káros szokásokat, mint bárki más. "Az elméjük még 80 éves koruk múltával is teljesen ép. Ez az, ami kifejezetten szokatlan" - hívta fel a figyelmet Jay Olshansky, az Illinois-i Egyetem epidemiológus és biostatisztikus professzora. Hozzátette, ezen felül a szuperöregedők szervezetének többi része is jobb állapotban van, mint az átlagos 80 éveseké.
Felmérések szerint a 95-112 éves kort megélő emberek körében akár 24 évvel később alakulnak ki az átlagosnál olyan betegségek, mint a rák, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás vagy stroke. Amennyiben sikerül megfejteni a jelenség mögött meghúzódó okokat, úgy megnyílhatna az út olyan célzott génterápiák előtt, amelyek a szuperöregedők DNS-ét utánozzák le. "Valószínűleg a genomjukban rejlik a titok nyitja" - vélekedett Olshansky.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Összességében az öregedés kezelése kifizetődőbb lehet, mint az egyes betegségek kezelése külön-külön. Ennek oka, hogy még ha sikerül is elkerülni egy betegséget, az öregedés elől végső soron nincs menekvés. "A hosszú élettartam az egészség mellékhatása. Ha egészségesen tudjuk tartani az embereket, akkor annak veszélye is csökken, hogy meghaljanak" - summázott de Grey.
Az öregedés egy megelőzhető állapot
Michael Cantor egy connecticuti ügyvéd. Hat évvel ezelőtt az akkor 62 éves férfi számára orvosa metformin hatóanyagú gyógyszert írt fel prediabétesze kezelése céljából. Végül sikerült is kontrollálni az anyagcserezavart, Cantor ugyanakkor arra kérte kezelőorvosát, hogy hadd folytassa a gyógyszeres kúrát, mert több olyan tanulmányról is hallott, amelyek a metformin öregedés elleni hatását vizsgálták. Egy évvel később már Cantor felesége, Shari, West Hartford polgármestere is elkezdte szedni a szert ugyanebből az elhatározásból. "Több cikket is olvastam a témában, és ez meggyőzött. Tekintve, hogy milyen sokan szedik immár évtizedek óta ezt a gyógyszert világszerte, úgy érzem, nincs mit vesztenem" - árulta el Michael Cantor. A házaspár nem állítja, hogy a pirulák bármilyen változást is előidéztek volna abban, ahogy kinéznek és érzik magukat. Mindazonáltal nem is azért szedik a metformint, hogy már meglévő panaszaikat kezeljék, hanem azért, hogy megelőzzék a jövőbeli egészségügyi problémákat.
Meglehet, reményeik hamarosan megerősítést nyernek tudományos oldalról. Nir Barzilai, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) az öregedés biológiájának alapjaival foglalkozó központjainak igazgatója maga vezet egy kutatást, ami igazolhatja, hogy az öregedés egy megelőzhető egészségügyi állapot. A TAME (Targeting Aging with Metformin, az Öregedés Megcélzása Metforminnal) elnevezésű tanulmány célja, hogy demonstrálja: a metformin olcsó és széles körben elérhető hatóanyagként hatásos öregedés elleni elixír lehet. A TAME jelenleg a klinikai kísérletek harmadik, előrehaladott fázisában jár. Jellemzően ez az utolsó lépés minden orvosi terápia előtt, mielőtt a fejlesztők kérelmeznék az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) jóváhagyását.
Mindenesetre korábbi tanulmányok összefüggést mutattak ki azt illetően, hogy a metforminnal kezelt 2-es típusú cukorbetegek körében alacsonyabb a bármilyen okból fellépő korai elhalálozás kockázata, mint azoknál a diabéteszes pácienseknél, akiket máshogyan kezelnek. Szintén születtek arra vonatkozó kutatási eredmények, miszerint a metformin hatásos lehet az életkorhoz köthető betegségek kialakulásának visszaszorításában, beleértve szívbetegségeket, a demenciát és Alzheimer-kórt egyaránt. Ugyancsak csökkenthető egyes daganatos megbetegedések kialakulásának veszélyét, illetve javíthatja a túlélési esélyeket rákbetegeknél. Mi több, a koronavírus-pandémia kezdete óta születtek megfigyelések arra utalva is, hogy a metforminnal kezelt fertőzöttek kisebb arányban kerülnek kórházba, valamint ritkábban halnak bele a COVID-19 szövődményeibe.
Természetesen ezeket az eredményeket érdemes a helyükön kezelni. Egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki említett hatásait a metformin. Ezzel együtt Barzilai szerint megfontolandó lehet a hatóanyag szélesebb körű alkalmazása az emberek élethosszának kitolása és jó életminőségének megőrzése céljából, amennyiben a kutatás eredményei a remélt irányban alakulnak. "Ez az, amit mindannyian szeretnénk. Minden egyes plusz életév, amit lendületesen, életerősen tölthetünk el, nagyszerű ajándék lenne" - szögezte le a kutató.
Hosszú vagy egészséges élet?
Egyes kutatók szerint nem elég a hosszú élet, hanem csak az egészségben töltött életéveket érdemes növelni. Természetesen az egészséges életmód is éveket adhat hozzá a legtöbb ember életéhez, javulást előidézve a sejtszintű öregedés terén. E tekintetben a dohányzás elhagyásától vagy teljes kerülésétől, hetente legalább öt és fél óra fizikai aktivitástól, valamint az egészséges testsúly fenntartásától várhatjuk a legpozitívabb hatást. Ugyanakkor talán gyógyszerekkel is el lehet érni hasonlót, amennyiben azok elejét veszik az öregedés olyan általános jeleinek, mint a megrövidült telomerek, gyulladás, oxidatív stressz és lassuló sejtanyagcsere. Barzilai szerint ráadásul nem szükséges a javulás érdekében, hogy az adott gyógyszer mindezekre együttesen hasson. "Ha ezek közül csak egyet célzunk meg, már az is előnyösen fog hatni a többire is" - fogalmazott.
Az elöregedést orvosi kifejezéssel szeneszcenciának nevezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a DNS károsodása miatt a sejtek működése romlik, végül pedig nem szaporodnak tovább, de nem is pusztulnak el. Ennek komoly következményei lehetnek a szervezet egészére nézve. A génekben nagyobb veszéllyel alakulnak ki mutációk, ami kaput nyithat a rosszindulatú, rákos elváltozások előtt is. A sejtek energiatermeléséért felelős mitokondriumok is egyre kevésbé tudják ellátni funkciójukat, ami a sejtek károsodásához és krónikus gyulladáshoz vezet, ennél fogva olyan betegségek táptalaja lehet, mint a cukorbetegség, arthritisz, fekélyes vastagbélgyulladás és számos más kórkép.
Az öregedés egyik legbiztosabb tünete a szeneszcens sejtek számának felgyűlése. A károsodott sejtek inaktiválódnak, megvédve ezáltal a szervezetet a veszélyes, kontrollálatlan sejtosztódástól. De ahogy egyetlen rohadt alma tönkre tud tenni egy egész tál gyümölcsöt, ezek a sejtek is úgy rombolják a környezetükben lévő sejtek működését, miközben gyulladáskeltő fehérjéket is kibocsátanak. A test folyamatosan végzi ezen alvó sejtek eltávolítását, minél inkább gyengül azonban az immunrendszer a kor előrehaladtával, annál inkább lassul a takarítási folyamat. Akadnak szakértők, akik szerint éppen a felhalmozódott szeneszcens sejtek kipucolása lehet az öregedés gátja. De Grey pedig úgy véli, mindez elérhető gyógyszeres úton. "Egy ilyen terápia alkalmas lenne arra, hogy kijavítsa a sejtszintű sérüléseket. Tulajdonképpen a biológiai óra visszaállításával vagy visszafordításával küszöbölné ki a szervezet károsodását."
Éppen ezt az elméletet kutatja James L. Kirkland, a rochesteri székhelyű Mayo Klinika munkatársa is. A kutató a daszatinib rákellenes gyógyszerhatóanyag és a kvercetin növényi pigment kombinációjával végez kísérleti kezelést diabéteszes vesebetegeken. A kvercetin egy antioxidáns hatású vegyület, amely a szőlő, paradicsom és egyéb zöldségek, gyümölcsök ízét adja. Egy kisebb, első fázisú kísérlet során már kimutatták, hogy a kombinált terápia képes eltávolítani a szeneszcens sejteket a betegek szöveteiből. A biztató eredmények ellenére a kutatók egyelőre nem tudják megmondani, át lehet-e ültetni a módszert a fiatalság megőrzésére, ahogy arra sincs válaszuk, milyen adagolás lenne az ideális, illetve lehetnek-e a terápiának hosszú távú mellékhatásai. Mindenesetre azoknál a krónikus leukémiával küzdő betegeknél, akiket évekig kezeltek daszatinibbel, jellemzően ritkán jelentkeztek súlyos mellékhatások.
Szintén a szeneszcens sejtek eliminálása céljából folytattak oxigénterápiát egy közelmúltban megjelent tanulmány szerzői. A kísérlet során 64 év feletti résztvevőket kezeltek ilyen módon naponta egy túlnyomásos kamrában, két hónap elteltével pedig kimutathatóan csökkent a szervezetükben a szeneszcens sejtek száma, valamint a telomereknek nevezett DNS-szakaszok hosszában is javulást észleltek náluk a kutatók. A rövid telomerekről úgy tartják, hogy szintén fontos jelei az öregedésnek. Folynak kutatások a génszerkesztésre alkalmas CRISPR technika alkalmazásának lehetőségéről is az öregedés ellen, ez irányú kísérletek azonban egyelőre csupán egereken zajlottak.
Meddig élhet maximálisan egy ember?
Az ígéretes kutatások ellenére egyelőre hosszú még az út odáig, hogy valóban elérhetővé váljanak öregedésgátló gyógykezelések. Barzilai elmondta, reményei szerint a metforminnal folytatott kísérletek sikerrel zárulnak majd, ez ugyanis megnyithatná az utat az újabb és újabb gyógyszerek áradata előtt. Kifejtette ugyanis, hogy amíg az öregedést nem tekinthetjük ténylegesen megelőzhetőnek, addig az egészségbiztosítók sem fognak fizetni az öregedés megelőzését vagy visszafordítását célzó kezelésekért. Így viszont a gyógyszergyárak számára sem lesz túl ösztönző, hogy befektessenek az ilyen irányú gyógyszerfejlesztésekbe. Ez lehet tehát az egyik legnagyobb akadály, amely az emberiség és az eddig példa nélküli élettartam közé állhat.
Pedig a kutatók céljai igen ambiciózusak. Miközben az amerikai Népszámlálási Hivatal (Census Bureau) várakozásai szerint a 2060-ban születendő amerikaiak esetében a 2018-as 78,7 évről már 85,6 évre emelkedik a születéskor várható élettartam, addig de Grey úgy véli, az évszázad végén születő gyermekek akár ötezer évig is élhetnek majd. Barzilai valamelyest óvatosabban fogalmazott. "A mi generációnk tagjai 80 éves koruk körül halnak meg. Tulajdonképpen viszonylag könnyű lenne ezt akár további 35 évvel is kitolni, de nem hiszem, hogy létezne e téren egy szilárd felső limit" - hangsúlyozta a kutató.
