A pikkelysömör (pszoriázis) nem fertőző, viszont tény, hogy nem nyújt túl szép látványt. A problémát az okozza, hogy míg az egészséges bőr sejtjei 3-4 hetente cserélődnek, a pikkelysömörös betegeknél ez a folyamat mindössze 3-7 napig tart. A bőrsejtek felhalmozódása hozza létre a betegségre jellemző foltokat a bőrön. A vastag, piros, pikkelyes foltok leggyakrabban a könyökökön és a térdeken jelennek meg, de az arcon, a fejbőrön és a fenéken is kialakulhatnak. A bőrelváltozás enyhe viszketéssel is járhat.
A betegségnek öt típusát különböztetjük meg: lehet plakkos, guttált - amelyet általában bakteriális fertőzés vált ki -, pusztulózus - amelyet gennyel telített hólyagok jellemeznek -, inverz - amely elsősorban a hónaljban, a nemi szervek környékén vagy a mellek alatt jelenik meg -, illetve eritrodermikus is, amely az egész testre kiterjedő vörös, hámló kiütésekkel jár. Ezek közül a plakkos pszoriázis a leggyakoribb.
Mi okozza a pikkelysömört?
A pikkelysömör egy túlzott immunreakció következtében alakul ki, kiváltó okát azonban még nem tudják pontosan. Az biztos, hogy több tényező is felerősítheti a tüneteket - a legvalószínűbb, hogy genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egyik legnagyobb kockázati tényező az öröklődés lehet.
Emellett a szakemberek úgy vélik, hogy bizonyos tényezők a tünetek súlyosságára is hatással lehetnek. Az alábbiak például szinte biztosan rontanak a pikkelysömörösök állapotán:
- hideg és száraz időjárás
- stressz
- egyes gyógyszerek
- fertőzések
- bőrsérülések (vágások, zúzódások, horzsolások és harapások)
- alkohol
- dohányzás
- hormonális változások
A fentiek mellett egyesek azt állítják, hogy bizonyos élelmiszerek - például a tej, a glutén és a citrusfélék - is súlyosbíthatják a panaszokat, erre azonban még nincs egyértelmű bizonyíték.
Hogyan lehet kezelni?
A pikkelysömör nem gyógyítható, a megfelelő kezelés azonban segíthet enyhíteni a tüneteket. A betegeknek nyáron általában könnyebb dolguk van, a melegebb hónapokban ugyanis szinte maguktól enyhülnek a panaszok. Ennek oka, hogy nyáron több napsütés éri a bőrt, az UVB sugarak pedig lassítják a bőr gyors növekedését és kiszáradását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az év többi részére azonban általánosan igaz, hogy a betegség kordában tartása érdekében a bőr hidratálása és a hidratáltság megőrzése a legfontosabb. Helyi kezelésként jó szolgálatot tehetnek a D-vitamin- vagy kortikoszteroidtartalmú, bőrpuhító hatású krémek . Ha ezek nem segítenek, bevethető a fényterápia, súlyosabb esetben pedig szisztémás kezelést - szájon át szedhető gyógyszert vagy injekciót - is javasolhat a szakember.
Ez is érdekelhet
Forrás: womanandhome.com
