Lehetséges okok
A sérülések mellett mozgásszervi megbetegedések, például porckorongsérv, gerincmeszesedés, lumbágó vagy isiász is állhat a háttérben. Porckorongsérv esetén a gerincvelőből kilépő ideggyök sérül, ami zsibbadást, érzéskiesést okoz. Ezen kívül vérkeringési zavarok, például érszűkület is okozhatja, ritkábban vírusos (övsömör) vagy bakteriális (Lyme-kór) fertőzés, a B-vitamin hiánya, valamint gyógyszermellékhatás is előidézheti. Súlyosabb esetben agydaganat, szklerózis multiplex vagy Parkinson-kór is járhat zsibbadással. Cukorbetegeknél leggyakrabban diabéteszes neuropátia okozza, ez az ebben a megbetegedésben szenvedő betegek felét érinti. Mi több, gyakori, hogy éppen a neuropátia tünetei alapján fedezik fel magát a diabéteszt.
Más betegségekhez<strong></strong> kapcsolódik
A diabéteszes neuropátia nem önálló megbetegedés, leggyakrabban a diabéteszhez vagy más anyagcsere-betegségekhez, esetleg autoimmun betegséghez ( Guillain-Barre-szindróma ) társul, mint például vese- vagy pajzsmirigybetegséghez, de az alkoholizmus is komoly kockázati tényezőt jelent. Ugyanis a cukorbeteg szervezetben a vércukor magas szintje roncsolja az ereket, így az idegrostok oxigénhiányos állapotba kerülnek, és idővel elpusztulnak. Másrészt a cukorbetegség által előidézett anyagcserezavar önmagában is kárt okoz az idegek működésében.
Az első jel a végtagok zsibbadása
A betegség első jele általában a láb alsó részének zsibbadása, esetenként a kar és a kéz is érintett lehet. Általában a láb-, illetve kézujjaknál kezdődik, és innen terjed a törzs irányába. Az érzéskiesés következménye, hogy a páciens nem érzi az esetleges sebesüléseket, illetve az ezzel járó fájdalmakat, ezen kívül a hőmérséklet változásait sem. Egy idő után megjelenhet a neuropátiás fájdalom is, amely égő, szúró jellegű, általában éjjel erősödik. Előfordul, hogy csak egyes ingerekre alakul ki, mint például a hideg vagy meleg hőhatás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több szervrendszert érint
A betegség következménye lehet, hogy mivel az izmokat az idegek nem tudják irányítani, egy idő után elgyengülnek, elsorvadnak, a mozgás nehézkessé válik, izomrángások is előfordulhatnak. A neuropátia következtében nemcsak mozgásszervi, hanem emésztőszervi (pl. hasmenés, székrekedés ), illetve szívgondok (pl. erős szívdobogás) is felléphetnek, de vizeletürítési, hőszabályozási gondok is megjelenhetnek a neuropátia következtében.
Diagnózis: tünetek és vizsgálatok
A megbetegedés diagnózisát elsősorban a beteg tüneteinek felsorolása alapján állapítják meg, majd ellenőrzik a vércukorszintet. Ezen kívül szükség lehet reflex-, illetve érzésvizsgálatra is, mely során az idegek működését figyelik meg. Szükség esetén EMG, illetve ENG vizsgálatot végeznek: előbbi az akaratunktól függő működésű vázizmok működését figyeli meg, utóbbi az idegek vezetési sebességét méri. Mindkettőt az idegrendszer megbetegedéseinek vizsgálatához használják. Ha a megbetegedés más szervrendszereket is érint, ezzel kapcsolatos vizsgálatokra is szükség lehet. Szívpanaszok esetén kardiológiai, gyomorpanaszoknál pedig belgyógyászati kivizsgálás válik szükségessé.
Mozgás, kontroll, fájdalomcsillapítás
Ez is érdekelhet
A betegség kezelésének elsődleges célja a megfelelő vércukorszint beállítása, aminek legjobb módja a folyamatos orvosi kontroll és vércukorszintmérés. A rendszeres testmozgás nagyon fontos a vércukorszint stabilan tartásában, és segít a túlsúly megszüntetésében, ami szintén fontos diabéteszes neuropátia esetén. A fájdalom enyhítésének céljából jót tesz a meleg fürdő és az akupunktúra. Ha viszont fájdalomcsillapító gyógyszerre van szükség, a szájon át bevehető tabletták előtt próbáljuk ki a helyi hatású fájdalomcsillapító géleket, ezek ugyanis nem terhelik a májat.
