Amióta az Egyesült Államokban felszínre bukott az opioid fájdalomcsillapítókkal kapcsolatos botrány, mindenkiben él a gyanú, hogy egyes gyógyszeripari cégek hajlamosak profitszempontjaikat a betegek érdekei elé helyezni. Sokan (köztük szakemberek is) éppen ezt gondolják az antidepresszánsok ügyéről is, amely szintén egy hatalmas piachoz kapcsolódik. A Scientific American tudományos folyóirat például arról számolt be , hogy az antidepresszánsokról szóló tanulmányok áttekintése rejtett összeférhetetlenségeket és pénzügyi kapcsolatokat mutatott ki a gyógyszeripari cégekkel. Az antidepresszánsok és az öngyilkosságok kapcsolata azonban nem a krimibe illő szálakon fejthető meg. A Guardian például igen képletesen azt írta, hogy nincs összeeskövés, a nagy gyógyszergyárak nem desztilláltak titkos laboratóriumokban mindannyiunk elpusztítására tervezett kígyóolajat.
Globális szinten több mint 300 millió ember szenved depresszióban, és ez a szám gyors ütemben növekszik, különösen a fiatal felnőttek körében. A betegszám növekedését leginkább olyan terjedőben lévő jelenségek táplálják, mint a társadalmi elszigeteltség és a stresszes munkakörnyezet. Ez érthetővé teszi, hogy az antidepresszáns gyógyszerek piacának értéke miért emelkedik a 2018-as 13,69 milliárd dollárról 2025-re várhatóan 15,88 milliárd dollárra, ami 2,15 százalékos éves bővülésnek felel meg. (Magyarországon 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között 105 ezer doboz vény nélkül kapható antidepresszánst értékesítettek . Ezek összértéke 156 millió forint volt. A forgalom értékben 48 százalékkal, mennyiségben pedig 26 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.)
Az antidepresszáns csak marketingkifejezés
"Az antidepresszáns elnevezés egy olyan marketingkifejezés, amely ködösebbé teszi az öngyilkosság problémáját is. Az antidepresszánsok valójában nem csökkentik a depressziót, csupán növelik bizonyos neurotranszmitterek szintjét. Negyven évvel ezelőtt a kutatók úgy képzelték, hogy a depressziót ezek hiánya okozza. A kutatások azonban egyáltalán nem támasztják alá ezt a hipotézist. Az agy ennél sokkal bonyolultabb" - idézte a Howstuffworks magazin David Godot klinikai pszichológust.
Magyarországon 2018-ban 1656-an követtek el öngyilkosságot, 1276 férfi és 380 nő. Az öngyilkosságok számának csökkenése a nyolcvanas évek második felében kezdett tendenciává válni. Németh Attila, a Nyírő Gyula Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgató főorvosa korábban a 24.hu-nak elmondta , hogy 2010 óta több mint 30 százalékkal esett vissza a 100 ezer lakosra jutó befejezett öngyilkosságok száma. Az Európai Unióban így a legnagyobb csökkenést Magyarországon látni. Ugyanakkor aggasztó, hogy a 20 év alattiak és a 60 év fölöttiek körében évek óta nem lett kevesebb az öngyilkosság.
Az öngyilkossági okok szerteágazóak, s megértésükhöz abból lehet kiindulni, hogy milyen a lakosság mentális helyzete. A felmérések azt mutatják, hogy mindössze 15 százalék ítéli meg a lehető legkielégítőbbnek saját lelkiállapotát, ugyanakkor sok a súlyos depressziós, akiknek a kétharmada nem kap ellátást. A befejezett öngyilkosságok 90 százaléka valamilyen hangulatzavarral, jellemzően a depresszióval áll összefüggésben. A legtöbb embernek nincsenek vagy csak felületesek az ismeretei a mentális betegségekről, amelyek megbélyegzik az érintetteket. Mindez sokakat tart vissza attól, hogy segítséget kérjenek. Van, aki inkább lezárja életét, semmint elviselje a potenciális megbélyegzést.
Ebben a helyzetben áldás volna, ha olyan gyógyszerekkel láthatnák el a betegeket, amelyek feloldják a szorongásukat, és képessé teszik őket a normális emberi, közösségi kapcsolatok fenntartására. Az orvosok egy ideig úgy gondolták, hogy a depresszió tüneteit a szerotoninegyensúly helyreállításával megszüntethetik. Ezért nevezték el az ilyen célt szolgáló gyógyszereket antidepresszánsnak.
Hogyan kergethet öngyilkosságba egy gyógyszer?
Hogyan történhet meg akkor, hogy a depressziót megszüntető gyógyszerek öngyilkossági gondolatokat hívnak elő? A pszichiáterek szerint az emberi agy látszólag folyamatosan változtatja a forgatókönyvét, és az egyes gyógyszerekre és kezelésekre adott reakciók nagyon változóak, a hatások személyenként nagyon eltérőek lehetnek. Az öngyilkossági gondolatok kockázata ellenére az antidepresszánsok használata jó, ha a az alkalmazásukkal járó haszon meghaladja a kockázatot. Egy 2017-es francia kutatás rámutatott, hogy a depresszióval küzdő öngyilkosok körében többen vannak, akik nem szednek antidepresszánst. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség (FDA) egy korábbi kutatása azonban megállapította , hogy a 25 évnél fiatalabbaknál nagyobb az öngyilkossági kockázat , igaz, annak értéke mindössze 4 százalék a placebót szedők 2 százalékával szemben. Bár ez a különbség kicsi, de indokolttá teszi az öngyilkossági gondoltok megjelenésére utaló figyelmeztetés elhelyezését a gyógyszereken.
Kalmár Sándor pszichiáter a Neuropsychopharmacologia Hungarica folyóiratban megjelent elemzésében (amelyben az antidepresszánsok alkalmazása és az öngyilkosságok magyarországi összefüggéseit vette górcső alá) arról írt, hogy az eredmények számos területen igazolták azt a teóriát, miszerint az antidepresszív gyógyszerek forgalmának növekedése hozzájárul az öngyilkosságok számának csökkenéséhez. Bár a depresszió komplex diagnózisa és kezelése az öngyilkosság csökkenéséhez vezet a depressziós betegeknél, vizsgálni kell, hogy ha tudjuk gyógyítani a depressziós megbetegedéseket, miért nem csökken nagyobb mértékben az öngyilkosság.
A helyzet továbbra is kusza. A Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyeteme és a salzburgi Paracelsus Orvosi Egyetem neves kutatói ( Michael Hengartner és Martin Plöderl ) nemrégiben újraelemezték az FDA adatbázisát, és a statisztikai módszerek felülvizsgálata után meglepő következtetésre jutottak. A Psychotherapy and Psychosomatics című szakfolyóiratban arról írnak , hogy az adatok szerint, az antidepresszánsok jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát súlyos depresszióban szenvedő felnőtteknél. Az antidepresszánsos kezelést megkezdett minden 200 ember közül körülbelül 1 próbál meg öngyilkosságot elkövetni a gyógyszer farmakológiai hatásai miatt. Ugyanakkor további kutatásokat tartanak szükségesnek, hogy megállapítsák, vajon a randomizált kontrollált vizsgálatok során kimutatott megnövekedett öngyilkossági kockázat általánossá válik-e a valós gyakorlatban, és elfogadjuk, hogy az öngyilkossági kísérletek a kockázat-haszon alapos értékelésének csak egy aspektusát képezik.
Legjobban: