Mi az a mammográfia?
A mammográfia az emlő lágyrész-röntgenvizsgálata, amelyet az emlőrák szűrővizsgálataként használnak. Ez a legfontosabb képalkotó eljárás, amely alkalmas a rosszindulatú emlődaganatok kimutatására és diagnosztizálására. A vizsgálat során röntgensugárzást használva kapnak képet az emlőről. Segítségével akár 3-5 évvel korábban fel lehet ismerni a daganatot, mint hogy tüneteket okozna, tapintható lenne. A mammográfia az emlődaganat mellett más emlőbetegségek felfedezésében és diagnosztizálásában is segít.
Mikor van szükség mammográfiára?
Változó, hogy a mammográfiás vizsgálatot hány éves kortól végzik szervezetten. Egyes országokban (például az Egyesült Államokban) 40, míg máshol 45 éves korban küldik ki az első szervezett szűrésre szóló behívót. Az európai útmutató anyagok legtöbbje kétévenkénti vizsgálatot javasol az 50 és 70 év közötti nőknek. A jelentős eltérések a kulturális és technikai különbségekkel, a különböző pénzügyi lehetőségekkel, illetve az emlőrák előfordulásának eltérő gyakoriságával, különböző demográfiai adatokkal magyarázhatóak.
Itthon a népegészségügyi szűrővizsgálatot kétévente ajánlják ismételni 45 éves kortól 65 éves korig, a behívók ebben az időszakban mennek ki. Ezt a határt amiatt adják meg, mert az emlődaganat gyakorisága 45 és 49 éves kor között kezd komolyabban megugrani, csúcspontját pedig 60 és 65 éves kor között éri el. Ennek ellenére a szakemberek egyéni szinten 40 éves kortól élethosszon át javasolják a kétévenkénti mammográfiát. Ennek oka, hogy ugyan a ráktípus idősebb korban valóban ritkábban fordul elő, messze nem annyira ritka, mint fiatal korban. Akiknél a családban többször fordult már elő emlőrák, célszerű a rendszeres szűrést korábban elkezdeniük és gyakrabban végeztetniük, illetve a mammográfia mellett lehetőség szerint emlő-MR-szűrővizsgálatra is érdemes járniuk.
Ha panasz jelentkezik az emlőben - ilyen tünet lehet a tapintható csomó, az emlőbimbó váladékozása, a bőrmegvastagodás és/vagy az emlőbimbó behúzódása -, akkor a kivizsgálása miatt is végeznek mammográfiát - diagnosztikus célból. Ilyenkor a vizsgálattal az emlődaganatot zárják ki, vagy erősítik meg a gyanúját.
Mit diagnosztizálnak vele?
A mammográfia nem mindig diagnosztikai vizsgálat, használják szűrővizsgálatként is. Ha a felvételen gyanús elváltozást fedeznek fel, akkor kiegészítő vizsgálatokkal (speciális mammográfiás felvételekkel, ultrahanggal, biopsziával, szövettani feldolgozással) állítják fel az emlőrák vagy az egyéb elváltozás pontos diagnózisát. Ugyanakkor tudjuk, hogy 100 emlődaganatból 85 látszik mammográfiával, 3 csak ultrahanggal, 60 pedig mind a két módszerrel. Vannak olyan daganatok, amelyek megjelenése annyira balszerencsés, hogy korai fázisban semmivel nem lehet őket észrevenni. A daganatok a menopauza előtt álló nőknél nagyobb eséllyel maradhatnak rejtve.
A diagnosztikus mammográfia, más néven klinikai mammográfia nem szűrővizsgálat: ezt akkor végzik, ha panaszok jelentkeznek. Ilyenkor a vizsgálatra a kórkép azonosításához van szükség; elengedhetetlen az emlőrák diagnózisának felállításához is.
Hogyan végzik a mammográfiát?
A mammográfiás vizsgálatokhoz félmeztelenre kell vetkőzni, mindent (például melltartót, nyakláncot, piercinget) le kell venni. A felvételek álló helyzetben készülnek, az érintetteknek a gép előtt kell maradniuk. Az emlőt az asszisztens helyezi a vizsgálófelületre, ahol egy speciális technikával 5-10 másodpercre összenyomják annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb sugárterheléssel a legjobb felvételek készüljenek. A vizsgálat alatt nem szabad mozogni.
A mammográfiás emlőszűrés során négy beállításban készül felvétel, emlőnként kettő: egy függőleges, egy pedig ferde vetületben. Az elkészült felvételeket két radiológus egymástól függetlenül értékeli ki. Ha a vizsgálaton gyanús elváltozást valószínűsítenek vagy technikai hibát észlelnek, akkor az érintettet visszahívják kiegészítő vizsgálatokra. A visszahívás nem jelenti, hogy valakinek mellrákja van: a visszahívott betegek kevesebb mint 10 százalékánál diagnosztizálnak végül emlőrákot.
A klinikai mammográfiánál a felvételeket ugyanúgy röntgenasszisztens készíti, viszont a felvételeket azonnal kiértékeli a radiológus. Ez esetben szintén két standard irányban készül felvétel, viszont a mammográfia előtt vagy után a radiológus tapintásos emlővizsgálatot is végez. Klinikai mammográfia esetén a radiológus a vizsgálat után azonnal tájékoztatja a beteget, hogy az eredmény teljesen negatív-e, vagy esetleg további vizsgálatok szükségesek.
Mennyi időt vesz igénybe?
Az előkészületek, majd a teljes, mindkét oldalon végzett standard mammográfia körülbelül 5-10 perc alatt készül el.
Hogyan kell készülni rá?
A mammográfiát célszerű időzíteni: legoptimálisabb időpontja a menstruáció kezdetétől számított 7. és 12. nap között van, a beavatkozás ekkor a legkevésbé fájdalmas. Menopauza után nincs szükség különösebb időzítésre.
A mammográfia sugárterheléssel jár?
A mammográfia röntgensugárzással működik, így jár vele sugárterhelés, viszont csak minimális: ez az eljárás a legkisebb sugármennyiséggel dolgozó radiológiai vizsgálómódszer. Alkalmazásakor körülbelül akkora sugárterhelés éri a nőket, mintha repülővel elmennének New Yorkba. Magyarán a vizsgálat elmulasztása és emiatt egy esetleges emlőrák felismerésének elmaradása sokkal nagyobb kockázatot rejt, mint az a minimális sugárzás, amellyel a vizsgálat elvégzése jár.
Hogy a rizikó mennyire kicsi, jól mutatja az a tanulmány, amely szerint ezer olyan nőből csak egynél alakul ki sugárzás okozta emlőrák, aki 34 éven keresztül rendszeresen járt mammográfiára. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban a nők esélye az emlőrákra egy a tízhez. Ebből jól látszik, hogy a sugárzás okozta daganat esélye százszor kisebb, mint a spontán keletkező emlőráké. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az emlőrák mammográfiás szűréssel való korai felfedezése körülbelül 40 százalékkal csökkenti a halálozást, akkor a rizikó még elhanyagolhatóbb. Fontos tudni azt is, hogy ha mégis előfordul a ritka, sugárterhelés okozta mellrák, akkor a szűrővizsgálatok során korán észreveszik, és képesek kezelni.
A mammográfia fájdalmas?
A mammográfiás vizsgálat a legtöbb nő számára jól tolerálható, az érintettek 40-50 százaléka semmilyen fájdalmat nem érez. A többieknél előfordulhat kellemetlenség, de csak az esetek 12 százalékánál erősebb, jelentősebb fájdalommal pedig csak 4 százalék szembesül. Ilyesmivel főleg azoknak kell számolniuk, akiknek érzékeny a mellük. Az emlő összenyomása során jelentkező esetleges kellemetlen érzés, illetve a fájdalom csökkentése érdekében érdemes a vizsgálat idejére ellazulni. A felmérésekből kiderül az is, hogy ha jelentkezik fájdalom, akkor a nők 76 százalékánál a vizsgálat után azonnal megszűnik - 13 százalékuknál a vizsgálat után néhány perccel, 7 százalékuknál néhány órával utána. A panaszok csak 4 százaléknál tartanak egy napnál tovább.
Milyen szakorvos végzi?
A mammográfiás vizsgálatot emlődiagnosztikában speciálisan képzett röntgenasszisztensek, radiográfusok végzik, majd komplex emlő-licencvizsgával rendelkező radiológus szakorvos értékeli ki.
Kinél nem végezhető?
Terhesség és szoptatás alatt nem célszerű mammográfiára menni, ilyenkor az elsőként választandó vizsgálat az ultrahang. Ezt leszámítva mindenkinél végezhető mammográfiás vizsgálat, nem kizáró ok az sem, ha valaki plasztikai műtéten esett át. Ilyenkor a mammográfiás asszisztensek speciális fogással - egy rutinmozdulattal - hátranyomják az implantátumot, méghozzá úgy, hogy nem nyomódik össze, nem sérül meg, nem zavarja a felvételt. A mammográfiát nem lehet MR-vizsgálattal helyettesíteni. Az implantátum miatt esetleg korlátozottan kivitelezhető mammográfia kiegészítő klinikai és ultrahang-vizsgálatokkal tehető megbízhatóbbá.
Rekonstrukciós műtét után általában szintén készülhet mammográfiás vizsgálat, ritka eseteket kivéve. A kicsi mell nem akadálya a vizsgálatnak, mert röntgenkép akár egészen pici mirigyállományról is készíthető - nem véletlen, hogy alapos gyanú esetén férfiak is átesnek ilyen vizsgálaton.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Forrai Gábor PhD radiológus főorvosnak, aki az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
